Összegyűjtöttem 10 Budapestről szóló nagyon szép könyvet, amelyeket bátran lehet ajándékozni (nem csak karácsonykor).
 

A kedvencem (több is van) Klement Judit „Gőzmalmok a Duna partján” című könyve. A szerző egy nagyon szépen illusztrált kötetben idézi fel a gőzmalmok világán keresztül Budapest és a városlakók történeteit. A kapitalizmus hírnökeinek is számító, női és férfineveket, és persze cégneveket is, felsorakoztató gőzmalmok a dualizmus koráig meghatározó látványelemei voltak a budapesti Duna-partnak. Azok a malmok, amelyek nem lettek a háború, majd a rendszerváltás áldozatai, nemcsak mint ipari műemlékek számítanak különlegességnek, hanem revitalizált állapotukban exkluzív loft lakásokként, irodaházakként kiemelkedő építészeti alkotások.  

A „Zsebkönyv a zsidónegyedről – fiataloknak” című könyvben fiatalok szólnak fiatalokhoz. A zsebkönyv a „régi pesti zsidónegyedet” mutatja be újszerű, szépen illusztrált útikönyv formájában. A könyv bemutatja a régi zsidónegyed építészeti emlékeit, az itt élt hírességeket. Külön fejezetben olvashatunk kultúráról, a kevés zöldterületről, iparos műhelyekről, helyi fesztiválokról, kocsma- és gasztronómiai életről és mindenről, ami érdekes lehet egy érdeklődő fiatal számára a pesti zsidónegyedben. Még egy kis szótár is található a kötetben. A könyv nem a történelmi elmélyülésről szól, hanem információt kínál és egy szerethető segítséget a fiatalok számára a városnegyedhez. A pont!budapest elődje már egy korábbi írásban bemutatta a könyvet, így akit érdekel a funky zsidónegyed annak érdemes ide lapoznia.
 

És egy másik könyv a zsidónegyedről. Nem csak fiataloknak. Perczel Anna „Védtelen örökség – Lakóházak a zsidó negyedben” című angol és magyar nyelvű, végtelenül precíz könyve rövid történeti bevezetés utcáról utcára, épületről épületre. A Lábass Endre színes fotóihoz tartozó rövid fülszövegeken keresztül ismerhetjük meg belső-Erzsébetváros házait, lakóit és közös történetüket.
 

A Holnap kiadó gondozásában három budapesti témát feldolgozó könyvet ajánlanék. Kapronczay Károly Gyógyító Budapest című könyvében egy olyan budapesti történelmi sétára hívja az olvasót, amelyben bemutatja a város kórházait, gyógyító helyeit és történeti fejlődésüket egészen a római korig visszamenőleg.

Így betekintést kapunk a középkori kolostorházak és gyógyító rendek, a felvilágosult abszolutizmus, majd a reformkoron és a dualizmus korszakán át az orvosi karok és a kórházrendszer kialakulásába. Mesél a katonai vagy tábori, mentő- és magánkórházakról, szanatóriumokról, a sebészcéhről és híres gyógyító emberekről.A könyv jó ajánló lehet a kórházrendszer újragondolásán munkálkodóknak is! 

A másik "gyógyító", szintén a Holnap Kiadó gondozásában megjelent könyv a Borozó Budapest. A szépen illusztrált könyv apró szépséghibája, hogy a címében kicsit mást sejtet, mint amit a tartalomban kapunk. Legalábbis én azt gondoltam, hogy Budapest legendás borozóiról lesz szó a könyvben. Tehát ha valaki erre kíváncsi, az egy másik könyvet keressen. Szóval Búza Péter könyve Buda és Pest szőlőtermesztéséről szól, akkor, amikor még szőlők koszorúja vette körül Budapestet, egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig. Beszél budapesti borkultúráról, a bor hazai és külföldi forgalmazásáról, a pezsgőgyártásról és persze a fröccsről. 

A Mesél a város sorozat harmadik könyvében, Kelecsényi László „Mozizó Budapest”-jében a szerző a fővárosi filmszínházak elmúlt 111 esztendejéről beszél. Olyan művelődéstörténeti esszé, amely a folytonos technikai változásokkal is együtt élő mozgóképkultúra naprakész krónikáját mutatja meg nekünk, a kispiszkosoktól a filmszínházakig, a csőmozitól a soktermes multiplexig, korabeli fényképekkel gazdagon illusztrálva.  
 

A Legát Tibor–Zsigmond Gábor szerzőpárosnak a Libri Kiadó gondozásában megjelent „Közlekedik a székesfőváros” című könyve a hat évvel ezelőtt megjelent Közlekedik a főváros című könyv folytatása. Míg a Közlekedik a főváros Budapest tömegközlekedésének elmúlt hatvan évét mutatta be, a Közlekedik a székesfőváros a budapesti közlekedés meghatározott, 1914–1949 közötti időszakáról szól.


Semmiképp sem tipikus közlekedés- és járműtörténet, nem is társadalomtörténet, ugyanakkor mindenből találunk egy keveset. Rengeteg fotó, karikatúra, plakát, jegyek, bérletek, karszalagok, képeslapok, részvények, bélyegek, újságcikkek, a cég belső rendeletei, igazgatósági üléseinek iratai, levéltárakba került utasítások illusztrálják a könyvet.
 

Ami eddig még nem volt. Tíz Budapesten élő építész írt könyvet Budapestről, Budapest építészetéről. A Terc Kiadó gondozásában megjelent „Építészeti kalauz. Budapest” című könyv 250 budapesti épületet hoz közel hozzánk. A színes, gazdag képi világgal rendelkező könyv 200 az utolsó húsz évben épült kortárs épületet és 50 a szocializmus, a Bauhaus és a szecesszió időszakában épült házat mutat be. 

Nagyon szép ajándék album lehet Somlai Tibor belsőépítész „Fent és lent – Pest-budai lépcsőházak 1835–1945” legújabb kötete. Az első három könyv a XX. századi belsőépítészet különböző irányzatait ismertette.

Az album a legreprezentatívabb budapesti lépcsőházakat és előcsarnokokat válogatja össze, az egyszerű bérházakétól a pompás palotákéig. Bepillantást nyújt a bérházak gyönyörű belső tereinek világába. A kötetet Székely Péter fotóművész gyönyörű fotói és a fényképekhez fűzött elemezések színesítik, megismertetve bennünket csaknem száz budapesti lakóház lépcsőházával.
 

És végül a másik kedvencem a Szubjektív telefonkönyv 1966. "Tényleg az. (...) Ez a könyv egy szubjektív kivonata az akkori telefonkönyvnek. Azokat a mára többnyire megszűnt címszavakat tartalmazza, amely hordoztak valamiféle jellegzetességet a korból, amivel kapcsolatban van személyes élményem, vagy amelyek önmagukban is mulatságosak, de legalábbis furcsák lehetnek egy mai, ifjabb olvasónak. Reklámok, plakátok egészítik ki az anyagot, és néhány mini történet a korból, itt persze +/- 10 évvel kell a kort értelmezni. Csak remélni tudom, hogy az emlékek közt van minél több közös az olvasóval." (a Szerző) 

A könyv az 1966-os budapesti közületi telefonkönyv segítségével idézi fel a  kor emlékeit. Fényképekkel, szövegekkel, plakátok, hirdetések, színhelyek fotóival, a saját emlékein keresztül juttatja eszünkbe – ha emlékszünk rá –, hogy mi is történt akkoriban... Lehet folytatni, bárki hozzáírhatja, beírhatja a könyvbe saját emlékélményeit, szubjektív történeteit.