Valamikor 2010-ben volt egy olyan pályázat, amikor Budapestet, Budapest részeit feldolgozó szubjektív térképeket lehetett alkotni. Ekkor került a fókuszomba a térképeknek ez az egyéni, szociális, mentális, társadalmilag érzékeny, érzelmi útvonalrajza.

Az OSA archívumába beérkezett térképek közül a Berei Zoltán – Barcsai Gergő páros metrómegállókból készített mászófala, a Boulder Metro tetszett akkor a legjobban. Az alkotás, ahogy azt Berei Zoltán, az alkotópáros egyik tagja idézte - „Föld alatti kaland a föld felett. A lassan fejlődő tömegközlekedésünk virtuális lenyomata a falon. A budapesti metrótérképből fejlesztett interaktív útvonalhálózat. A boulderfalon a metrómegállók helyén egy-egy fogást rögzítettünk a falba. A megállókba kapaszkodók kimászhatták az útvonalakat. Új, könnyebb vagy nehezebb fogáskombinációkkal kísérletezhettek. A cipők talpa nyomot hagy a fehér falon, a tömegközlekedési térkép átalakul közösségi grafikává. A mászó biztosítás nélkül használja a falat, „ellenőr nélkül utazik”. A lezuhanó utasok ütközője a szőnyeg, onnan a beszállás-átszállás kifulladásig ismételhető.”

A pályázat másik nagyszerű ötlete volt Liszkai Zoltán Budapest hangtérképe. Budapest térképét, amit összekötöttek a város zajaival, hangjaival érintőképernyős felületen lehetett mozgatni. Minden helyszínhez más és más zaj, hang tartozott. A városi térbe, a város részeinek életébe lehetett bekapcsolódni, mintha élő rádióközvetítést hallanánk. 

Lévai István „Kapcsolati háló az évezred eleji Budapestről” című térképe azt ábrázolja, milyen hosszú kapcsolatok alakultak ki Budapesten 2000 és 2010 között. A látogatók eltérő színű fonalak és térképtűk segítségével jelezték saját párkapcsolatuk adatait, így kibogozható volt, hogy a kapcsolatok szereplői hol éltek akkor, amikor egymásra találtak. (A fonalak színe az évek számát jelölte.)

A Kitchen Budapest szubjektív térképei olyan térképek, amely egy ország vagy nagyváros “használatát” változó intenzitású torzítással jelenítik meg. A SubMap×UrbanCyclr (2.1) térkép főszereplői a budapesti biciklisták. A rövid videón, megnézték, hogy merre bicajoznak a legtöbben egy átlagos fővárosi hétköznap 24 órájában. Az így kapott adatokat dolgozták fel, vizualizálták, Budapest térképének torzításával.

A következő térképnél átlépek Budapest határain, de mivel origo.hu vonatkozású adatokat dolgoz fel a submap, ezért úgy érzem, ide kívánkozik.  A fortyogó Magyarországot mutató videó az origo.hu hírportál 1998. december és 2010. október közötti belföldi híreit dolgozza fel. A térkép vizualizálásához minden egyes alkalommal, amikor egy hazai település szerepelt az origo.hu hírportálon valamelyik belföldi hírben, torzító erőt helyeztek el Magyarország térképének megfelelő pontjára. A zúgó-zümmögő hanggal kísért animációban egy képkocka egy napnak, avagy egy másodperc egy hónapnak felelt meg.

A poszt végére hagytam a kedvencemet, ami a belváros bulinegyedének hallgatható zenei térképe. Zseniális! A térkép a zenei licenceléssel és zenei márkaépítéssel foglalkozó Eastaste csapatához köthető, akik arra voltak kíváncsiak, hogy ki mi alapján, mennyire tudatosan dönti el, hogy milyen zene szóljon a saját helyén. A kutatás eredményeinek alapján készítették el Belső-Erzsébetváros epicentrumának zenei arculati térképét. A zenélős térkép legfontosabb eredménye az volt, hogy mely bulihelyszínek foglalkoznak komolyan a zenei márkaépítéssel, a sonic brandinggel. Az eredmények vizuális megjelenítésén túl még arra is rávették a projektben szereplő vendéglátó egységeket, hogy állítsanak össze egy-egy rájuk legjellemzőbb mixet vagy playlistet, így a térképre rákattintva meghallgathatjuk egy-egy partihelyszín zenei ízlésvilágát. Hallgassunk bele!

Fotók:
Boulder Metro: Berei Zoltán
Lévai István „Kapcsolati háló az évezred eleji Budapestről” térképe: stilblog.hu