A felújított Széll Kálmán tér új digitális órája megidézi ugyan a régit, de valószínű sokak számára ez az óra már nem fogja azt jelenteni, mint a régi „találkozzunk az óra alatt” óra. 

A régi időmérő a leszerelés ellenére egyre több helyen felbukkan a városban. Így láthattuk már a Fővám téren, a Deák téren és most épp az A38 hajón. A vándorló óra lehetőséget teremt mindenki számára egy óra alatti találkozásra.

Lelkes fővárosi lokálpatrióták hatékony munkájának köszönhetően a Széll Kálmán tér átépítésekor leszerelt régi óra nem vész el, hanem új helyre kerül, méghozzá a Kiscelli Múzeumba.

Az Moszkva téri óra múzeumi átvétele és a város számos részén való megjelenése egy nagyszabású kiállítás része, amely május 20-án nyílik a Kiscelli Múzeumban #moszkvater – A Széll Kálmán tér története címmel.

Mint minden időszak a bulinegyeddé avanzsált Belső-Erzsébetváros is kitermelte a ma már hiányzó, kultikus helyekké vált szórakozóhelyeit. Míg a rendszerváltás előtt a YUK vagy Fekete Lyuk volt a város fő underground helye, a rendszerváltást követően sorban jöttek a Tilos az Á, a Banán klub, a Cha-cha-cha, a Tűzraktár, a Ráckert és még sok más.

Megnéztük, mit találunk ma a bulinegyed kultuszhelyekként ismert szórakozó- és klubhelyiségeinek helyén.

A Király utca 50. számú épület adott helyet öt éven keresztül a Sirály kávézónak, klubhelyiségnek. Az 1938-ban épült házat közvetlenül az 1838-as nagy pesti árvíz után építette Wahlkampf Henrik rézművesmester. 1993-ig sokféle üzem működött benne, amíg át nem alakították Budapest Székesfőváros Könyvesháza és Kávéházává, ami nem lett annyira sikeres, mint tervezték. A kávéház bezárását követően 2006-ban a Marom Klub Egyesület kialakította benne a Sirályt kávézót és kulturális színteret. A Sirály ötéves működése alatt a bulinegyed egyik legnépszerűbb helyszínévé nőtte ki magát. A hely, ahol tökéletesen vegyült egymással a kávéházi hangulat és a kulturális színtér. Az Egyesület a Sirály működtetésén túl számos utcai közösségi programot is szervezett. A terézvárosi önkormányzat 2011 októberében zárta be az általa életveszélyessé nyilvánított épületet, amely az igencsak zűrös bezárása óta üresen áll. A BFVK Zrt. az épület bérbeadására először 2014-ben, majd 2015 januárjában is pályázatot írt ki, egyelőre eredménytelenül. Az épület egyelőre még üresen áll. A Marom Kulturális Egyesület pedig új helyet hozott létre a VIII. kerületben.

Szinte a Sirály megszüntetésével egy időben tett lakatot az erzsébetvárosi önkormányzat a Király utca és a Kisdiófa utca sarkán működött Boulevard és Brezsnyev kortárs művészeti galériára. A 2006-tól a Király utca 39.-ben működő galéria pályakezdő, kortárs, a kerületi potenciálra is építő művészek bemutatását helyezte előtérbe. Az alapítvány 2007-től több mint 100 kiállítást szervezett, több mint 300 alkotónak adott bemutatkozási lehetőséget, és a bemutatóterem mellett mint közösségi tér is funkcionált, ahol pingpongversenyt, játszóházakat, beszélgetéseket vagy akár közös délutáni alvást is rendeztek. 

Az erzsébetvárosi önkormányzat nem nézte jó szemmel a nem az önkormányzat kulturális programjához simuló, önkényesen ugyan, de üresen álló üzlethelyiséget elfoglaló BB Galéria működését. Az önkormányzati nagyvonalúság (ha van ilyen) nem e két, a maga idejében a legnépszerűbbek közé tartozó hely működéséhez való hozzájárulásban vagy annak segítésében nyilvánult meg. 2011-ben a Sirályéhoz hasonló viharos körülmények között bezárták a galériát. Az önkormányzat azzal próbálta elcsitítani a közönséget, hogy majd ők szerveznek ide kulturális-közösségi színteret. A bezárás óta a helyiségben volt már turkáló, ruhabolt, most pedig egy kocsma van, a kulturális helyszínt végül is a Király utca egy másik részén alakították ki, és nagyon messze van a népszerűségi indexe a bezárt két kulturális színtérétől.

A BB Galériával átellenben az első romkertek, romkocsmák sorába tartozott a Kisdiófa utca 16. szám alatt több mint 10 évvel ezelőtt működő Mumus. A Mumus népszerűségét illetőleg eléggé megosztotta a helyi társadalmat, az interneten található bejegyzések szerint volt, aki túl zajos mivoltuk, volt. aki taplóságuk és volt, aki politikai irányultságuk miatt támadta őket. A Kisdiófa utcai ház a Mumus bezárása óta üresen áll. Az 1840-ben épített egyszintes, később egyemeletesre kibővített házban működött Kulin József és Szehr Péter fényképészeti műhelye. Az épületet 2010-ben az önkormányzat meghirdette elidegenítés céljából, de az ingatlan nem talált vevőre. A mierzsébetvárosunk.blog szerint az épület jelenleg bontásra vár.

Az Ellátó nem szűnt meg, csak átalakult. Persze ez nem igaz. Az Ellátót bezárták, és kaptunk helyette egy Ellátó kertet meg egy Ellátó Házat. A több mint hat évet élt, valamikor 2012 körül bezárt Ellátót a megszűnése óta is sokan hiányolják. 

Az előző helyszínekhez képest nem kulturális és kiállítóhelyszínként, hanem kocsmaként működő szórakozóhely kiváló menüvel, zenével, éjszakai spontán partikkal, sőt akár saját kisteremmel fogadta az új és a visszatérő közönséget. A bezárás óta a helyiség rácsok mögé zártan, üresen ékesíti a Klauzál tér északi oldalát.

A kortárs irodalmat ölünkbe helyező Pepita Ofélia bárt is „kilökte” magából a negyed. A mindössze két évet megért kulturális színtér nagy hiányt pótolt az irodalmat, kortárs irodalmat kedvelők körében. A Pepita Ofélia csapatának óriási lelkesedésével szervezett irodalmi, költészeti és zenei estek nagyon hiányoznak nemcsak a környék, hanem a város kulturális, szellemi életéből is.

A Klauzál tér 5. szám alatti helyiség a Pepita Ofélia bezárása óta ugyan többször is új tulajdonosokhoz került, de többnyire fantom szórakozóhelyként, bezárva látható. Nemrég ismét kikerült a falára, hogy ladó.

Átellenben, a Klauzál tér másik oldalán, a 14. szám alatt működött a Sark presszó, akkor, amikor még a bulinegyed elnevezést még hallani sem lehetett. A Sark presszó volt az egyik hangulati előszele a mei belső-erzsébetvárosi kocsmahangulatnak. A kicsi, kétszintes helyiség és a hozzá tartozó pince nagy partik helyszíne volt. A bulinegyedben azóta több helyszínt létrehozó alapítók, a Tilos rádiós fiúk, Halász Attila, Rozgonyi Zoltán, bevonzották a presszóba a koncerteket, az irodalmat és egyaránt képzőművészetet egyaránt. A Sark azóta bezárt, aki a presszó hangulatára kíváncsi, olvassa el bátran Zeke Gyula írását a Literán. 

A bezárás óta a helyiség keresi jó gazdáját. Több elhaló próbálkozást lehetett a sarkon látni, a mostani SHOT Cafe & Bar, úgy tűnik, hosszabb időre lecövekelt itt.

Semmiképp sem szabad említés nélkül elmenni az egykori Nagydiófa utcai Sixtus kápolna kocsma mellett, ami külföldi tulajdonosainak köszönhetően idevonzotta az 1995 körül Budapesten élt külföldieket, igen sajátos, friss gondolkodású kocsmahelyiséget teremtve. „Főként az angolok, franciák, amerikaiak találták olyan helynek, ahol a helyükön vannak. Egy nagy szoba volt, ahol otthon voltak" – meséli a Magyar Narancsnak Hans van Vliet, a kocsma egyik alapítója.

A bezárást követően az új tulajdonos 10 éven keresztül üzemeltette itt a Sixtus kocsmát. A helyiség a 2011-es bezárás után újabb és újabb kocsmák formájában éled újra a mai napig. 

A sor végén még illene megemlítenem a Liget projekt felemelkedésével hősi halált halt Kertemet is.  A kertem sem fog újjáéledni, legalábbis ebben a formájában nem. 

Fotók: szerkesztő és az egyes (ex)szórakozóhelyek facebook oldalai

Az őszi kirándulások kedvelt célpontjai a kilátótornyok, amelyek kiváló kilátást nyújtanak a városra, a környező tájra.

Budapest nem az épített kilátók városa. Jó hely, ahonnan kiváló panorámában gyönyörködhetünk, több is van, de kifejezetten nézelődésre, kilátásra épített torony kevés akad, és azok is mind Budán találhatók.

Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen épült az Erzsébet-kilátó. Elődje egy faépítmény volt, amit 1908-ban bontottak le. A népszerű Sissiről, Ferencz József császár feleségéről elnevezett és Schulek Frigyes tervezte tornyot 1910-ben adták át a közönségnek. A neoromán stílusú építmény 23,5 méter magas, 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. A tornyot a 100 éves "születésnapjára" felújították, így újra használható az egy időre lezárt felső szint is. A kilátóból tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is látszanak. 

454 méter magasan a Nagy-Hárshegy tetején található a Kaán Károly-kilátó. A Kaán Károly erdőmérnökről, később földművelésügyi államtitkárról elnevezett kilátó kb. 70 méterrel van alacsonyabban, mint az Erzsébet-kilátó. A másodjára megépített torony már kőalapzatot kapott, amit faszerkezettel fejeztek be.

A kis-hárshegyi, mintegy 6 méter magas Makovecz Imre-kilátót 1970-ben emelték, de az elavult, elkorhadt farönkök miatt újraépítették. A torony fémváza 30 akácrönkből épült csigalépcsőt tart meg. A kilátóból rálátunk Buda északi részére, a budapesti Belvárosra, a Várhegyre és a Citadella irányába.

 A futurisztikus üzleti negyedek toronyházaira emlékeztető Csergezán Pál-kilátót 2005-ben építették, a Budai-hegység legmagasabb pontjára, a Nagy-kopasz hegy tetejére. Névadója festményein a természetet és a vadászatokat örökítette meg. A betonalapú kilátó faborítását lucfenyőből készítették. A 18 méter magas kilátó felső szintjén, egyszerre akár 150 ember is gyönyörködhet a tágas kilátásban. 

A Széchenyi-hegyen eredetileg nem volt kilátó, csak pihenőhely és emlékoszlop. Az Ybl Miklós tervezte, eredetileg artézi kútnak épült kilátót 1898-ban helyezték át ide a Hősök teréről.

A Budapest II. kerületében található Árpád-kilátó Glück Frigyes kezdeményezésére épült 1929-ben. A 376 méter magas Látó-hegy tetején álló építményt 2001-ben újították fel. A fedett, teraszos, népies hangulatú kilátóból a Dunára és a Budai-hegység déli és nyugati oldalára lehet rálátni.

Ígéretes, érdekesnek hangzó programok kínálata sorakozik a budapesti „levegőben”. A mozikban épp befejeződik a Cseh és szlovák filmfesztivál, és elkezdődik a Frankofón hét. A Cseh és szlovák filmfesztiválon még elcsíphetjük Molnár Csaba „A rendes ember” című szlovák magyar koprodukcióban készült filmjét.

A film egy határ menti kisváros lakóinak történetét meséli el, egy szlovák-magyar mese a gyökerek kereséséről, a sérelmek feldolgozásáról, az elvágyódásról és a boldogulásról. A héten nyitó Frankofón filmnapokon 30 film – ebből 23 premier előtti vetítés – került a programba. A francia mozi legújabb és legjobb alkotásain kívül többek között algériai, belga, görög, kanadai, román és svájci filmek lesznek láthatók egy héten keresztül. Bővebben a programról az Origo egy másik cikkében bővebben lehet olvasni.

A Gólyában szombaton lesz az éves CSNK (Csak Neked Kislány) farsang. Beöltözni ér! A Kuplungban megunták a telet, és elhívták a Siketfajdmínusz, a Puhító és a Gutenberg Halott zenekarokat. A Rácskertben a Szilvási Gipsy Folk Band hagyományos roma népzenét keveri össze balkáni dallamokkal, latin hatásokkal, sőt időnként némi rappel is. A belépés ingyenes! Szombaton este búcsúzik az Auróra is a 2/3-tól, ezért egy beszélgetős, játékos táncos búcsúpartit rendez, miközben Papp Réka Kinga (újságíró), Varga András (politológus) és Misetics Bálint (szociálpolitikus, aktivista) beszélget arról, hogy vajon mi van a  kétharmadon túl - mit hozott és mit vitt az abszolút Fidesz?

Aki nem farsangol és mulat, de fut, az most használja ki, hogy rajthoz állhat a kőbányai pincerendszerben, és futhat egy kicsit, félmaratont vagy maratont is. A programról bővebben egy régebbi posztunkban lehet olvasni.

A Petőfi Irodalmi Múzeum kellemes vasárnapi sétát és koncertet kínál a Károlyi-palotában, ahol a vendégek megismerhetik a klasszicista palota és az egyik legnagyobb magyar főúri család évszázadokon átívelő történetét. A sétát Maia Cabeza, Rohmann Ditta és Fassang László koncertje kíséri.

Ha mozi…

 …Nem is olyan rég az egyik posztom arról szólt, hogy hogyan látják Budapestet az itt élő migráns nők, most január 25-éig pedig az Uránia Filmnapok filmjein keresztül ismerhetjük meg a migrációt mint társadalmi jelenséget elsősorban a rendszerváltás óta eltelt negyed század alkotásainak tükrében. 50 forintos jelképes jegyárak mellett akár fikciós, akár dokumentarista formában merülhetünk el a belső migráció, az elvándorlás, a bevándorlás, a menekültügy, a kultúrák egymás mellett élésének problémáiban.

A fesztivál filmkínálatában, olyan filmeknek örülhetünk, mint Gothár Péter Passport - útlevél a semmibe vagy Az én Magyarországom Berlinben című filmek, vagy a finn-francia koprodukcióban készült Kikötői történetnek. 

A fesztivált kávéházi pódiumbeszélgetésekkel színesítik. Szombat délután például filmrendezők és filmtörténészek beszélgetnek a magyar film Amerika-képéről, vasárnap pedig olyan filmműhelyek képviselőivel lehet találkozni, akik az elmúlt években intenzíven foglalkoztak a ki- és bevándorlás jelenségével. Esténként pedig zenei mulatságokra lehet lazítani. Szombaton a 20. század elejétől a 80-as évekig válogatott össze filmzenéket és régi slágereket a Tilos Rádió DJ Sanyija. A filmnapok záróakkordjaként vasárnap este a Freedom Café és a Meszecsinka zenekarok kifejezetten erre az estére összerakott örömzenélését lehet meghallgatni. 

Ha koncert…

…Koncertre az Akvárium klubba küldtem volna HS7-rajongókat, hogy együtt bulizzanak a zenekar 20 éves születésnapi koncertjén. De a jegyek a koncert Facebook-oldala szerint elfogytak. Persze feladni sosem érdemes, főleg, ha valaki nagy HS7-rajongó. Aztán azt is gondoltam, hogy ajánlom a Kéknyúl Bigband estjét Fábián Júlia-rajongóknak a Trafóban, de úgy tűnik, már ott is kevés a jegy. Így egyre inkább kimaradhatatlannak tűnik az A38-on Raveonettes, a DYN formáció és a lengyel Bokka koncertjei.

A klasszikus rock and rollt és némi újhullámot vegyítő dán Raveonettes két éve már nagy sikerrel lépett fel a hajón. A lengyel szupergroup, a Bokka elektronikus popzenét játszó zenekar, a lengyel zenei élet egyik vezető alakja. A harmadik fellépő az estet nyitó berlini DYN formáció. És ha ide se jutna be valaki, akkor menjen le az Aurórába, ahol az Eugénia Formáció muzsikál, vagy vasárnap a Kisüzembe, ahol Czitrom Ádám Andrzej Żuławski Special Edition élő filmzenékkel kínálja a hallgatót.   

Ha valami más…

…mert ez tényleg valami másféle hétvégi program, akkor nem érdemes kihagyni „A közélet iskolája évnyitót” az Aurórában. A közélet iskolájában lehet kérdezni, beszélgetni, aktivizáló műhelyeken részt venni, és a végén együtt lehet bulizni a fentebb említett Eugénia Formáció koncertjén. A workshopokon kívül  Váczi Dorka a Liga Akadémia, Csoszó Gabriella fotóművész, Fekete-Nagy Miklós, A Város Mindenkié mozgalom nevében és Tóth-Ridovics Máté a Fakt Visual Lab, Shultz Nóri a Krétakör Szabadiskola és Oblath Márton Anblokk/Parforum - Részvételi Kutató Műhely  képviselőjeként beszélgetnek majd a pedagógia szerepéről a társadalmi mozgalmakban és aktivista munkákban.

Ha film…

Akkor fantasztikus archív és új filmekből lehet válogatni a hétvégén kezdődő orosz filmhéten az Örökmozgóban. Lesz a Jégmezők lovagja Szergej Eizensteintől, Tarkovszkijtól az Áldozathozatal, Alekszandr Szokurovtól az Orosz bárka című film. Az új filmek között köszönthetjük Andrej Zvjagincev 2014-es cannes-i filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját elnyert Leviatán című filmjét. Andrej Zvjagincev alkotása egyszerre humorosan, költőien és kőkeményen mutatja be azt a világot, amelyben a politikus mindenható: ura életnek és halálnak. A történet a putyini Oroszországban játszódik, de nekünk is ismerős lehet, írják az origo.hu oldalán.

Ha filmklub...

…akkor vasárnap a Friscóban Mijazaki-filmklub, ahol most a Nauszika – A szél harcosai és a Totoro – A varázserdő titka című filmeket lehet megnézni.

Ha színház…

…akkor, aki még nem látta, válassza bátran Bodzsár Márk W. úr üzen című darabját az Átrium Színházban, mert ez az utolsó előadás. A W. úr üzen a Chandler-krimik és a film noirok világát idézi meg, de nem a harmincas évek fülledten elegáns Los Angelesében játszódik, hanem napjaink Budapestjén. A figurák a képzelet szülöttei, és mindannyiunk nagy szerencséje, hogy csak az előadás világában léteznek. És vajon ki játssza W. úr szerepét? Börcsök Enikő.

Ha kiállítás...

…akkor a hamarosan bezáró Szépművészeti Múzeum kamarakiállítását érdemes nem kihagyni. Alan Sonfist New York-i képzőművészt a land art, az earth art, illetve az environmental art (környezeti művészet) nevű irányzat ma élő legismertebb alakjaként tartja számon a művészettörténet. A művész 1965-ben Manhattanbe tervezett, és 1978-ban a legkorábbi köztéren álló land art-műként felavatott Time Landscape (Időtájkép)című munkájával vált ismertté.

Ebben az alkotásban egy mesterségesen létrehozott prekoloniális erdő, az újkori telepesek odaérkezése előtti vegetáció rehabilitációján keresztül mutatja be a metropolis őshonos élővilágát.

Ha buli….

...akkor szombat este az Aurórában Butterfly Effect. A Butterfly Effect a dzsessz, a népzene, a hiphop és a klasszikus zene elemeit ötvözi.  A zenekarban jól ismert zenészek – Kardos Dániel, Vázsonyi János, Dömötör Tamás – zenélnek, és Magyar Bori énekel. A koncert után posztklezmer diszkó lesz!

December 16-án elindult a Hanuka avagy a Negyed7/Negyed8 fesztivál új helyekkel, új közegben, új központtal, mégis a megszokott, otthonos hangulatban.

A tavaly még Negyed6Negyed7 néven futó fesztivál az idén Negyed7Negyed8 fesztiválként indította programjait. Az előző fesztiválok ideje alatt a programokat a szervezők még egykori központjuk a Sirály klub köré szervezték. Miután a VI. kerületi önkormányzat megszüntette a Klubot, és bezárta az épületet, a fesztivál új helyet keresett és talált magának, igaz azt már Józsefvárosban. Így 2014-től a nyolcadik kerületben található Aurora klub ad helyet a fesztiválnak. Így az idén innen indulnak a városi séták és az esti gyertyagyújtások is.

A szervezők az idén sem szeretnének a hagyományokkal szakítani, így a bejáratott programokat a nyolcadik kerület lehetőségeivel, hangulatával vegyítik.
A fesztivál legfőbb kérdése, hogyan viszonyulnak egymáshoz a hasonló történelemmel, mégis nagyon eltérő jelenkori történetekkel bíró városrészek. Mennyire lehet összekötni, vagy mennyiben távolodik el egymástól a 2014-re Kelet-Közép Európa első számú bulinegyedévé és ezzel egy időben kulturálisan egyszínűvé vált VI. és VII. kerület és a jóval kevésbé „kommerszializálódott” VIII. kerület? Miért láthatóak jobban az egyik negyedben ugyanazok a társadalmi problémák, mint a másikban? Miért kínál az egyik negyed több megoldást a problémákra, mint a másik?
A fesztivál ezekre a kérdésekre keresve a választ, a történelmi zsidónegyed különböző árnyalatait, rétegeit, szubkultúráit igyekszik bemutatni. Évről-évre új helyek, klubok, kávézók, éttermek, kiállítóterek csatlakoznak a programhoz. Az idén a két kerületben a Fekete Kutya, a Gólya, a Massolit, a Csiga és az Auróra ikerhelyekként csereprogramokat szerveznek: érteni lehet ezalatt, hogy lesz olyan, hogy programot szervez a Massolit a Csigában, vagy a Gólya a Kutyában.

Az idei rendezvények között is lesznek városi séták, mint például csütörtökön a Helytörténeti séta, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a VIII. kerület 1944-es eseményeivel, a csillagos házak, a védlevél-hamisítások és a Kis Varsó néven elhíresült zsidó ellenállás történetével. A "Séta a lányok nyomában" című tematikus bejárás célja, hogy a kezdetektől csaknem napjainkig bemutassák a prostitúció tereit és ezek változásait,  felkeressék a még látható „emlékeit” a Magyar utcától a régi Kender utcáig. Lesz zenés Szombatfogadás borral, kaláccsal és finomságokkal és persze David Lazar rabbival.  És természetesen lesznek kiállítások, filmek és zene.

Az együttesek között fellép a klezmer és balkáni dallamokat a reggae, hip hop és a funk elemeivel összegyúró Hagesher együttes. A jamaikai soundsystem hangulatot idéző Love Alliance és a közép-kelet-európai zsidó zenei hangzásokat hordozó Nigun Trió jazz-zenekarokat is megtalálhatjuk a programok között.

Az Aurora klub minden este ünnepi gyertyagyújtással várja az érdeklődőket.

Bővebben a programokról a fesztivál honlapjáról lehet tájékozódni

Mint ahogy az Origo is írja, a Magyar Nemzeti Bank alapítványa a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) megvásárolta a Hunyadi János út 26. szám alatti egykori Lónyay-Hatvany-villát.

Utánanéztünk, milyen érdekességek lehetnek az épület történetében. 

Amikor még nem a török…

A villa területének a története a 12-13. századig követhető vissza, a régészeti ásatások során előkerült leletek (IV. Béla kori ezüstpénzek, kínai porcelántöredékek, perzsa díszkerámiák, középkori edények) azt sejtetik, hogy török hódoltság idejéig kézművesházak álltak itt, és vízhordóút haladt keresztül.

A török hódóltság idején.... 

Gerő Győző régész 1959–1960-ban a villa helyén talált rá az 1685-ben épült török kori védműre, az Aranybástyára. A szabálytalan sokszög alakú bástya, a Vízikaputól a Dunáig nyúló védmű része volt.

A falból még ma is jól láthatók részletek. Az épület újraépítését követően a feltárt emlékeket az épület pincéjében tervezte bemutatni a Budapanoráma Kft.

A miniszter villája…

A villát 1872-ben Ybl Miklós gróf Lónyay Menyhértnek, az Andrássy-kabinet pénzügyminiszterének, későbbi miniszterelnöknek építette.  Az építkezést a Városszépítő Bizottmány hagyta jóvá, a munkákat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ellenőrizte. Nemcsak Kerényi és Bordás építészek terveit támadták, hanem már 1872-ben az Ybl által megálmodott építészeti terveket is.

Ybl a villa megépítésével 42 méteres szintkülönbséget hidalt át a mai Hunyadi János utcai fönti bejárat és az alsó szint között. Két támfalat építtetett, és ezzel lehetővé tette az alsóbb részek (a mai Magas utca és a Hunyadi János utca lenti része) utcasoros beépítését.

A világ eredete és a Hatvany-magángyűjtemény otthona

Az épületet a húszas években báró Hatvany Ferenc, az ország egyik legvagyonosabb cukoriparos kereskedőcsaládjának a leszármazottja, a neves festőművész és műgyűjtő vásárolta meg. Hatvany célja az volt az épülettel, hogy a birtokában lévő, a két világháború közötti időszakban világszerte páratlan kollekciónak tartott 800 darabos magángyűjteményének ebben az épületben adjon helyet. Így a Hatvany-villában El Greco, Ingres, Delacroix, Manet, Renoir, Pissarro és Courbet festményei leltek otthonra. A festményeken kívül a kollekcióban régi kerámiák, ezüstök, porcelánok, bútorok és értékes szőnyegek is voltak. Hatvany gyűjteményének értékes darabjait 1942-ben, alkalmazottainak a nevén, három budapesti nagy bank páncéltermében helyezte letétbe megőrzésre, a többit pedig a villában hagyta. 1944-ben a gyűjtemény darabjait más gyűjteményekkel Németországba, majd a Szovjetunióba szállították. Az elkallódott darabok pedig magánygyűjteményekbe kerültek. A háború után a család leszármazottai leltárakat készítettek, hogy felmérhessék a gyűjtemény széthordásával járó károkat.

A család 1962-ben kárpótlási igényt nyújtott be a német hatóságoknak. Az évszázad jóvátételi pere végül 17,5 millió márka kárpótlással záródott, miközben a széthullott kollekciót több műértő egymástól függetlenül 400 millió márkára becsülte.

Nem tartozott az elzabrált képek közé a Hatvany által 1913-ban megvásárolt Gustave Courbet „A világ eredete” című pornografikus alkotása, ami ma a D’Orsay múzeumban látható.  Mivel a német tisztek nem tartották értékesnek az alkotást, Hatvany Ferenc külföldre távozásakor engedélyezve volt neki, hogy magával vihet egy jelentéktelen művet. Hatvany Ferenc ezt a Courbet-festményt választotta. A festményt Párizsban értékesítette 1,5 millió frankért, ami aztán magángyűjteménybe, majd a Paris D’Orsay múzeumba került.

A műgyűjtemény másik nagy port kavart alkotása a szintén Courbet Fekvő női aktja, ami 2008-ban megrendezett retrospektív Courbet-kiállításon bukkant elő. Az egy női testet nyitott combbal és felkínált ágyékkal ábrázoló képpel, „A világ eredete” című alkotással egy időben került Hatvany Ferenc gyűjteményébe. A képről azt lehetett tudni, hogy Hatvany banki letétbe helyezte a háború alatt, de a háború után nem került elő, egészen az ezredfordulóig, amikor is egy szlovák magánember gyűjteményében akadt rá Daniella Luxembourg galériatulajdonos és képszakértő, aki Hatvany örököseinek érdekeit képviseli. A kép New York-i közvetítéssel 2005-ben került vissza a Londonban élő Hatvany családhoz. Jelenleg magángyűjtemény része.

A Hatvany-villa nem csak műgyűjteményéről volt híres, hanem arról is, hogy számtalan híres ember megfordult a villában, mint például Thomas Mann, aki 1937-ben, magyarországi tartózkodásakor, így írt naplójában Hatvany Ferenc házáról: „Látogatás Hatvany fivérénél, a festőnél, nagy luxussal berendezett ház, értékes képek.”

Az elfelejtett közpark játszótere

 Budapest ostroma alatt a Hatvany-villát bombatalálat érte, kiégett, majd 1946-ban az állam lebontotta, az üres telken pedig játszóteret alakítottak ki. A játszótérrel beépített, gyakorlatban közparkként funkcionáló területet valamiért hivatalosan nem minősítették közparkká. Így miután Bognár Botond megvásárolta az „üres” telket az örökösöktől 1996-ban, a terület beépíthető területként volt nyilvántartva, amit Budapest I. kerületi önkormányzata jóváhagyott.
 

Az új tulajdonos és az építészeti tervek

A Budapanoráma Kft. által megálmodott újjáépítendő palota terve több ponton is indulatokat váltott ki a műemlékvédelmi hatóságok és a városvédők szemében is. A Bognár Botond nevével fémjelzett, egy tulajdonosú kft. nemzetközi építészcsapattal készítette el az újraépítendő villa terveit. Az épület belső terei a világhírű japán építész, Tadao Ando és az angol hangulattervező, Ilse Crawford tervei szerint készült el.

Mindettől függetlenül a Kerényi József DLA vezette építész csoport high-tech elemeket tartalmazó terveit sem a szakma, sem a városvédők nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Az egyik legproblémásabb építészeti megoldás az volt, hogy a csúcspanorámával rendelkező helyen az épület első és második emeletének Dunára néző falait - az ablakkeretek és a kődíszítések meghagyásával – korszerű, antireflexiós, nem tükröződő üvegből építette volna meg.

A városvédők szerint a megépített villa megbontja egyrészt a várból látható panorámát és a Pestről látható várfal vonulatának egységes látványát.  A Kerényi-féle terveket az építési hatóság végül is nem engedélyezte. A szerkezetkész épületet végül mintegy másfél évtized alatt építették meg a jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelően. Az MNB alapítványa ezt a szerkezetkész palotát vásárolta meg.

A palota terei

Az újjáépített villa funkcionális tervei is változtak a másfél évtized alatt. Az első tervek szerint a villa funkciója diplomáciai képviselet és rezidencia lett volna. Az építkezés végére a megépített szerkezetkész épület öt szintből és egy 700 négyzetméteres teraszból áll, amely elsősorban közösségi célú rendezvények megtartására lesz alkalmas. 

A PADA oktatási és rendezvényközpontként, közgazdasági, pénzügyi képzésekkel, kapcsolatos rendezvényekkel és a kor követelményeinek megfelelő szakmai könyvtárral szeretné megtölteni az épületet.Kérdés persze az, hogy egy ilyen egyedülálló, 180 fokos panorámaélményt kínáló, akár 150 fős események befogadására is alkalmas szalonnal rendelkező épületet a budai vár oldalában hogyan tud egy alapítvány rentábilisan fenntartani.

Vasárnap reggelre egy hatalmas szobor tűnt fel a Széchenyi téren, a Gresham-palota előtt.

Az Art Market rendezvényeihez kapcsolódó pop up szobor Hervé Loránth Ervin alkotása.

A szobor tűnhet akár a választásokra reflektáló alkotásnak is. A művész azonban – a választási eseménytől függetlenül – a kortárs művészet utcai megjelenését, fontosságát szeretné hangsúlyozni ezzel az alkotással.

A hungarocellből készített mű október 21-ig marad a Széchenyi téren.

Budapest ezen a hétvégén is kulturális özönvizet zúdít ránk. Pazar kínálattal nyitnak az őszi fesztiválok. Már október harmincadikán elkezdődött a Múzeumok őszi fesztiválja, ma nyit a Cafe Budapest és Design hét. Lesz Japán filmhét a Toldiban. A Nyitva! Kiadó Üzletek Fesztiválján újabb helyek nyílnak meg. A zenei kínálat hétvégi csemegéje az UH Fest. Szemelgettünk, hogy szemelgethessetek.

A Cafe Budapest kínálatából a Recirquel Újcirkusz Társulat: Párizs éjjel című előadása a harmincas évek dekadens és fülledt erotikájú világát tárja elénk, felidézi a századelő párizsi lokáljainak vággyal teli és szerethető miliőjét, és az elveszett illúziókat állítja színpadra. Az előadás mellett koncertek, kortárs performance-ok és a belvárosi romkocsmákból induló Irodalmi vándorcirkusz fináléja is várja a látogatókat.

Előadás kezdete: 2014. 10. 03. 20 óra

Az előadásról bővebben itt olvashattok.

„A nyíló combok erdein túl” című irodalmi pódium műsor nem hagyományos módon tálalja számunkra az irodalmat. A műsorban újra életre kel az egykor nagy sikerű kabaré, a Legénytoll. Győrei Zsolt bemutatja nekünk a maga által teremtett középkori magyar költő, Velemi Névtelen pimasz, pajzán, sokszor panaszos verseit. A műsor vendégei lesznek Kiss Judit Ágnes, Lackfi János és Szálinger Balázs.

Program címe: Válogatás a Velemi Névtelen verseiből
Helyszín: Városháza Park
Időpont: 2014. október 5. 19.30
Bővebben a Cafe Budapest honlapján.

Ha moziba szeretnétek beülni, akkor én a Japán Alapítvány őszi válogatását ajánlanám a Japán filmhét keretében a Toldi moziban. A mai Japán arcait bemutató filmek két fő témája a katasztrófákkal való szembenézés és azok feldolgozása, az őket követő újrakezdés, valamint a fiatalság, mint a mai japán társadalom tükre és jövője. A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal, igény szerint magyar hangbemondással vetítik.

A Virágok az égben – a nagaokai tűzijáték című filmben Nagaoka város és a tűzijáték történetét ismerhetjük meg az újságíró Rieko szemein át, aki édesanyja révén maga is a Nagaszaki bombázás „túlélője.” A lány volt szerelmét, Kenicsit látogatja meg Nagaokában, akivel fiatalabb korában különös körülmények között szakított. A látogatás Rieko számára a múlt megismerésébe és a kollektív emlékezésbe vezető katartikus szellemi utazássá válik.

A könnyedebb, Jonoszuke története című film egy Tokióba költözött 18 éves fiú pezsgő egyetemi életét mutatja be szerelemmel, szambával, barátokkal vegyítve.

A filmhétről bővebben a Japán Alapítvány és a Toldi mozi oldalán és a Facebook-eseményoldalakon olvashattok.

Szombaton újra köszönthetjük a Placcc-ot. A Nyitva! Fesztiválon három hétre a Teleki tér 7. szám alatt, a Rádió C egykori telephelyén megnyitja kapuit a Placcc Point, a Placcc pop-up találkozóhelye és showroompontja, ahol egyfelől a művészet hagyományos helyszínein kívül tevékenykedő, helyszínspecifikus és köztéri művészeti alkotók mutatják be városi projektjeiket. A szombati nyitónapon lesz workshop az E-cherry Adománybolt támogatásával és fiatal képzőművészek vezetésével, ahol ki-ki elkészítheti saját VIII. kerületi szuvenírtárgyát. Lesz Placcc Talk a Gólya, Frisco, Kesztyűgyár, Közösségi Szociális Szövetkezet és Valyo közreműködésével. És lesz elmaradhatatlan Placcc Point nyitómulatság kiállításmegnyitóval és zenével.

A programról bővebben a Placcc Point eseményoldalán olvashattok.

Elindult a Designhét. A Goldberger Textilipari Gyűjtemény Pop-up kiállítás fiatal designerekkel című bemutatkozási lehetőség biztosításával támogatja a kreatív ipar fiatal tehetségeit, kezdő tervezőit, márkáit. Ezúttal négy fiatal tervező mutatkozik be a kiállításon: Panni Véssey, Twofold Concept, Alma Abonyi és az Oh my deer!. A márkák karácsony előtti friss kollekcióival (ékszerek, táskák, ruhák) találkozhatnak a látogatók, valamint meg is vásárolhatják őket. A megnyitó ma 17 órakor van, de a kiállítás megtekinthető 2014. 10. 03-tól 2014. 10. 12-ig.

A kiállításról bővebben az eseményfalon olvashattok.

Ha buli, akkor szombaton a Trafiq  jóvoltából, az 1 éjszaka Párizsban című show keretében egy éjszakára a féktelen kacérság és a tomboló vágyak utcájává alakul át a Hercegprímás utca.

Ha pedig zenére vágytok, akkor ne hagyjátok ki az UH FEST kínálta zenei csemegéket sem. Ma este Dungeon Acid, Lorenzo Senni, Wilhelm Bras, The Stanley Maneuver (DJ set), Galactic Jackson & Gördön (DJ set) őrületes keveréseit a Toldi klubban.

Az programról bővebben a Facebook-eseményfalon, az UH FEST többi programjáról pedig a fesztivál weboldalán olvashattok.