Tudja, mi lesz a Nehru park legerősebb és leggyengébb eleme?

Miközben Hosszú Katinka a Bálna előtti spriccteraszon (is) megússza a világcsúcsot, a szomszédban egyre többen próbálják birtokba venni a felújítás alatt lévő Nehru parkot.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

A Ferencvárosi Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzat által kiírt 2013. évi TÉR_KÖZ Városrehabilitációs pályázaton nyert támogatást a „Nehru-projekt I” című projekt megvalósítására.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

A közel félmilliárd értékű beruházás keretén belül új rekreációs terek jönnek létre, illetve design bútorelemeket helyeznek el a Duna melletti területen, miközben a park jelenlegi faállományát megőrzik, közte egy gyönyörű öreg kocsányos tölggyel.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

A park egyik leglátványosabb új eleme a Petőfi híd alatt kialakított skate-pálya, amelynek egyedi, meleg színekkel átitatott dizájnja jót tesz a Boráros tér lepattant, szürke hangulatának. A több térelemből álló pályát már lehet is tesztelni, átadás után biztosan népszerű színfoltja lesz a környéknek.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

A kültéri sportlehetőségeket egészíti ki egy új focipálya és egy kisebb workoutpark.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

Két külön játszóteret alakítottak ki a kisebb és nagyobb gyerekek számára, akik árnyas fák alatt, kellemes környezetben játszhatnak.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

Zavarba ejtő elemei a parknak a kültéri pihenőbútorok: nagy részük ugyan még be van csomagolva, de – a sétálók által használatba véve – így is megmutatják a tervezésük hátrányait. A kék és narancssárga színű, műanyag, többféle formációba összeilleszthető padok láthatólag nem képesek a vízelvezetésre, így eső után nagy tócsákba ülhetünk bele – hacsak nem jár arra alkalomadtán egy-egy közmunkás, aki szépen áttörli a bútorokat.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

Bár az is látható, a lakosság nem jön zavarba az ilyen hiányosságoktól: a magukkal hozott takarókkal a padokat leterítve élvezik az újonnan kínált kényelmi lehetőséget.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

A park Bálna felőli része megmaradt füves területként, ugyanitt folyamatban van a város legnagyobb kutyafuttatójának kialakítása is.

Nehru part felújítás skate pálya játszótér kutyafuttató ferencváros

A játszóterek mellett található, Szabó Tamás által tervezett romaholokauszt-emlékmű a park egyik különleges részlete. A krematórium izzó kemencéjét szimbolizáló szobrot megrongálták, és úgy tűnik, egyelőre a park rendezésébe nem fért bele az emlékmű kijavítása.

Tovább


Tetőtől talpig Iparművészeti és Nagycsarnok backstage

Egy város kerületeinek hangulatát, igazi történeteit csak akkor lehet valójában megismerni, ha a helyiek mesélik el a városrészek, épületek történeteit.

Erre ad lehetőséget Belső-Ferencvárosban 2016. május 7-én a Belső-Ferencváros​ Alap támogatásgyűjtő kampánynapja.

Ferencváros Belső-Ferencváros Nagcsarnok Vásárcsarnok Iparművészeti múzeum Tilos rádió

Ezen a napon lehetőség van bepillantani a Vámház körúti Nagyvásárcsarnok kulisszái mögé. Az érdeklődőket  Gönczi Ambrus, a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület gyűjteményvezetője vezeti be  a csarnokot a rakparttal a felszín alatt összekötő alagútba, ahol a Dunáról érkező árút hordták be a csarnokba. A második világháborúban bombatámadás következtében az alagút részben beomlott. 1994-ben állították helyre, és új funkciót kapott. A séta a rámpán, azaz árufeltöltő részlegnél folytatódik, majd a szelektív hulladék feldolgozó és a Hungarikum utca következik, s végül a észre sem vesszük, hogy a manipulációs térben találjuk magunkat

Ferencváros Belső-Ferencváros Nagcsarnok Vásárcsarnok Iparművészeti múzeum Tilos rádió
 Iparművészeti Múzeum. A felvétel 1896 után készült.
forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.119

.Az Iparművészeti Múzeum szó szerint tetőtől talpig levetkőzik az érdeklődők számára. Meg lehet nézni hol és hogyan dolgoznak a muzeológusok az épület pincéjében, vagy hogy milyen a kilátás a múzeum tetejéről.

Ferencváros Belső-Ferencváros Nagcsarnok Vásárcsarnok Iparművészeti múzeum Tilos rádió

A kerületben kilenc, a Belső-Ferencvároshoz kötődő ismert és elismert ember vagy intézmény az eseményhez tartozó adománylicithez saját személyes tárgyait ajánlja fel. Így lehetünk többek között tulajdonosai a 4 személyes közös pohárnak, egy igazi, háromdarabos pöttyöstárca-szettnek vagy Nádori Lídia-Kun Fruzsina mesekönyvéhez készült "Sárkány a lépcsőházban" képnyomatnak.

Ferencváros Belső-Ferencváros Nagcsarnok Vásárcsarnok Iparművészeti múzeum Tilos rádió

Az adománygyűjtő akcióhoz kapcsolódik Belső-Ferencváros lakóinak lokális hangulatú, kerületi civil netrádiója, a Rádió Ráday. A Tilos Rádió egy igazi kihelyezett pop-up stúdióból, a Púder Bárszínházból délután 15 és 18 óra között jelentkezik majd be. A műsorban az egykor Belső Ferencvárosban élt és jelenlegi lakók mesélik majd el a kerülethez kötődő történeteiket. 

A programról bővebben az esemény oldalán lehet olvasni. 

Tovább


Operaelőadások az iskolákban, a tereken meg tömegzsonglőrködés! Majd adok én neked! 

A minap feltették nekem a kérdést, hogy vajon mi a hír: az, hogy egy budapesti kerületben egy civil szervezet felforgatja a világot, vagy az, hogy a postás nem harapta meg a kutyát? Valószínűleg az utóbbi.  
Pedig a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány úgy forgatja egymás felé a ferencvárosi forrásokat és lakosokat, hogy annak mindenképpen egy harmadik hordozója lesz valamilyen, a kerületre pozitív erőkarként ható közösségi kezdeményezés, fejlesztés formájában. 

A Ferencvárosi Gyermekalap "Majd adok én neked!" idei pályázatán 5 civil kezdeményezés nyert összesen 1 millió forintot. 

Így lesz Ferencvárosban az, ami egyelőre nincs más kerületekben. 

Ferencvárosi Közösségi Alap Ferencvárosi Gyermekalap pályázat

A támogatottak közül a kerületi Hangképző, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, vagyis a Kisképző csapata, kicsit emlékeztetve a Krétakör iskolai programjára Purcell „Dido és Aenas” című operaelőadását állíthatja "színpadra" a kerületi középiskolákban. 

Ferencvárosi Közösségi Alap Ferencvárosi Gyermekalap pályázat

A Magyar Zsonglőregyesület egy Ferencvárosra célzott programjával "tömegsportközelbe" hozza a kerület lakói számára a zsonglőrködést. 

Ferencvárosi Közösségi Alap Ferencvárosi Gyermekalap pályázat

A Déméter Alapítvány kórházpedagógusok pályázatát karolta fel. A kórházpedagógusok azok, akik a hosszabb ideig kórházban tartózkodó gyerekeket segítik abban, hogy ne maradjanak le a tanulásban. A Ferencvárosi Gyermekalap pályázatán elnyert támogatással a kerületi Szent László Kórházban és a II. számú Gyermekklinikán fekvő, daganatos és csontvelőtranszplantált gyerekeknek kínálnak olyan korszerű Kórházsuli programot, amely megkönnyíti számukra is a tanulást. 

Ferencvárosi Közösségi Alap Ferencvárosi Gyermekalap pályázat

Az Örökségközösség Alapítvány a Fenntartható Örökségvédelemért a József Attila Emlékházról is ismert Gát utcában a Kaníziusz Szent Péter-templomhoz kötődő, a cigánypasztorációval kapcsolatba került helyi és igen nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek és családjuk számára kínál kreatív élményt. Az alapítvány művészeti és nevelési programja a gyerekek helyi identitásának és önértékelésének erősítését tűzte ki célul. 

A nem rangsorolt díjazottak közül a Periszkóp Egyesület a kerületi újszülöttek fogadását szeretné a különböző társadalmi szerkezetű, heterogén népességű, kerületi családokkal megünnepelni.

Tovább


József Attila-idézetek burkolatba ágyazva

Van még köztér Budapesten, ahol szeretik József Attilát! Ferencvárosban, a Remete parkban, ami a Sobieski és a Tűzoltó utca sarkán van, találtam rá erre a kis, egyébként jellegtelen térre az új építésű házak ölelésében.

A Remete park valószínűleg a Sobieski utca előző nevéről a német Einsiedlergasséról, vagyis Remete utcáról kapta a nevét. Belső- és Közép-Ferencvárosban a német nyelvű utcanevek nem voltak idegenek. Ferencvárosnak ezt a részét, amit egykoron Szentfalvának hívtak, 1696-ban csatolták Pesthez. Három évvel később a gyéren lakott helyre betelepülőket engedtek, akik többnyire német ajkúak voltak. A mai Sobieski János utca 1805-ben még az Einsiedlergasse, 1848-tól a Remete utca nevet viselte, és csak 1933-tól nevezik Sobieski utcának.

„Szól a szellő, szól a víz,
elpirulsz, ha megérted.”

Ezen a kis téren egy márványkútra figyeltem fel, ami előtt a burkolatba ágyazott József Attila-idézetek fogadtak.


 


Semmi nem ad arra magyarázatot, hogy a IX. kerületnek ebben a félreeső részébe miért írtak József Attila-idézeteket. Arra viszont nagyon jók, hogy aki erre jár, az megáll egy kis időre, elolvassa az idézeteket, és körbenéz, hogy mi is veszi körül.

Tovább


Leszállt a Boldogság kék madara Ferencvárosban!

Vannak még olyan egyszerű ötletek, amelyekkel másodpercek alatt mosolyt lehet fakasztani az emberek arcára. Pont ilyen kezdeményezésre bukkantam. Pontosabban egy biciklis lányra. Vagy egy kék madárra? A Boldogság kék madarára? Úgy tűnik, igen. 


Az ötlet az, hogy ferencvárosi anyukák süteményeket sütnek. Majd a finom süteményeket egy élményfutár, az a bizonyos Boldogság kék madara mindennap különböző ferencvárosi dolgozók, munkások és lakók között osztja szét.

Az Élménykalendárium című programot harmadszor rendezi meg a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány. A programhoz egy játék is kapcsolódik. Karácsonyig mindennap kinyílik az Élménykalendárium egy ablaka, azaz minden napra egy-egy videó jut. Meg lehet nézni a videókat, és aki beszáll a játékba, az a Púder Bárszínház és Galéria és az FKA közös ajándékát, egy 20 ezer forintos vacsorameghívást is nyerhet.
De azt gondolom, itt valójában mindenki nyertes lesz, aki megnézi ezeket a szeretettel, kedvességgel, őszinteséggel teli videókat!
Ön látta már 2014-ben a Boldogság kék madarát?

Tovább


Igyál kézműves sört, és éleszd fel Ferencváros köztereit!

A napokban több megjelent cikk kapcsán is eléggé egyértelműsíthető, hogy ha az adott kerületi önkormányzat képtelen vagy nem áll szándékában a helyi közösségi szerveződésekkel együttműködni, akkor a civil szervezetek nem fognak ragaszkodni ahhoz, hogy az eredetileg tervezett helyen valósítsák meg elképzeléseiket.

Jól látható ez a folyamat Budapest VI. és VII. kerületében is, ahol az önkormányzatok a közösségi, nem egy esetben ellenzéki gondolatokat is megfogalmazó civil kezdeményezéseket a torkuknál fogva fullasztották meg. Ilyen volt a VI. kerületben a Marom Egyesület által szervezett Sirály Klub a Király utca 50.-ben, az egykori Budapest Székesfőváros Könyvesháza és Kávéháza vagy a Tűzraktér bezárása is. A Könyvesház épülete a klub bezárása óta üresen áll. A VII. kerületi önkormányzat a megszüntetett Boulevard és Brezsnyev bázis helyére ígért önkormányzati közösségi, kulturális teret, ami a bezárás óta nem született meg, ellenben kiadták cipőüzletnek a helyiséget. De talán ide sorolható a Gödör kijjebb rugdalása is az Erzsébet térről. És, bár ezek a helyek megszűntek, a szervezőik, az alulról szerveződő közösségek viszont nem, ők azok, akik új lehetőségeket keresnek és találnak máshol, más kerületekben. Így talált magának új helyet az egykori Sirályt működtető Marom Egyesület a VIII. kerületben.

De mi a helyzet a VII. és a VIII. kerületen túl?

 

A IX. kerületben ütötte fel a fejét a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (ami szerveződési formáját tekintve egyelőre egyedüli az országban), amely úgy épült be az elmúlt évek során a ferencvárosi közhangulatba, hogy jókedvet, pozitív gondolkodást hozott létre maga körül.  Az FKA több szempontból is különbözik a fentebb említett szerveződésektől, egyrészt nem tartozik hozzájuk valamilyen kocsma vagy valamilyen kereskedelmi egység, emiatt más módon formálják a közösségi teret, mint az erzsébetvárosi vagy józsefvárosi egyébként szimpatikus, hasznos dolgokat működtető kezdeményezések. Másrészt nem az önkormányzati és állami büdzsé pénzforrásaiból építi fel a szétosztandó forrásait – talán leginkább ebben fogalmazható meg az alapítvány más alapítványoktól való különbözősége –, hanem olyan forrásszerzési akciókra, adománygyűjtési programokra épít, amelyek elsősorban a helyi vállalkozásokat és civil lakosokat veszik számításba. Az alapítvány „megszilárdulási” fázisa ugyan még egy épp az állami vezetés által „ledózerolni” célzott norvég kisprojekt pályázatnak volt köszönhető több mint négy éve, de ezt követően a szervezet már a saját modellértékű útját járja.

 

FKA kuratóriumi tagok: Frö CsiScsaurszki Tamás, Barna EraMiklusicsák Aliz és Benedek Gabriella 

A helyi értéknek tekintett helyi vállalkozások forrásaira, ötleteire építenek, az összegyűjtött „adományokat” helyi terület- és közösségfejlesztési célok megvalósítására használják fel. Avagy helyből, helyben, helyi fejlesztési kezdeményezések megvalósítása a cél. Az összegyűjtött forrásokból lehetőség nyílik arra, hogy emberszabásúbb, élhetőbb, a helyi igényekből építkező lakóhelyet teremtsenek. Arra, hogy civilek által megoldható ügyekkel foglalkozzanak, hogy azonosítsák a fejlesztendő területeket, és erőforrásokat teremtsenek. Az összegyűlt összegeket olyan támogatási alapokba gyűjtik, mint a Ferencvárosi Gyermekalap, a Ferencvárosi Közterek Alap vagy a Belső-Ferencváros Alap, és a József Attila lakótelep alap. Az alapokban összegyűjtött forrásokból pedig olyan programokat finanszíroznak, amelyek a kerületben élők, kiemelten a fiatalok hasznos és nem kevésbé kellemes időtöltését segítik elő. Olyan kulturális kerületfejlesztési eszközöket keresnek és támogatnak, amelyek a MINDENKI számára kitalált és hasznos köztereket nem mint építészeti (területfejlesztési), hanem mint kulturális, szociális közösségépítő elemet fejlesztik.

Az FKA tavaly debütált első „Majd adok én Neked” című pályázatával, amely jól tükrözi az alapítvány működésének mechanizmusát. A már korábban a Ferencvárosi Gyermekalap javára összegyűjtött pénzből négy programot támogattak és valósítottak meg. Miután ez egy gyermekalap, ezért elsősorban a gyerekek, fiatalok számára fontos programokat támogatták, mint a Talpraesők slammelő és focizó klubját, egy nyári kreatív táborprogramotegy helytörténeti nevelési vetélkedőt és a Varázsoljuk el az Ecseri úti aluljárót! programot.

Az alapítvány november 4-én újabb adománygyűjtési akciót szervez, ezúttal a Ferencvárosi Közterek Alap növelésére. Az adományozási akció jelenlegi támogatója a Trafó mellett a kézműves sörkultúra képviselője, az Élesztőház. Az Élesztő önmagát egykoron punknak, ma már öntudatos polgárnak nevező tulajdonosa, Tóth Imre régóta hisz a közösség kezdeményező erejében. Az ő ötlete az új városközpontprogram, amelyhez szemléletében is tökéletesen illeszkedő kezdeményezésnek látja az FKA támogatási programját, ahol a helyi vállalkozók, magánemberek és civil erők együttműködésével közösen fejleszthetik Ferencvárost! És hogy hol van ebben az egészben önkormányzat? Majd biztos azt is meg tudjuk! De addig is Ferencváros, élesztő fel!

A programról bővebben az eseményfalon és az Ferencvárosi Közösségi Alapítványoldalán olvashattok.

Tovább


Reblog