Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

József Attila-idézetek burkolatba ágyazva

Van még köztér Budapesten, ahol szeretik József Attilát! Ferencvárosban, a Remete parkban, ami a Sobieski és a Tűzoltó utca sarkán van, találtam rá erre a kis, egyébként jellegtelen térre az új építésű házak ölelésében.

A Remete park valószínűleg a Sobieski utca előző nevéről a német Einsiedlergasséról, vagyis Remete utcáról kapta a nevét. Belső- és Közép-Ferencvárosban a német nyelvű utcanevek nem voltak idegenek. Ferencvárosnak ezt a részét, amit egykoron Szentfalvának hívtak, 1696-ban csatolták Pesthez. Három évvel később a gyéren lakott helyre betelepülőket engedtek, akik többnyire német ajkúak voltak. A mai Sobieski János utca 1805-ben még az Einsiedlergasse, 1848-tól a Remete utca nevet viselte, és csak 1933-tól nevezik Sobieski utcának.

„Szól a szellő, szól a víz,
elpirulsz, ha megérted.”

Ezen a kis téren egy márványkútra figyeltem fel, ami előtt a burkolatba ágyazott József Attila-idézetek fogadtak.


 


Semmi nem ad arra magyarázatot, hogy a IX. kerületnek ebben a félreeső részébe miért írtak József Attila-idézeteket. Arra viszont nagyon jók, hogy aki erre jár, az megáll egy kis időre, elolvassa az idézeteket, és körbenéz, hogy mi is veszi körül.

Tovább


Bréking: a hetedik kerületben már megtették az óvintézkedéseket a havazás ellen!

Ennyi, valóssággá vált Végh Antal könyvcíme, az Akkor májusban esett a hó - itt a bizonyíték! A fotót ma lőtte Kun Bernadett a hétkerben. Hónak mondjuk a képen nincs nyoma - és én sem láttam, pedig szinte egész nap a hétkerben ültem -, de a tábla indokoltsága elvitathatatlan: az ember nem lehet elég óvatos!  hetedik kerület

Tovább


Ilyen funky a zsidónegyed

A Zsebkönyv a zsidónegyedről - fiataloknak című könyv két nyelven készült: angolul és magyarul (és a Zachor Alapítvány adta ki). A magyar kiadást olvastam el. Íme.

A 135 oldalas mondjuk, hogy útikönyv a hétkert mutatja be, egész pontosan a Király utca- Rákóczi út; és a Kis- és Nagykörút által határolt területet, ami egyenlő a zsidónegyeddel. Az ilyen könyvekben mindig a tippek-kulisszatitkok rész a legjobb, ennek is ez az erőssége. Én pl. hiába jártam öt éven át a Kazinczy utcába iskolába, közben és utána a környékre bulizni, most pedig hiába dolgozom a Dob utcában és ebédelek nap mint nap a kerületben; elég sok meglepő infóval szolgált. Szinte készteti az embert, hogy keresse fel annak a háznak a hűlt helyét, ahol Petőfi és Jókai lakótársak voltak, míg össze nem balhéztak (Dohány utca 16-18.), egyen egy kóser pizzát a Kazinczy utcában, látogassa meg az egyik utolsó kefekötőt a Dob elején (ezt amúgy meg is teszem az elkövetkező napokban).

könyvAz első oldalra nyugodtan lehet firkálni (Fotók: Tuba Zoltán)

A könyv nemcsak a terepen sarkall interaktivitásra, a könyvvel is hasonló bánásmódot javasol. Az első oldalon arra buzdít, hogy firkálja csak le nyugodtan a gondolatait az ember. Mindezek, a felfedezésre sarkalló attitűd, a fotók és grafika montázsa és a helyenként (különösebb indokoltság nélkül) felbukkanó kézírás ráadásul szuperdivatos, és kicsit Keri Smith elképesztően jó könyveinek stílusát idézi. A szövegek lényegre törők és szikárak, ami egyáltalán nem baj. A bevezető szerint a szerzők nagyon fiatalok, pompás, hogy korosztályuk frissességét nem azzal akarják megjeleníteni a szövegben, hogy teletömik lazázó (vagy idegesítő) szlenggel.

könyv

A szálláshelyek-fejezet kicsit fölösleges a magyar kiadásban, a zsidó kultúrával és helytörténettel kapcsolatos infók viszont - a végén egy zsidó szótárral – kimondottan jók, ebből is egy csomó olyan dolgot tudtam meg, amiről sosem hallottam vagy elmentem mellette, hiába mászkálok a környéken már bő tizenöt éve. Az erősen vizuális kiadványban egyedül a fotók minősége ingadozó, összességében viszont kompakt, hasznos kis könyv Budapest alighanem legpezsgőbb városrészéről, mely egyelő a fapados turisták kedvelt desztinációjával. Ja és a mérete is pont megfelelő.

könyv

A morgolódóknak pedig egy rossz hír: a zsidónegyed régen is tele volt kávéházakkal és mulatókkal, ezeket az utcákat tekintik a pesti kabaré szülőhelyének. Szóval hiába volt régen minden jobb, a hétkerben korábban sem lehetett nyugodtan aludni.

könyv

Öt tudásmorzsa a könyvből:

1. Azért van a Madách téren az a nagy, vöröstégla burkolatú diadalív, mert innen indult volna a Madách sugárút. Amit aztán szerencsére nem csináltak meg.

2. Seress Rezső Dob utcai lakásában minden nap pontosan kettőtől hatig hallgatta a Szomorú vasárnap különböző nyelveken készült feldolgozásait. Ezt egykori szomszédjától, Presser Gábortól lehet tudni.

könyv

3. Petőfi Sándor és Herzl Tivadar ugyanoda járt középiskolába: a Pesti Evangélikus Főgimnáziumba.

4. Az ősmozi már a 19. században megjelent Budapesten: a Király utca 27-ben tartotta Ungerleider Mór az első árnyképvetítéseit, ami egyértelműen a mozi elődjének számít.

5. A negyed egyik legnagyobb, sok háztömböt összefogó kertje a Nagy Diófa utca 30-32-ben van. Az eperfákkal teli kertbe egy könyvesboltként is működő kávézón keresztül lehet besétálni.

(Ide kattints, ha a jövőben nem akarsz lemaradni posztjainkról!)

Tovább


Megkövült szemetet találtunk a hétkerben

A cím félig vicc, mindenesetre nagyon érdekes jelenségre bukkantunk a Dob utca - Kertész utca sarkán a Dob utca 56-nál, az ingatlanos előtt. Művészileg megfogalmazott hulladéktáblát helyeztek el az egyik kirakat elé valamilyen gipsznél tartósabb anyagból kiöntve. Ezer szerencse, hogy igazi szemét is van a műalkotás mellett, mert így meg lehet csodálni a valódi szemét és a műalkotás közti hasonlóságot (különbséget). Köszönjük, ismeretlen művész!
(Fotók: Pályi Zsófia)Dob utca

A képen az a pillanat látható, amint hárman meglepődve vizsgálgatjuk a kövületet.
Dob utcaDob utca

Kb. itt van:

Tovább

12
»

Reblog