Nem csak a VII. kerületben tűnnek el városképileg meghatározó épületek. A furcsa, az épített környezetre visszavonhatatlan hatással bíró önkormányzati döntések bármelyik kerületben felüthetik a fejüket. Most épp Ferencvárosban, a Kálvin tér közeli Erkel utcában bontanak egy 1860 körül épült kétemeletes, romantikus bérházat. 

A Ráday utcából nyíló Erkel utcai épülettől 2010-ben vonták meg a helyi védettséget. Az önkormányzat 2014-ben írt ki pályázatot az épület értékesítésére.

Az új tulajdonos és az önkormányzat értelmezésében is az ingatlaneladás céljaként meghatározott „hozzájárulni az épített környezet minőségének javításához” definíció a 150 éves épület bontását jelentette. A bontást a tulajdonos az önkormányzat hozzájárulásával gyorsan el is kezdte.

A szenvtelen és visszavonhatatlan rombolásban leginkább az a szemet szúró, hogy az épület nem volt rossz állapotban, így a bontás semmiképp sem volt indokolt. Az Urbanista szerint a ház az önkormányzati ingatlan adok-veszek áldozata lett.

De vajon mi lesz helyette? 

A kis romantikus épület helyett az Erkel Residences névre hallgató hatemeletes, nem igazán városképbarát, modern luxuslakásokkal teli épület kerül.  
A baj pedig az az új építéssel, hogy ebben a városrészben lebontanak egy olyan épületet, amelynél ez egyáltalán nem volt indokolt, megbontják a város szövetét, és a helyére beépítenek egy városképidegen objektumot.

Mint tavasszal nyíló virágok, úgy nyílnak meg a Nyitva! fesztivál keretében Budapest különböző terei, nem használt helységei, a város közönség elől elzárt házai, udvarai, épületei a Kortárs Építészeti Központ szervezésében.

Április 1-jén kezdődött a második Nyitva! fesztivál. A fesztivál ideje alatt, vagyis egész áprilisban a közösségek, civil kezdeményezések üresen álló, épp nem használt helyiségeket kapnak meg ingyenes használatra, ahol kipróbálhatják „álmaik tevékenységét”. Jó esetben pedig a tulajdonos is jól járhat, mert könnyebben vagy némi szerencsével ráakadhat potenciális bérlőjére. 

A bérlő és tulajdonos egymásra találásának és a Nyitva! fesztivál sikertörténete a Naspolya Nassolda, amely az első fesztivál alatt nyitotta meg a nassoldát 1 hónapra a Káldy Gyula utcában. A kezdeményezést a tulajdonos is annyira megkedvelte, hogy közös nevezőre jutással már a Naspolya Nassoldában készülnek Budapest legfinomabb és legegészségesebb sütijei.

Az idén 6 üzlet talált gazdára. A Paulay Ede utca 19. századi műemlékházba kortárs alkotók műhelyeket és bemutatóteret nyitnak, ahol a közönség, mint egy igazi nyitott műhelyben ki is próbálhatja a tevékenységeket. 

Üzlethez jutottak újrahasznosítással foglalkozó designművészek, zöld gondolkodók, gyerekprogramot csináló önjelöltek. Ígéretes programkínálatot takar a Gondnok projekt, aminek a keretében 30 nap alatt 30 elfelejtett, fiókban hagyott műalkotás lesz ismert Kádár László nyugdíjas, vagyis a teremőr közreműködésével. 

A fesztivál extra helyszíne az idén a Kazinczy utca lesz. A helyi vállalkozók összefogásával és az AZÉRT Egyesületnek és a Magyar Plakát Társaságnak köszönhetően egy hónapra kiállítótérré válik az egész utca, és egy hónapon át a művészi plakát visszanyeri eredeti funkcióját, és újra megszólítja az utca emberét.

Az április 6-án kezdődő Funding the Cooperative City–Budapest workshopján, beszélgetésein, a közösségi terek és szolgáltatások működtetéséhez szükséges kreatív, innovatív gazdasági modellekkel ismerkedhetünk meg. A háromnapos  program górcső alá veszi a közösségi finanszírozás, illetve a közösségi befektetés módszereinek alkalmazhatóságát a budapesti/magyarországi ingatlanpiacokon. 

A workshop célja rávilágítani Budapest sok ezer, kihasználatlanul álló ingatlanára és arra, hogy az ingatlanpiac és a társadalom változásával valószínűleg egyre több közösség fog jelentkezni ezeknek az üres ingatlanoknak a nonprofit vagy közösségi célú hasznosítására.

A rendezvényre érkező külföldi, különböző innovatív, közösségi városfejlesztéssel és közösségi célú ingatlanfejlesztéssel foglalkozó szakembereken keresztül közelíthetünk a magyar valóságos ingatlanvagyon helyzetének megmozdításához.  

A Budapest 100, a KÉK harmadik programján keresztül számos Budapesti ház lesz elérhető a lakosság számára. Az idei év témájához kapcsolódva a Nagykörút házai nyílnak meg április 16-17-én.  

Ezalatt a két nap alatt beszélgetéseken, kulturális programokon keresztül ismerhetjük meg a körúti kávéházak, színházak, mozik néhai és mai világát a Margit hídtól a Petőfi hídig. 

Örömteli beharangozóval érkezett a hír, hogy a közel két éve bezárt Vörösmarty mozi épületét nem bontják le, nem tüntetik el a szemünk elől, hanem épp ellenkezőleg, eredeti funkciójához igazodva helyreállítják és tegnap meg is nyitották. 

A Premier KultCafé több hívogató elemet tartalmaz. A Kultcafé ötletgazdája, a Törőcsik Mari alapította, Kárász Róbert elnöklése alatt működő Fogadj Örökbe egy Macit Alapítvány pár évvel ezelőtt határozták el, hogy olyan munkahelyet hoznak létre ki, ahol megváltozott munkaképességűek, illetve fogyatékossággal élők is dolgozhatnak.

A Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával az 1935-ben épült mozi két mozitermét felújították, úgyhogy a nagyobb terem lehetőséget ad arra is, hogy a filmvetítéseken kívül egyéb rendezvényeket is lehessen ott tartani. A moziterem kialakításánál fontosnak tartották azt is, hogy legyen a teremnek egy társalgásnak is teret adó része. Így a helyiség egy részében székekkel párosított kis asztalok találhatók.

A tervek szerint a KultCaféban filmvetítéseket, kiállításokat és koncerteket szeretnének tartani.

A felújított kulturális komplexum előterében található kávézóban a Cserpes termékeket fogyatékkal élő személyzet szolgálja fel.

A Fogadj örökbe egy Macit alapítvány arról is gondoskodott, hogy a KultCaféban szórakozó vendég tényleg örökbe fogadhasson egy macit, amit az egyelőre még befejezetlen mennyezetről lógó macik közül lehet kiválasztani.

A Premier KultCafé előtt debütált valamikor január végén a Nem adom fel kávézó, ahol a felszolgálóktól kezdve a konyhai dolgozókig mindenki megváltozott munkaképességű, hallás-, látás-, mozgássérült, autista vagy Down-szindrómás. Ők készítik a süteményeket, szendvicseket, ők mosogatnak, és ők szolgálnak fel.

A nyolcadik kerületi, a Tavaszmező és Baross utcával párhuzamos Szűz és Magdolna utca sarkán található, a Nem adom fel alapítvány gondozásában működő kávézó nagyon ízlésesen berendezett térben várja a vendégeket. A háromosztatú tér kanapés része, úgy tűnik, a bloggerek és a szabadúszók otthonos munkahelye lesz. A kanapés részt leválasztó falon túl található a kiszolgálópult, sok finomsággal, süteményekkel, szendvicsekkel és napi italokkal. Ebből a térből nyílik a nagyobb társalgási tér is, asztalokkal.

A fogyatékkal élő kiszolgáló személyzet végtelenül kedves, akik odaadó figyelmességükkel még kellemesebbé teszik az itt tartózkodást.

Ha már fogyatékkal élők foglalkoztatását felvállaló kulturális helyekről, kávézókról szólunk, úgy igazságos, ha megemlítjük az ország két olyan vidéki vendéglátóhelyét, ahol szintén megváltozott munkaképességű fiatalokat alkalmaznak: az egyik a pécsi Szabadkikötő, a másik a szekszárdi Ízlelő étterem.

A rövidebb nevén Kikötő a használt rongyokat, textíliákat újrahasznosító Retextil alapítványhoz kapcsolódik, akik a Király utca végén alakították ki ezt a közösségi helyet, egy újrahasznosított textíliákból készített játszótérrel együtt. A kávézó és az alapítvány által végzett munkafolyamatokban is részt vesznek megváltozott munkaképességű fiatalok.

A szekszárdi Ízlelő étterem volt valószínűleg az ország első olyan étterme, amely fogyatékossággal élő munkatársakkal kezdett működni. A lassan nyolc éve működő dizájnétterem méltó bizonyítéka annak, hogy igenis működhet jól, és lehet szerethető egy olyan étterem, kulturális tér vagy kávézó, ahol fogyatékkal élő fiatalok dolgoznak.

Arról nem is beszélve, hogy ezek azok a kezdeményezések, amelyek leginkább segíthetnek a fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek számára, ha nem is teljes mértékben, de amennyire csak lehet, teljes életet élni.

Fotók: Szerkesztő, Ízlelő étterem facebook oldal

Biztos, ami biztos, egy hevenyészett biztosítókötéllel duplázták meg a Szent Flórián-szobor védelmét a buddhista központ épületén, a Rózsák terén és a Huszár utca sarkán található egykori Dreher-serházon.

2012-ben a buddhista központnak még nagyszabású tervei voltak az épület felújítását illetően, és azóta látszik is némi haladás az épület külső részén, nagy előrelépések viszont nem. 

Szent Flórián szobrára így ők ugyanolyan sajátosan vigyáznak, mint ahogy ezt az országos kulturális örökség védelméért felelős hivatal, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ is teszi. Maradnak a műemlékekért is felelős biztosítókötelek.

A lengyelek Budapestre hozzák nekünk, amit szeretnek, és amit mi is garantáltan szeretni fogunk.

Valamennyire ismerve a lengyel kultúrát, elmondhatom, lassan minden elérhető Budapesten, amit Lengyelországból szuvenírként hoznánk. Ehetünk pierogit, zureket, vásárolhatunk Ptasze Młeczkot,  ihatunk kézműves Portert és Zubrowkát, megvehetjük a lengyel írók könyveit lengyelül és magyarul, népszerű lengyel játékokat és kozmetikumokat, és a Lengyel Intézetnek köszönhetően nagykanállal habzsolhatjuk a lengyel kultúrát. Sőt a plázákban a Tatuum és a Reserved boltokban lengyel divatárú kapható. 

Nyilván nem mindent, mert például babeczkát még nem találtam Budapesten.

Ferencvárosba, a Tűzoltó utcába tette a székhelyét a Pierogi büfé, ahol, mint neve is elárulja, lengyel pierogit lehet fogyasztani.

A pierogi különböző töltelékkel készített tészta, amelynek sós változatát olajban dinsztelt hagymában is megforgatják. A kedvencem, a pierogi ruszkije túrós-krumplis töltelékkel készül, de húsos, gombás, káposztás változata is megtalálható az étterem kínálatában. Az édesszájúak pedig válogathatnak a bogyósgyümölcs-lekvárral töltött vagy az almás-fahéjas pierogik közül. Az étterem új meglepetése, hogy mexikói töltelékes pierogikat és a magyar konyha szájíze szerinti menüt is kínál.

Nem messze a Tűzoltó utcától, a Liliom utcában nyílt meg nem is olyan régen a Lengyel drogéria. A boltban elsősorban természetes, hagyományos alapanyagokból készült lengyel kozmetikumokat árulnak és népszerűsítenek, olyanokat, mint a  Korna, a Mincer Pharma, a Pharma Elf, a Delia, az Eveline és a Bielenda. 

Kapható a Magyarországon szinte ismeretlen, természetes alapanyagokból készülő Stara Mydlarnia lengyel prémium kozmetikum, mint például glicerin alapú kézi gyártású gyógynövényes hagyományos szappanok, szappangolyók, tengeri sóból és gyümölcsökből, virágokból készült illatos fürdősók, tusfürdők, cukor- és sóalapú testradírok, testvajak, masszázsolajak és fürdőtejek.

Budán, a Bartók Béla úton bújik meg a lengyel kultúráért, lengyelségért rajongók már-már kultikus kedvence, a Gdansk könyvesbolt és büfé. A kicsi, de hangulatos hely kínálatában jól megférnek egymás mellett a lengyel konyha legfinomabb levesei és salátái és a lengyel írók könyvei.

Az édesszájúak sem maradnak parlagon a helyen. Majdnem a legtöbb kedvenc édesség kapható a boltban a Ptaszie Młeczkotól a Wedel csokoládéig. A Gdanskban a pulton sorakoznak a minőségi, krakkói Kredens termékek, és nemrég az új, népszerű termékek, a lengyel kézműves sörök is bővítik a kínálatot. Az igazi, lengyel kávéházi hangulatot árasztó helyen arra is van lehetőségünk, hogy személyesen, kulturális eseményeken keresztül találkozhassunk lengyel írókkal, költőkkel, fordítókkal. 

A Lengyel Kulturális Intézetről és a hozzá tartozó Latarka galériáról elmondható, hogy tökéletes népszerűsítője a lengyel kultúrának, nagy figyelmet fordítva a kortárs lengyel kultúrára is. Úgy lehet az intézetben megidézni Witkiewiczet és Tadeusz Kantort, mint amennyire találkozni a lengyel kortárs művészet legismertebb alkotóival a Latarka galériában.

Péntek este Bábok éjszakája lesz a Holnemvolt Parkban. Egy éjszakára hamisítatlan mesevilág költözik a régi vidám park területére. Lesz biciklin érkező miniatűr cirkusz, Babszem Jankó és a három kismalac, apró és óriásbábok.

Ezen az estén az A38 hajón az Anima Sound System visszanyúl népszerű dub-reggae albumához, a Shalomhoz. A lemez huszadik születésnapja alkalmából az eredeti felállás többi tagjával együtt adják elő a lemez anyagát.

A Gólyában pénteken a Vasárnapi gyerekek, szombaton a Balaton zenél.

A kulturgerillák, a gerillajóga és a gerillamarketing után megérkeztek a gerillasörfőzők. Péntektől szombatig lesz lehetőségünk megtudni, kik azok a gerillasörfőzők, honnan jöttek, mit akarnak? Ki az Rothbeer, Csupor, Horizont, Golem és Möszjö...?!

Nyit a Néprajzi Múzeumban a World Press Photo kiállítás. A világ legjobb sajtó- és dokumentarista fotóit október 25-ig nézhetjük meg.

Elindul a Design hét 2015. A rendezvényhez kapcsolódóan számos kiállítás nyílik, például Haiku és csomók címmel Gera Noémi, Király Fanni ékszertervezők és Somogyvári Kata fotóművész közös kiállítása a MOM parkban. Lesz Home Sweet Home kiállítás, amely a következő kérdéseket feszegeti: hogyan válik egy fogalom tárggyá, hogyan szivárog be az otthonunkba a világ, hogyan válik mikrokörnyezetünk a társadalom tükrévé, és hogyan inspirálják a tervezőket a történelem nagy változásai? Az idei designhét díszvendége Spanyolország. Nyitott stúdiókat látogathatunk, betekinthetünk a BATTILA szemüveg manufaktúrába vagy a hajótervezésre és gyártásmenedzsmentre szakosodott EMBER Design stúdióba. Lesznek beszélgetések és még több, sok jó dolog.

A világon már igen népszerű és szimpatikus kezdeményezés, a Café Fusi két héten keresztül segít megjavítani elromlott kütyüinket a műszereinktől a ruháinkig. A bütykölésen túl filmvetítésekkel és egyéb kultúrprogramokkal gazdagítják a közös tevékenykedést.

Szombaton, szeptember 26-án Őszi Pagony feszt Bartos Erika új könyvével, az Eszterlánc mesezenekarral. Lehetőség lesz összeismerkedni Danny bá’-val, a világ legszórakoztatóbb tanár bácsijával és másokkal.

Az idén a Ráday utca is beáll az önmagukat reklámozó utcák sorába, és szombat-vasárnap a Ráday Feszt-tel vár bennünket. Az idén első ízben megrendezi a gitár ünnepét. A Nemzetközi Gitár Egyetemmel azt szeretnék elérni, hogy ez a nap minden évben a gitár ünnepe legyen. A hétvégén a gasztronómiai és kreatív élmények mellett a fesztivál fellépői között lesznek többek között: a Snétberger Zenei Tehetség Központ tanulói és Pusztai Antal, Choose Cheese, Harmath Soma és Tóth Péter.

Az Óbudai Bornapokon az óbudai főtéren boros pavilonjai mellett fellép Harcsa Veronika zenekarával, a Bin Jippel, a Hot Jazz Band és a Budapest Bár is.

Az Ajtósi Dürer soron a Dürer rendezvényházban Art Expo Kortárs Művészeti Kiállítás és Vásár lesz. Az idén második alkalommal megszervezett rendezvényen olyan művészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, akiknek eddig erre kevés lehetőségük volt.

A Millenárisra beköltözik a Fenntarthatósági Nap, immáron nyolcadik alkalommal. Ez egy fesztiválkonferencia, ahol szakmai beszélgetéseket tartanak a fenntarthatóságról közszereplőkkel, művészekkel, ismert emberekkel. Kiállításokat, koncerteket rendeznek afterpartyval, ahol fellép a Dublic és szombaton este a Rotfront!

Szombat délután a Magyar Angelman Szindróma Alapítvány játékos pikniket szervez a sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családok számára a Városligetben.

Este a Patyolatban a Metanoia Artopédia mutatja be Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára – tizennyolcadik variáció című előadását. „Az előadás a holokauszt esztétikai reprezentációjának szokatlanabb módját választja azáltal, hogy az áldozatok perspektívája helyett az elkövetőkre koncentrál, pontosabban az elkövetők nyelvhasználatát és gondolkodásmódját állítja a fókuszba, azt a Victor Klemperer, az irodalomtudós drezdai túlélő és szemtanú által LTI-nek (Lingua Tertii Imperii – a Harmadik Birodalom Nyelve) nevezett nyelvi propagandát, amely képes volt tömegméretekben mételyezni a hétköznapi emberek tudatát is, és gyilkosokká vagy a gyilkosok kollaboránsaivá tenni őket.”

Vasárnap jönnek a szelíd motorosok a Hősök terére! Csak óvatosan közlekedjenek! A Gesztenyéskertben Halász Judit új lemezének bemutatója lesz, miközben ez a nap, szeptember 27-e a Kávé napja, korlátlan kávéivási lehetőségekkel.

Kicsit olyan érzésem van, mintha mindenki ezen a hétvégén szeretné meghódítani a közönséget. Nagyon sok minőségi program közül választhatunk péntek reggeltől vasárnap hajnalig.

A Placcc fesztivál közepére érkeztünk. Ebből az alakalomból ma meg lehet hekkelni a várost. Ehhez a programhoz kapcsolódik szombaton a Don’t eat group laboratóriuma. A Remixing the City: Loop Event című audiovizuális és intermediális akció a mai mindennapi nagyvárosi élet köztereinek, az „emberi területek” lenyomatainak bemutatására tesz kísérletet. Vasárnap a noppa 2015-ben folytatja a tavaly elkezdett Ez a hely MENŐ! interaktív várostörténeti jelölőhálózatának bővítését. Ezen az eseményen a Ferencváros egyes különleges múltú helyei kerülnek térképre, olyanok, amelyek a mindennapi életben észrevétlenek maradnak. A projekt célja rámutatni azokra az épített értékekre, amelyek a szó átvitt vagy valós értelmében el vannak rejtve a szemünk elől, más épületek, tárgyak, vagy éppen az idő által. 

Szintén a középidős az ARC kiállítás.

 Csütörtökön elstartolt az Orosz filmhét. Az idei válogatásban öt fontos, Magyarországon még nem vetített kortárs filmet nézhetünk meg. A Drága Mamában huszonéves fiatalember igyekszik elszakadni anyukája szoknyája mellől; az Intim helyek a mai moszkvai középosztály titkaiba ígér sajátos bepillantást, a Páciensek című film egy házasság válságát tárgyalja ki a pszichológia és a vallás párharcán keresztül. A Korrekciós osztály főhőse egy tolószékbe kényszerült kislány, aki az iskolában először szembesül igazán a nagybetűs élettel.

Az Amir fia, Iván egy igazán aktuális film. Egy, három gyerekével a háború elöl menekülő szevasztopoli nő egy üzbég faluban élő férfi házában talál menedéket, akinek a harmadik felesége lesz...

Erre a hétvégére esik a Kulturális örökség napjai is. Az idén több mint 300 helyszínen, 657 ingyenes program lehetőséggel várja látogatókat az eseménysorozat. Ebben az évben Rómer Flóris, Róth Miksa és Klebelsberg Kunó születésnapja, valamint a két világháború évfordulója került fókuszba. A sok budapesti helyszín közül – a belvárosra koncentrálva – nyitva lesz Seress Rezső otthona a Dob utcában (épp abban a házban, aminek a tűzfaláról most szedik le a vakolatot). A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát maga az épületrehabilitáció építész tervezője mutatja be. Egész napos sztoricserebere lesz a Városfal pihenőben. Nyitva lesznek a Nemzeti Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum pénzügyi palotái.

 A Hopp Ferenc múzeumban a Kert megnyitón popup képeslapkészítésre is lehetőség lesz. Érdemes szemezgetni a térképről.

Az Európai mobilitási hét keretén belül autómentes lesz a hétvégén az Andrássy út.

Vasárnap ez évben a Kazinczy utcában Autómentes Gyermeknap lesz. A gyermekek világnapján még jobban figyelnek a gyerekekre. A tavalyihoz képest is több gyerekprogram, többek között rajzverseny, kézművesfoglalkozások, Helló Anyu! ökojátszóház, a Rutkay Bori banda és a Roszica Bolgár Gyermek Táncegyüttes várja a gyerekeket. A kísérő felnőttek bekapcsolódhatnak a bulinegyed életével, problémáival, az ingatlanpiac változásainak hatásával is foglalkozó urbanisztikai fórumba. A kertekben koncerteket hallgathatunk, zenél a Canarro, Bognár Szilvia és az Etnoé, utcán lesz a Nagy Edi trió, és lesz a Lány a liftben koncert.

Péntek este 18.00 órától a lengyel irodalomkedvelők számára igazi ínyencséget kínál a Gdansk Könyvesbolt és büfé.

Pálfalvi Lajossal A Transz-Atlantik megállói. Gombrowicz című könyvéről Németh Orsolya beszélget. A beszélgetés alatt a legfinomabb lengyel kézműves söröket lehet kóstolgatni.

Szombaton a közeli szomszédos utcában a Libellában Kasza László „lesz és kész” című kiállításának megnyitóján lehet részt venni.

Péntek este a Budapest Parkban lép fel az elektro swing és a downtempo kedvelőinek kedvence, a Parov Stelar és zenekara. A Dürer kertben a Jónás Vera Experiment ünnepli 4. születésnapját. Szombaton este az Aurórában a Taraf de Akácfa magyar–svéd–francia zenekar táncoltat. Ugyanezen az estén az Ellátóházban Dj Maandjet trip-hop, hip-funk, soul, jazz, electro, hip & reggae zenéket kever.

Szombat éjszaka negyedszerre rendezik meg a Színházak éjszakáját. Az eseményhez a budapesti színházak színe java csatlakozott. A programok közül itt is nehéz választani. A Jurányiban a Duda Éva Társulat táncosai például a Bélaműhely zenészeivel tánc parkour estet tartanak. De ezen az estén itt lesznek a Grecsó fivérek, betekintést kaphatunk a férfiak szexuális világába, a TÁP színház „kéming outol”. A Szkénében hatha jógával kezdik az estét, és fokozatosan lazul a program kiállítással, tárlatvezetéssel, felolvasóesttel és végül Müller Péter Sziámi and Friends & Pintér Béla és Társulata koncerttel.

A Trafóban Fenyvesi Áron, a Trafó Galéria kurátora tart exkluzív tárlatvezetést Mihut Boscu Kafchin önálló kiállításán. Lesz Trafó-mozi és Most ilyen. Milyen lesz? címmel A Dollár Papa Gyermekeinek novemberben bemutatásra kerülő új produkciójának olvasópróbája is. Az Örkény Színházban meg ott lesz a Hanem zenekar, a Katonában Kultúrpolitika Veiszer Alindával, és legfőképpen Hírszínház élőben. 

Hatvan ház tart nyitva a Budapest100 hétvégéjén április 18-án és 19-én. Az ingyenesen látogatható házakban programok, színes események várják az érdeklődőket.

A megnyíló házak között lesz a Józsefvárosi Telefonközpont, amiről nemrég írtunk. (Sajnos az épületbejárásra a létszám már betelt.) Így most azok közül a házak közül ajánlunk párat, amelyeket még van lehetőség megnézni.

A Lipótvárosban megnyílik a közönség számára a Fellner Sándor tervezte Igazságügyi Palota, amely jelenleg a Legfőbb Ügyészségnek, a Fővárosi Ítélőtáblának és Magyarország legfőbb bírói szervének, a Kúriának a székhelye. Bepillantást nyerhetünk a Kúria elnökének dolgozószobájába, az elnöki fogadóterembe és a Kúria dísztermébe. Látogatható lesz a rabmegőrző is.

A Teréz körúton megnyílik a látogatók előtt a Radisson Béke Hotel. Az egykori Britannia kora legmodernebb szállodái közé tartozott. Az egész épületet központi gőz- és vízfűtéssel látták el, a szobákban folyó hideg és meleg vizet vezettek be. Itt létesült a világ harmadik önálló szállodai mosodája, és a hotel beépített, központi porszívóval is rendelkezett. A szolgáltatások terén a Britannia legnagyobb attrakciója kétségkívül az ún. szobahívó fényjelzés volt, amely a szobák ajtaja fölött jelezte a vendég kívánságait. Az épület alatt épült meg az ország első "parkolóháza".

Ezen a hétvégén meg lehet látogatni a Neues Politisches Volksblatt Hírlapkiadó Rt. Nagymező utca 3. szám alatti székházát is. A függőlegesen kétosztatú épületben az alsó két szinten a nyomda és a kiadói helyiségek kaptak helyet, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. Az épületben kiállítás nyílik a 100 évvel ezelőtti belvárosról. A Darabanth régiségkereskedés bolhapiacot rendez, itt 100 évvel ezelőtti fényképeket, tárgyakat, könyveket lehet böngészni.

A Károly körúton érdemes meglátogatni a Röser-udvart, másnéven Röser-bazárt. Az épület különlegessége, hogy az egykor Budapesten nagy számban létező közül szinte az egyedüli, amely megszakítás nélkül, ma is az eredeti funkciójában üzemel. Az udvaron közös délelőtti brunch-csal lehet kezdeni a napot, amely később beleolvad egy múltidéző vásárba, ahol a Zeneakadémia diákjai adnak koncertet. Délután lesz kávétörténeti bemutató, borkóstoló, vintage divatbemutató és építészeti séta is.

Az Aranykéz utca és a Régiposta utca kereszteződésében látogatható lesz a Román Ernő és Miklós tervei szerint épült lakóház. A ház fantasztikus külső megjelenésével és mór stílusjegyeket mutató tornyával tűnik ki a többi épület közül. Az épület izgalmas belsőépítészeti megoldásokat, díszes kapualjat, festett mintás boltozatot, csempével burkolt falakat, színes oszlopokat és mintás padlóburkolatot rejt.

A lakóházak közül valószínű, nagy érdeklődésre fog szert tenni a józsefvárosi Magda-udvar. Az első ötemeletes lakóházak építtetői dr. Vágó Lajos ügyvéd és Balassa Zsigmond drogista voltak. A ház érdekessége, hogy 1920-ig itt működött a Mátyás mozi, vagy ahogyan a működési engedélyekben megjelenik: "Griffatong János mozgófényképes helyisége".

A József Telefonközpont Józsefváros szívében éktelenkedik. Ez szó szerint így van. Az évek óta üresen álló műemlék épület akár a nyolcadik kerület egyik ékköve is lehetne, de egyelőre kiüresedett fantomépületként terebélyesedik a Horváth Mihály tér oldalában.

A jobb korokat, jelentősebb időket megélt telefonközpontot 1913–1916 között építették, a vasvázas szerkezetű épületek tervezésében kiváló Ray Rezső tervei alapján. Az építkezés az akkori magyarországi viszonyok első nagy állami megrendelései közé tartozott.

A vasvázas szerkezetet szinte művészeti eszközként használó Ray egy palotára, már-már várkastélyra emlékeztető, az épület homlokzatán a modern, romantikus és barokk, neobarokk stílusjegyekre emlékeztető épületet tervezett az akkori Mária Terézia térre. A József-központot 1917-ben nyitották meg 5200 előfizetővel, akiket a Nagymező utcai Teréz-központtól vettek át. A korához és funkciójához képest modern épület tökéletes teret biztosított az akkori központi távbeszélő-állomásnak.

Az épület formája és tömege miatt a központot 1919-ben és 1956-ban erődítményként használták. Az épület mindkét háborút megsínylette, és a rombolások miatt többször is átépítették. Utoljára Magyar Telekom elődje, a T-Com használta, 1999-ig.

A kiüresedés óta az épület keresi gazdáját és funkcióját. 2008-as – az interneten máig fellelhető – információk szerint, az épületből Horváth Mihály Palace-t, hotelt terveztek építeni, de mára már ez az információ elévült. 2015 februárjáig még látható volt az „eladó” tábla az épületen, de a hónap végére ez is eltűnt. Az önkormányzat azt a szóbeli információt adta (a levelemre nem kaptam választ), hogy mivel nem önkormányzati tulajdon, a kerületben lévő, jelentős műemlék épületről nem tudnak többet. Nem tudják, ki a tulajdonos, és azt sem, hogy milyen hasznosítási tervek születhetnek az épületre.

Nem megerősített információk és egy magát megnevezni nem kívánó informátor szerint a tulajdoni lapról annyit sikerült kideríteni, hogy az épület a Zenobia Hungary Kft. tulajdonába került. Az albertirsai székhelyű kft.-t a bisnode.hu információi szerint 2015. február 2-án alapították egyiptomi magánszemélyek 300 millió forint törzstőkével. Mivel a kft.-nek se honlapja, se telefonszáma vagy más elérhetősége, ezt az információt ők maguk sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, és az épület fejlesztésére vonatkozólag sem tudhattunk meg többet.  

Az épülettel egyébként maga a Józsefvárosi Önkormányzat sem büszkélkedik, nem lehet róla olvasni a „Józsefváros újjáépül” programban sem, de még ennél is jobban meglep, hogy az önkormányzati honlapon Józsefváros múltját feldolgozó részben sem írnak róla.

A januári punnyadás után úgy látszik, kezdenek éledezni a külföldi kulturális intézetek. Bár van olyan közülük, amelyekről szinte azt sem lehet tudni, hogy vannak Budapesten. Egyelőre most azokról essen inkább szó, akik nagyon is itt vannak, és lehetőségeikhez mérten megtesznek mindent, hogy a nyelvi oktatáson kívül megismertessék az anyaország kulturális csemegéit velünk.

Akárhogy is nézem, a saját kultúrájuk népszerűsítésében a francia, a lengyel a koreai és japán kulturális intézetek állnak az élen. Ez nemcsak a programkínálatukban, hanem a honlapuk arculatán is jól látszik (de ez egy másik téma).

A Francia Intézet Ilyen a szerelem vetítéssorozatában nemrég bemutatott filmek és olyan francia alkotások közül válogathatunk, amelyeket a magyar közönség még sosem láthatott. A filmek között van Godard nagy klasszikusa, a világ egyik legszebb filmje, a Megvetés is, Xavier Dolan filmje (nagy  kedvencem), a Laurence Anyways, ami egy férfi nővé válását és saját jegyesével való új életét vizsgálja. Szerelmi szenvedély egy transznemű szemszögéből.

A 2013-as cannes-i Aranypálma-nyertes Adèle élete című filmet már láthatta a magyar közönség. Akinek nem sikerült megnézni, most megteheti. Abdellatif Kechiche felkavaró fejlődésregénye, egy szenvedélyes szerelem történetét meséli el. A Küzdelem órái című filmben Jacques Doillon a szerelmi kapcsolatok és a legfizikaibb megfogalmazásuk felé tereli nézői figyelmét. Mindezeken túl a vetítéssorozatban még láthatjuk Mia Hansen-Løve Viszlát, első szerelem és Philippe Garrel Féltékenység című filmjét.
A vetítéssorozattal azonos - Ilyen a szerelem - címmel 2015. február 5-én nyílik Bruno Bourel kiállítása, akivel már a pont!budapest elődje készített egy érdekes interjút. Bourel azért is érdekes a pont!budapest számára, mert fotóinak fő témája Budapest, a város, ahol immáron húsz éve él. Eszközei - a hagyományos fényképezőgép és a fekete-fehér film - az időn túliság eszközei. Minimalista technikával dolgozik, hogy az érzelem kifejeződése dominálhasson. 

A művész e sorozatában továbbfejleszti a megkezdett irányokat, és azokat továbbgondolva  képeinek új témája a szerelem lesz. A két évtized során készült fekete-fehér fényképek következő könyvének alaptematikáját képezik. Előző albuma, a Parti Nagy Lajos szövegeivel megjelentetett " Fényrajzok Budapest",  már a  4. kiadásánál tart.

A Lengyel Intézet galériájában (egyik kedvenc galériám) a LATARKA-ban január végén nyílt a „Point of meeting: EAST” című kiállítás. A Young British Artists gyűjtőnév alatt kiállító művészek kemény magja a nyolcvanas években együtt járt a Goldsmith Egyetemre. 1988-ban kezdték meg működésüket egy használaton kívüli épületben, London délkeleti részén. Hírnevüket olyan témák, mint a szex, drog, erőszak, zene, celebek és ufók középpontba állításával vívták ki maguknak. A művészeti csoport LATARKA-ban kiállító 8 tagját mind a használt médiumok, mind a bemutatott témák tekintetében a „keletiség” is összeköti. A kiállításon talán arra is választ kapunk, hogy a jelenlegi young british artists művészi csoport mennyire lehet a régi új nemzedéke.

A Koreai Kulturális Intézet azok közé az intézetek közé tartozik, ahol, ha megnézem az eseménynaptárat, már most azt látom, hogy az események többsége betelt. Amiben nagyon jó az intézet, hogy nagyon érdekes tanfolyamokat, szemináriumokat szervez.

A gayageum intenzív kurzus a tradicionális koreai zene szerelmesei számára, a koreai főzőtanfolyam, a kalligráfia-tanfolyam, foltvarrótanfolyam és a teaszertartás is mind telt házzal működnek. Szerveznek filmklubokat és kiállításokat is. Február 5-én SON Jeemi és Kovács Péter táncművészek közös produkcióját, A művészet koreai és magyar arca - Kortárs táncelőadást nézhetik meg. Az előadásban a két ország táncmozdulatainak harmóniája elevenedik meg a színpadon.

A másik, kelet-ázsiai irányzatot képviselő kulturális intézet, a Japán Foundation szintén nagyon tartalmas és színes kínálattal várja a japán kultúra kedvelőit. A pont!budapest szempontjából itt is figyelemre méltó kiállítás nyílik február 5-én Juko Szakuraj japán képzőművésznő budapesti témájú munkáiból.

A művész 2014-ben egy hónapos rezidensprogramon vett részt Budapesten. A Budapesthez kapcsolódó munkái azokhoz a tapasztalatokhoz kötődnek, amelyeket 28 nap alatt szerzett budapesti tartózkodása alatt. A kiállítások mellett lehetőség van az Alapítvány vándorkiállítási anyagának kölcsönzésére és számtalan pályázat elnyerésére, amelyek a japán kultúra népszerűsítésére és megismerésére nyújtanak lehetőséget.

És végül egy kicsi intézet fontos programjára hívnám fel a figyelmet. 2015-ben ünnepli 80. születésnapját Arvo Pärt, a világhírű észt zeneszerző. Arvo Pärt műveit lemezein, koncerteken és filmeken is lehet hallgatni.

Olyan rendezőket ihletett meg, mint Jean-Luc Godard, Tom Twyker vagy Paolo Sorrentino. Arvo Pärt munkásságának „tisztelegve”az Észt Intézet olyan játék- és dokumentumfilmeket mutat be, amelyekben a művész zenéi hallhatók, és két róla szóló portréfilmet is, többek között az És lőn este, és lőn reggel című filmet. A portréfilm családja körében, a természetben és dolgozószobájában, munka közben mutatja be az akkor még németországi emigrációban élő észt zeneszerzőt.