Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Vajon mi van az Elfogadás fala mögött?

A bulinegyed legkevésbé népszerű utcájába, a Kürt utcába, a Közfürdő melletti üres telek tűzfalára került a Menhely Alapítvány és a Színes Város Csoport közös pályázatának eredménye, az Elfogadás fala című tűzfalfestmény.

tűzfalfestmény hajléktalanság public art
Fotó: szerkesztő

Igazándiból nem mi húzzuk le a leplet az alkotásról, hisz már korábban átadták. Ugyanakkor érdemes a fal „mögé” tekinteni, hogy vajon mit rejt, mit takar ez a művészeti alkotás, hisz az Elfogadás fala, bárhonnan is közelítjük, minden megközelítésben különbözik a városban található tűzfalfestményektől.

A projekt ötletgazdája Kalota Ágnes, aki számos érdekes tevékenysége mellett a hajléktalan emberek mellett is letette a voksát, és jogászként szakmája eszközeivel próbálja meg képviselni ügyeiket.

Ágnes számos „jó ügy” mellett áll ki, amelyeket odaadó szakmai munkájával támogat. Láttam, amikor az Andrássy úti műemlék gyógyszertár védelme ügyében vett részt petíció szervezésében, a műemlékek védelme és népszerűsítése érdekében műemlékkocsmát szervezett, és ügyvédként is 10 éven át képviselte a műemlékek érdekeit. Görög önkormányzati képviselőként lelkes támogatója a görög nemzetiségi értékek ápolásának, de közben simán kivonul utcajogászkodni a Blaha Lujza térre, és ugyanilyen egyszerűséggel pattan ki a fejéből, hogy milyen jó lenne, ha a hajléktalanság problémáját egy tűzfalra festett munkán keresztül is közelebb lehetne vinni a lakossághoz. 

tűzfalfestmény hajléktalanság public art

Kalota Ágnes ügyvéd. 2005-től dolgozik a Műemlékek Állami, majd Nemzeti Gondnokságánál, illetve az intézmény jogutódjánál, a Forster Központban. Utcajogász, dolgozik a Menhely Alapítvány Jogvédő Fórumánál, az Örökség és Társadalom Alapítvány alapítója és a Műemlékkocsma sorozat elindítója.

Az Elfogadás fala projekthez megnyerte a Színes Város Csoport főtitkárát, Flór Pétert, majd együtt pályáztak a Norvég Civil Támogatási Alap egyik pályázatára, ahol támogatást nyertek a projekt megvalósítására, a Menhely Alapítvánnyal együttműködve.

A Színes Város Csoport Magyarország első tűzfal- és köztérszínesítő szervezete. A civil alapokon nyugvó projekt már a kezdetekkor mozgalommá alakult, ugyanis 2008 előtt a köztérszínesítés legális formában még ismeretlen volt Magyarországon. Az alapgondolat Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) 1983-ben megjelent Színes Város koncepciójára épül, amelynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és az emberek ne csak a galériákban találkozhassanak képzőművészeti alkotásokkal. A Színes Város Csoport eddig 15 000 négyzetméter falfelület festett ki, de a mozgalom hatására mostanra 20 000 négyzetméternél is többet tesznek ki azok a felületek, amelyek a Színes Város Csoport kezdeményezésének köszönhetik színességüket, vidámságukat.

Igazándiból a támogatás elnyerésével derült ki jó néhány előre nem látható probléma, hogy hajléktalan embereknek pályázatot kiírni és azt megvalósítani nem is egyszerű dolog.

Voltak megkötések, amikhez mindenképp szerettek volna ragaszkodni a projekt során, például a pályáztatáshoz, és hogy a nyertes pályázók részt vegyenek a pályázati anyag megvalósításában.

A pályázatra bármilyen műfajban lehetett pályázni, műfaji megkötés nélkül.

Alapproblémaként merült fel, hogy vajon a pályázati kiírás hogyan jut el a hajléktalan emberekhez, és a pályázók miként juttatják el a pályázati anyagot a kiírókhoz. Viselkedhettek volna nemtörődöm pályázatkiíróként is, de gondos gazdaként maguk mellé állítottak több szervezetet és hírportált, akik segítettek a terjesztésben és a pályázatok befogadásában.

Az országos kiírásra végül 26 pályázat érkezett be: 18 kép, 1 novella és 7 vers. A MOME egyetemi docenséből, a Fedél nélkül szerkesztőjéből, egy korábban hajléktalan emberből, a Színes Város kurátorából és az ötletgazdából álló zsűri végül egy képet és egy vers utolsó négy sorát választotta.

tűzfalfestmény hajléktalanság public art

Baranyecz János, alias Branyó  - Aktív közösségi és kulturális életet élő személy. Volt ifjúsági válogatott ökölvívó, gitáros, kidobóember és szakács-üzletvezető is. És volt hajléktalan, jelen pillanatban rendezett a lakhatási háttere. Hajléktalan korában és jelenlegi életében is a szegénységellenes hálózat aktivistája, aki Brüsszelben képviselte a magyar szegényeket. Londonban részt vesz egy a BBC által létrehozott rehabilitációs médiaprogram tanulmányi útján, a 2012-es Szociális Expo elnökségi tagja. Okleveles tapasztalati szakértőként szociális segítő a XIII. kerület idősklubjaiban, önerőből főz és adományt gyűjt rászorulóknak. Művészet- és szocioterapeutaként önismereti csoportot vezet a XIII. kerületi prevenciós központban, kulturális rendezvényszervezőként megszervezte 2013-ban az AJAMK-ban az Angyalföld 75. évfordulója előtt tisztelgő Rock Péntek műsort, amelyen számos neves művész lépett fel, rendszeresen szervez akár nemzetközi koncerteket a PeCsa Caféban. Zeneszerző, szöveg- és versíró.

Itt kezdődött a megvalósítási fázis őrületes időszaka. A két nyertes pályázóból a versíró Baranyecz János, alias Branyónak volt lakcíme, így könnyen elérhető volt, és határozottan lelkes a projektet illetőleg. Annyira lelkes, hogy nem engedett abból, hogy ne a teljes verse kerüljön fel a falra.

tűzfalfestmény hajléktalanság public art
Székely Attila

Székely Attila 26 éves korától hajléktalan. Hajléktalan élete előtt volt családja, és van gyermeke. Amióta a projektet megnyerte, albérletben lakik.

A másik nyertes, Székely Attila megtalálása viszont nem volt egyszerű dolog. Fel is merült a kérdés, hogy mit lehet tenni akkor, ha nincs meg a pályázó. Szerencsére kisebb keresésre és utánajárásra Attila is meglett.

A pályázók fejenként 100 000 forint támogatásban részesültek. A projekt megvalósításában Attila vett részt aktívabban. Bár Branyó lelkes aktivista az elesett emberek ügyében, a fal festéséhez kevesebb ambíciója volt.

Attila, akinek igazándiból sosem volt idegen a rajzolás, még életútjának ebben a szerencsétlen fázisában is eljárt a Máltai Szeretetszolgálatba rajzolni.

Élethelyzete miatt voltak nehézségek is az együttműködés során, de összességében Attila egy olyan alkotó személyiség, akit megérte felrázni a társadalom szélén parkoló mindennapjaiból. Olyannyira jól sikerült a közös munka, hogy lehetőséget kapott arra, hogy a jövőben együtt dolgozzon a Színes Város Csoporttal.

A projekt megvalósítása több szereplőtől is lemondást és megváltozott hozzáállást követelt. A Színes Város Csoport eltért attól a szakmai iránytól, stílustól, ami a munkáikat jellemzi, az alkotók pedig lemondtak arról, hogy munkájuk egy az egyben ugyanolyan formában kerüljön ki a falra, mint ahogy ők ezt megtervezték.

A Színes Város Csoport és Attila együtt tervezte meg számítógépes programmal a festményt, Branyó pedig nem engedte el a vers többi részét sem, és segített kitalálni, hogy hogyan helyezkedjen el a festmény mellett.

tűzfalfestmény hajléktalanság public art
Székely Attila munkában

Így egy olyan közös alkotás jött létre, amely nem elsősorban a tűzfalfestészet művészi értékével, hanem kompromisszumokkal elkészített eredetiségével és a hajléktalan emberekre irányuló figyelemfelkeltéssel válik az erzsébetvárosi tűzfalak sorában igazán egyedi alkotássá.

tűzfalfestmény hajléktalanság public art
Fotó: szerkesztő

Az Elfogadás Fala projekt lassan a végéhez ér. Elkészült a fal, látható a többi alkotásból megrendezett kiállítás a Mika Tivadar Mulatóban, még friss ropogós a projektvideó, és hamarosan megtartják a projekt tapasztalatairól szóló workshopokat is a szervezők.

Tovább


Lepkék lepték el a Deák tér környékét

Kedd reggelre valakik fehér lepkéket ragasztottak a Bajcsy-Andrássy sarokra. A lepkék oszlopokon, hirdetőtáblákon, lámpákon és a földalatti lejáratánál helyezkednek el. Elképesztő meló lehetett kivágni őket meg jól is néznek ki, remélhetőleg nem rabolják le őket túl gyorsan.

(Most kaptunk egy meghívót, ami alapján gyanút fogtam, hogy a lepkék megjelenése esetleg ezzel az eseménnyel áll összefüggésben. Ha igen, akkor még inkább jópofa gerillamarketinggel van dolgunk.)

Fotók: Vincze Barbara
lepke
lepke
lepke
lepke
lepke
lepke
lepke
lepke
lepke

(Ide kattints, ha nem szeretnél lemaradni posztjainkról! Korábbi hasonló akció a Nyugatinál volt ősszel, csak az origamiból.)

Tovább


Papírforgókat applikáltak a Nyugati felüljáró oszlopára

Remek időzítéssel, a szupernyomasztó novemberi időjárás kezdetén jelentek meg ezek a színes papírforgók a Nyugati téri felüljáró egyik oszlopán, a TE-felirat köré applikálva. Nem tudom, direkt van-e így, de messziről faleveles installációnak tűnik, mint amikor a borostyán benő egy falfelületet.

Fotók: Pályi Zsófianyugatinyugati

Az oszlopokat még három évvel ezelőtt az 1000% csoport festette be a Placcc fesztivál felkérésére. A felüljárót tartó hat oszlopra hat személyes névmást festettek (korábban itt írtunk erről), most pedig ismeretlenek pimpelték tovább a remek public art alkotást.

Ha az alkotók szeretnék felfedni magukat, és válaszolni nekünk az ezt így hogy? kérdésre, írjanak: bpluszp@gmail.com. Hopp, levelet kaptunk, kiderült, kik az alkotók: a Budapesti Origami Club tagjai hajtogatták és tették fel a papírforgókat az Origami Világnapok okán. Nem hagynak kétséget arról, hogy tettükkel elérték céljukat: "a Gulyás Anikó vezetésével megvalósuló projekt tényleg színesíti a környezetet" - áll a levélben. (Pedig öt perccel ezelőtt még rá tippeltünk.)

Nyugati

(Ide kattintson, ha nem akar lemaradni posztjainkról!)

Tovább


Reblog