Három magyar kortárs galéria is felkerült a Blouin Artinfo nemzetközi online magazin válogatásába. A világ minden részéről friss információkkal rendelkező, a művészeti körökben nagy respektnek örvendő, nemzetközileg jegyzett képzőművészeti szakmai lap 36 országból válogatta össze a világ 500 legjobb galériáját.

A listára felkerült budapesti galériák a pesti belváros pezsgő művészeti élettel bíró bulinegyedében találhatók. Az ACB és az Inda galériák 10 (plusz/mínusz 1-2) évesek, míg a Chimera-Project két éve alakult. Míg az első két galéria többnyire forprofit tevékenységet folytat, addig a Chimera érdekes mixet alkot.

A Chimera-Projekt egyik alapítójával, Mittich Bogi szociológussal beszélgettünk, a listára való felkerülésük apropóján.

A Klauzál tér oldalában megbúvó kis galériát 2013-ban alapította Bogi és Patrick Urwyler művészettörténész.

Kupcsik Adrián kiállítása

Már az sem teljesen világos, hogy miként keveredik „össze” egy szociológus a művészettel olyannyira, hogy galériaalapítóvá válik, de az végképp nem, hogy a Chimera miért projekt, és miért nem galéria. Tulajdonképpen, pont ezekkel a kérdésekkel kapok választ a harmadik és negyedik bennem lévő kérdésekre, hogy vajon mi végre a Chimera-Project sikere és a magyarországi galériáktól való különbözősége, ha egyáltalán van ilyen.

Koós Gábor kiállítás

A projekt elnevezést azzal indokolja Bogi, hogy kísérleteznek a galéria modelljével, és a galériát nem kizárólagosan forprofit rendszerben működtetik. A Chimera mitológiai alakra visszavezethető neve is a több, különböző tulajdonságokat magában egyesítő alakzatban rejlő jelentésre utal. A Chimera- Project működését is ez a hármasság jellemzi, kereskednek, menedzselnek és támogatnak.

Önálló nonprofit kezdeményezésük a Chimera Art Award, aminek a célja a művészek nemzetközi láthatóságának növelése. Az idei év nyertese az orosz Ekaterina Shapiro-Obermair, kiállítása október 1-jétől november 6-ig lesz majd látható a galériában. Létrehoztak egy bilaterális csereprogramot Inter Art néven. Ez egy adott régióra fókuszáló oda-vissza kapcsolat, amikor a résztvevők mindkét országban kiállítanak. Tevékenységük jelentős része így nem a hazai, hanem a nemzetközi színtereken zajlik.

Perneczky Géza


Jellemzően nemcsak saját művészeik munkáit állítják ki, hanem valamilyen tematikus koncepció körül rendezett tárlatok keretében, meghívott nemzetközi művészekkel is dolgoznak.

Kútvölvgyi-Szabó Áron

Tevékenységük fő sodronya nem a hazai, hanem a nemzetközi színtereken zajlik, ami másfajta lendületet eredményez mind az itthoni, mind a külföldi jelenlétben, mind a művészek nemzetközi megítélésében.

Saját művészeiknél is figyelnek arra, hogy a tematikus tárlataikba bekerüljenek, de még inkább arra, hogy minél több önálló kiállításuk legyen külföldön.

Mivel a csoportos kiállítások számos művész megismerését, „kipróbálását” teszik lehetővé, a két alapítónak jócskán akad lehetősége arra, hogy azokat az alkotókat válasszák be saját művészeiknek, akik megfelelnek a Chimera-Project elvárásainak, amiket a professzionalitás, a szakmai igényesség és a konceptuális beállítottság vezérel.

Stano Masár

A galéria művészei közé tartoznak Perneczky Géza neoavantgárd konceptuális, Koós Gábor konceptuális alapokra helyezett grafikus, Kútvölgyi-Szabó Áron hálózatelméletekre építő, Stano Masár posztkonceptuális és Kupcsik Adrián művészek.

Bogi a Chimera-Project sikerét egyelőre két pillérre alapozza. Mindenképpen fontosnak tartja azt, hogy a Chimera nem akar „kis magyar focit” játszani. Szakmai együttműködéseket építenek ki és a nemzetközi színtéren dolgoznak, nemzetközi projektekben, külföldi művészekkel, kurátorokkal, így egyre erősödik a globális network rendszerük, amire már most is jelentős projekteket lehet alapozni. Most is éppen egymást érik a külföldi szerepléseik, a berlini Positions es a Vienna Contemporary vásárokon képviselik művészeiket.

 „Értéket kell teremteni, és az megteremti a következő értéket” – vallja Bogi.

A siker másik alappillérének tartja a saját és partnere üzleti tapasztalatait. Patrick egy művészeti startup, a works.io alapítójaként, Bogi pedig saját szervezetfejlesztő karrierje révén értenek a vállalkozásokhoz, amit a művészeti menedzsmentre is át tudtak konvertálni.