A Keleti pályaudvartól kb. két percre ácsorgunk hat emelet magasságban, körülöttünk válogatott gyógynövények és egy bozontos kutya. A kilátás pazar, a szellő lágyan fújdogál, síncsikorgást nem hallani, a MÁV szignálja halványan zümmög. István tetőterasza megint csak olyan helyen van, ami inkább az elkerülendő környék, semmint a hely, ahol kell egy lakás címszó alatt van elraktározva a legtöbb ember fejében. A rosszhírű környékbe ágyazott idilli helyszín újabb példa arra, hogy fölösleges előítéletesen közelíteni a budapesti ingatlanokhoz (itt az előző példa).

Fotók: Tuba Zoltán

István – aki reklámszakember - és párja három éve élnek itt. Két lakást vásároltak a tetőn, melyek három kritériumnak kellett, hogy megfeleljenek: belvárosi, fényes és ki lehessen rakni eléjük a grillsütőt. A 350 négyzetméternyi tetőterasz elnyújtott U-alakban öleli körbe az egybenyitott lakásokat, mindegyik előtt egy-egy kiszélesedett kert. Az egyiket közösségi kertnek szánták, a másikat egy nyugis ázsiai kertnek. A kezdeti lendület és néhány hobbikertépítéssel töltött fárasztó hétvége után - egyévnyi küzdelmet és egy elszáradt gyepet követően - elfogadták, hogy ehhez nem értenek. István ezért szakemberekhez fordult, akikre a neten bukkant, és csak annyit kért tőlük, hogy a kert „legyen szép, könnyen kezelhető és izgalmas”. Ez két évvel ezelőtt, nyáron valósult meg, azóta a kertész szakik háromszor jönnek évente, hogy fenntartsák ezt az állapotot.

Kilátás távcsővel (Kattintson rá!)
Jó időben a tetőterasz voltaképp a lakás kiterjedt része: itt dolgoznak, itt vacsoráznak, itt látják vendégül az ismerősöket, grilleznek, napoznak és gyönyörködnek a pazar kilátásban (a Puskás stadion, az MTK-pálya, a budai vár és a budai hegyek is láthatók innen). Sokszor gyűlnek össze náluk a barátok, ismerősök: néha akár 40-50 ember is, és hiába élnek társasházban, nincs gondjuk a szomszédokkal, mivel nincsenek közvetlen szomszédok, alattuk pedig ismerős lakik.
Valószínűleg, még ha kétnaponta hívnának vendégeket, akkor sem tudnák felélni azt a rengeteg fűszernövényt, ami a kb. 20 centis földrétegen és a kaspókban megterem: csak néhány példa: zsálya, citromfű, menta, levendula, petrezselyem, koriander, rozmaring, tárkony. sztívia (az új cukor). És a zöldség-gyümölcs szekció: paradicsom, paprika, mángold; málna, szeder. A hátsó kertet főleg dísznövények uralják: kúszónövények, fűfélék, bambuszok, a kert közepén pedig egy kis feketefenyő is jól elvan.

Guszti, a hatéves holland pásztorkutya szerencsére békén hagyja a növényeket, és mivel a fejében a kert a lakás kiterjedt részeként van jelen, csak végszükség esetén pisil közéjük.

Kattintson Guszti hátára, és a többi kép is előjön!

Sokféle madár jár ide – faforgácsot széttúrni és a kert végében lévő csobogóban fürdeni -, előfordult egér is, de elkapták. Hogy Budapestet is elérte a klímaváltozás, jelzi, hogy közvetlenül távozásunk előtt egy kacsafarkú szender is megjelent az egyik virág körül, ami régebben csak hazánk szubmediterrán vidékein, így pl. Pécsen fordult elő. A nagydarab rovar érdekessége az, hogy kiköpött úgy néz ki és úgy is viselkedik, mint egy mini kolibri.

Kacsafarkú szender a Keleti fölött (Galéria a kép mögött!)

Amikor a 2007-ben épült lakásokat Istvánék megvették, még úgy tűnt, hogy a küszöbön a környék fellendülése, ám 2009-ben minden fejlesztés megállt a Keleti környékén (is). A tulajdonosok ugyanakkor bíznak a környékben és hogy egyszer ez is Budapest belvárosának szép és megbecsült részévé válhat - főleg ha befejezik a négyes metrót és átadják az évek óta lezárt Baross teret. Amit már most kedvelnek a lakásban és a tetőteraszban, hogy „közel van a belvároshoz annak minden előnyével és nincs vele annyi macera, mint egy kertes házzal”.

(Ide érdemes kattintani, ha követni szeretné blogunkat! Szuper tetőkertje van és még a lombhullás előtt gyorsan megmutatná? Ide írjon: bpluszp@gmail.com!)