A Nyugati téren keresse a Sziget látogatóit!

Ilyen ma föntről a Nyugati tér, miután a több ezer külföldi fiatal elhagyta a Sziget fesztivált. A fotókat készítő Szabados Balázs a Sziget+1 nap címet adta a képeinek, és még ennyit írt a helyzetről: "gettóznak az aluljáróban is meg mindenütt". Mármint a nyugati fiatalok a Nyugatinál (elnézést). Amúgy nem tisztára olyan, mintha egy szervezett flash mobot nyomnának?
Nyugati pályaudvarNyugati pályaudvar
Fotók: Szabados Balázs
Update: itt vannak a hátrahagyott romok is. Asszem az önkéntes szemétszedők még útban vannak a Szigetről:
nyugati

Tovább


Pózolni Budapest előtt

Elég jó tumblr-blogot dobott ki a net, mely beszippant minden olyan fotót Budapestről, amin rajta van a Budapest-tag. Budapestagram a neve és kis keresgéléssel kincsekre lelhet itt az ember. Például a villamossal pózoló nőre, a gyerekeivel szökőkútban ácsorgó asszonyra vagy a lelkes turista fotójára, ahol a háttérből csak a lényeg maradt ki.

Mert a legjobbak természetesen a külföldi turisták, ahogy önmagukat ábrázoltatják a várossal: Íme egy kis gyűjtés:
Budapestagram
Budapestagram
BudapestagramMondjuk ez a szökőkutas kép gyanús, hogy nem is Budapest. Ha valaki tudja, kommenteljen légyszíves.
BudapestagramEz a kép azért is a kedvencünk, mert az ügyes fotós épp Gábriel arkangyalt takarta ki egy szép, rozsdásodó kandeláberrel.

A következő képen a rendszámra érdemes koncentrálni, ami majdnem NDK:
BudapestagramKét kiváló árvízi fotó, melyekből kiviláglik a magyar nép leleményessége:
Budapestagram
Budapestagram És befejezésül egy parádés bemutató:
Budapestagram
(Ide érdemes klikkelni, ha nem akar lemaradni posztjainkról!)

Tovább


Tengerparti idill a Sziget északi csücskén

Tele van emberrel a Sziget idei új helyszíne, a Sziget Beach, ahol egy ministrandot alakítottak ki a szervezők, ami tapasztalataink szerint népszerűbb, mint a kenesei strand a legdurvább kánikulában. A szervezők szerint csütörtökön pl. kétezer embr áztatta itt magát. A fesztivál 21 éves történetében idén először jelöltek ki egy rövid szakaszt a fürdőzésre, de a Dunában úszni továbbra is tilos. Mivel kifejezetten sekély részt kerítettek körbe, nincs is igazán lehetőség rá, leginkább csak fröcskölni-tapicskolni lehet a vizet. Az pedig micsoda szerencse, hogy nem mondjuk a Csepel-szigeten van a fesztivál, ahova szépen vinné magával a Duna Budapest összes szennyét.
(Fotók: Pályi Zsófia)sziget strand
A kánikula elől, a buli után a partra menekülnek a fiatalok
sziget strand
A szabályok szerint nem úszhatnak, legfeljebb szügyig ereszkedhetnek a vízbe, és ezt sokan be is tartják
sziget strand
A hűsölő fiatalokra baywatch-ok felügyelnek
sziget strand
Kerítés veszi elejét annak, hogy meggondolatlanul a veszélyes vízekbe hatoljanak
sziget strand
Formája alapján ez a felvétel akár a horvátországi Bolt is ábrázolhatná Brac szigetén, de bármekkora is a hasonlóság, ez bizony a Hajógyári-sziget nyúlványa
sziget strand
A kánikulában a hidratálás elengedhetetlen

Tovább


Vannak is meg nincsenek is romkocsmák a Szigeten

Külön romkocsmanegyedet építettek a Sziget árnyas fái alá, ami a tájékoztató szerint mindenkinek kötelező, aki járt valaha romkocsmában, és annak is, aki még nem. Megnéztük, mennyire idézik anyaintézményeiket és mennyire sikerült hozni a már-már hungarikumnak számító karaktert.

romkocsma szigetRomkocsmák előtt ücsörgő fiatalok a Szigeten. Fotók: Pályi Zsófia

Az jó, hogy itt is ugyanazt az akaratlagos káoszt építették fel Vateráról és bolhapiacról szerzett levedlett bútorokkal, rengeteg raklapbútorral (a helyszín méreteihez alkalmazkodva és a globális raklap divatnak megfelelően, gondolom), lampionokkal és fényfüzérekkel, gyerekkorunkból megmaradt mesetextilekkel. 
romkocsma sziget

Viszont az egyes helyek jellegzetes karakterjegyei csak nagyon ritkán köszönnek vissza. Mondjuk eleve lehetetlen a romkocsma-műfaj kötelező elemét, a kibelezett bérházat árnyas fákkal helyettesíteni. Persze ha idehozták volna a Kazinczy utca életnagyságú mását és valahogy kialakítottak volna egy kis a dohszagot, mindjárt más lenne a helyzet. 
romkocsma sziget

A hat pesti romkocsma közül még a Hegedű utcai Iskolának sikerült leginkább megidéznie önmagát. Ők jól teleraktak egy furgont: hoztak ugrószekrényt, csíkos táblát – különös, hogy éppen cheerleader iskolás lányoknak öltözött hostesekkel. A fák közé a „Reformkor hazánkban” és „Az ókor keleti államai” típusú, méltán utált oktatótáblákat húztak föl, és még az ablakokból kinyúló bábuik közül is van mutatóba egy-kettő. Az mondjuk furcsa, hogy egy Iskola-01 rendszámtáblájú taxit is beállítottak középre, melynek a jelenlétét kicsit nehéz értelmezni, leszámítva, hogy hohó, ugyanaz a rendszámtábla, mint a hely neve.

romkocsma szigetA Wndrlnd egységes művészi-szexes tematikájának egyik eleme

A Wndrland kicsit már unalmasabb, de legalább egységes, artisztikus-szexes tematikát hozott a szentendrei avantgard-művészek stílusában, van pl. a fákon festett szemes fütyi, óriási segg vagy a képen látható szőke hölgy (és szárnyas papírhajó is). Egy rövid szakaszon a margitszigeti szórakozóhely színes falát is megidézik.

romkocsma sziget

Az Instant és a Fogasház együtt költözött be a fák alá, itt a jól felismerhető logókon kívül legfeljebb a lepukkant székek emlékeztetnek az anyaintézményekre. Az Ötkert leginkább csak a pultot befedő ikonikus portrékkal idézi önmagát, az Andrássy útról kitelepült Urimuri pedig aztán tényleg nem erőlködött a designon (nem is romkocsma): náluk egyszerű fehérre befestett raklapok és a saját logó ismétlődnek, ennyi.

romkocsma szigetPihenő külföldi fiatalok

Persze mindezek ellenére/mellett jó a hangulat, jó a helyszín is, legfőbb erénye, hogy árnyékos és közel van a nagyszínpadhoz, de a híres pesti romkocsmák egyéni karaktere nem igazán jött át, bár a bebulizott külföldiek látványa még így is ad egy kellemesen otthonos érzést.
romkocsma sziget(Ide érdemes klikkelni, ha nem szeretne lemaradni híreinkről!)

Tovább


Budapesten rohangáló pasik a Zara kampányfilmjében

A Zara Budapesten forgatta a 2013-as őszi/téli kampányfilmjét, íme a végeredmény:

Tovább


A neten él tovább a lebontott Budapest

Emlékszik a Keleti tér közepén a gombára? Tényleg borzalmas épület volt a Dzsumbuj? Tele volt fákkal a Kossuth tér az építkezés előtt? Az internet virtuális valósága mindent felfed!


Budapestről elsőként a román Norc cég készített bejárható utcai panorámákat, amelyeket 2009-ben publikáltak. A rivális Google Street View-ja adatvédelmi aggályok miatt csak idén ősszel indult, panorámái a város tavalyi állapotát tükrözik. A képadatbázis elavulásának komoly haszna is van, a két szolgáltatás fotóit összehasonlítva néhány éves távra kalibrált időgéppel járhatjuk be a fővárost. Csupán három év az eltérés, a különbség sokszor mégis számottevő, ezért összegyűjtöttük a legérdekesebb, már nem létező helyszíneket.


A régi, ocsmány Köki


Egészen elképesztő a különbség a hármas metró kőbányai végállomásának régi és új állapota között. A Norcon még a jól ismert narancssárga, a külföldi turisták mellett az őshonos lakosokat is nap mint nap elborzasztó végállomást lehet körbejárni, bár az egyik oldalon már nekikezdtek az építkezésnek.



Ezzel szemben a Street View-n már a hipermodern Köki Terminál látható teljesen felépülve; csupán az autós felüljáró vége alapján tudtuk nagyjából azonos szögből elkészíteni a képernyőmentést az összehasonlításhoz.



A gomba a Keletinél


A négyes metró építése előtt évtizedekig a Baross tér elmaradhatatlan része volt a villamos-, és buszforgalom irányítóinak gombája. Az épület még a 67-es villamos megszűnése után is a helyén állt, igaz, üresen: a technikai fejlődés nyomán többé nem volt szükség rá.



A Norc felvételén még a metróépítés első éveiben járunk, de már itt is csak reklámfelületként szolgál a gomba. A Street View panorámán már folyik a felszíni rendezés, nyoma sincs a gombának.


Ha a panorámákon kicsit szétnézünk, azt is észrevehetjük, hogy a korábbi felvételen a tér sarkában lévő cipőbolt mellett még egy nagy könyvesbolt működött, melynek helyén azóta illatszerbolt létesült.

Ez volt a Dzsumbuj


Az Illatos út és a Gubacsi út kereszteződésében lévő lepukkant épülettömböket még a második világháború előtt építették a nyomortelepek kiváltására. A folyosók végeiben található közös fürdőhelyiségekkel és vécékkel épült telepet a kétezres évekig sem sikerült felszámolni.


Az Origo korábbi riportja szerint a lakásokat újra és újra illegális lakók foglalták el, akikkel szemben kezdetben az ajtók és ablakok elfalazásával próbált védekezni a ferencvárosi önkormányzat, ahogy az a Norc felvételein is látszik.


A korábbi panorámafelvétel néhány hónappal a telep bontásának kezdete előtt készülhetett, mivel még a Dzsumbuj összes épülete látható rajta, míg a Street View-n az első épületnek már csak hűlt helyét találni. Időközben a második tömb sem áll már a helyén, a lakók átköltöztetésének elhúzódása miatt azonban a harmadik szárny még évekig állhat.


Mi volt a CET előtt?


Ugyan még mindig nem nyílt meg, de a Közraktárak helyén már jó ideje felépült a CET, újabban Bálna nevű, kulturális központnak szánt létesítmény. Az eredeti Duna-parti raktárépületeket már a Norcon sem lehet egyben megnézni, a román cég kamerás autója pont a bontás megkezdésekor örökítette meg a helyszínt.



Amikor a Google autója járt a Közraktár utcában, már minden tökéletesen elkészült, ahogy az a képen is látszik, bár ha körbejárjuk az épületet, jól látszik, hogy az teljesen üres.




Eltűnt a föld színéről a Teleki téri piac


Józsefváros egyik kiemelt pontján működött a század elején a Tangó néven ismert használtcikk-piac, amely később az Ecseri útra költözött. Az ötvenes évektől egészen 2011 nyaráig működött itt élelmiszerpiac, és az Eldorádó című film is itt játszódik.



A Norc felvételén még minden épület jól látható: a bejárat melletti cukrászda, a már bezárt büfé, az óriásplakátokon pedig Marian Cozma kézilabdázó meggyilkolása az egyik aktuális téma. Az italdiszkont és a hentes kívülről üresnek tűnik, pedig a boltok csak két évvel később zártak be valójában.


A Google panorámáján már csak a föld szintjéig lerombolt piac fogadja az érdeklődőt, az építési hulladék rengetegéből az egyedüliként meghagyott nyilvános vécé magasodik ki. A tervek szerint 2014-ben készül el a lebontott helyén egy teljesen új piac.


Szőlőskert a budai Várban

Remekül érzékelteti a budai Vár oldalában létesített szőlőlugas hányatott sorsát az internet virtuális tere: a Norc panorámáin még nyoma sincs a tőkéknek, a hegyoldalt átszelő hosszú lépcső mellett egyszerű zöld pázsit van.

A Google Street View készítői több idősíkban játszanak: ha a lépcső aljánál lévő zebra közeléből nézünk szét, jól látható a sok tucat szőlőtőke földből kiálló karója. A keresőcég kocsija még a nagyszabású projektet bemutató hirdetőtáblát is megörökítette. Eszerint összesen 6200 négyzetméteren próbálkoztak a Főkert munkatársai a gyümölcstermesztéssel, a kert kialakítása 2010 őszén zajlott.

Ha azonban a Street View-n megindulunk lefelé, és onnan nézünk vissza, néhány lépéssel később már csak a kerítés marad, a szőlő korábbi ittlétére pedig a szép zöld pázsitot elcsúfító ásásnyomok emlékeztetnek. Ez bizony a 2012-es állapot, igazi magyar sikerprojekt!

Tovább


A város legjobb tetőkertjei - A Szent István park

A Google Maps is megmondta, hogy Budapest tele van pompás tetőteraszokkal, ám egy csomót nem használnak ki a tulajdonosok. Amiket viszont igen, azokból remek tetőkert lesz, ezeket mutatjuk be most induló sorozatunkban. Először Zsófi tetőkertjét a Szent István parkban.

tetőkertRemek kilátás nyílik a Dunára (a kép nagyobban és a többi fotó megnyílik, ha ráklikkol a tetőkertre!)
Fotók: Hajdú D. András

Kicsit olyan ez a terasz, mint egy szabadidőpark: hintaágy, függőágy, napágy – belőlük épp a Dunára lehet látni -; fényfüzér, színes égősor, kis grill szett, kihajtható pingpong-asztal. Az itt lakók a kánikulát egy mini gumimedencében vészelik át. A kilátás pedig lenyűgöző, bizonyára ez vonzotta a Zsófiék macskáját is, amikor egyszer nekiindult a légnek és a harmadik emelet egyik erkélyéig repült (eközben csak egy foga törött ki). A húszas éveinek végén járó építész lány és barátja rendszeresen tartanak itt teraszbulikat, bár a barátaik ennél is többet követelnek. A szomszédok nem háborognak ilyenkor, Zsófi szerint azért, mert mindenki tisztában van vele, hogy tetőterasz = buli.

tetőkertKattintson a macskára, és galéria nyílik sok képpel!

A lakásban és a teraszon már három generáció óta Zsófi családja él: itt laktak a nagyszülők, Zsófi édesapja itt nőtt fel. Ő még csak három és fél évvel ezelőtt költözött ide barátjával, nagyjából ennyi idő kellett ahhoz is, hogy kitapasztalja, milyen növények bírják a speciális klímát, ugyanis napfelkeltétől kb. este hatig idetűz a nap. Plusz olyankor is fúj a szél, amikor a városban alig mozdul a levegő. A klíma nyerteseinek végül az igénytelen, húsos levelű növények bizonyultak, valamint a varjúháj, tuja, leander, muskátli és a piros levelű begónia. A fűszer- és haszonnövényeknek kialakított sarokban épp érik a paradicsom, nem messze tőle a bazsalikom, padlizsán, rozmaring, zsálya, oregano lengedez a szélben. A terasz kiirthatatlannak tűnő vendége a legendás csattanó maszlag, de szerencsés, hogy sem a házigazdák, sem a macska nem szeretik. A tetőkert ápolására naponta nagyjából fél órát fordítanak, tavasszal három-négy hétvégét töltenek a növények kiültetésével, ősszel kettőt az elcsomagolással.

A kánikulában néha kint alszanak a teraszon: „Nagyon jó úgy ébredni, hogy az első dolog, amit az ember lát, az a Duna”. A város forgalma mellett a Margitsziget hangjai is felhallatszanak a hatodik emeletre, Andrea Bocelli Time to Say Goodbye című lírai, grandiózus slágerének már minden részletét ismerik, a margitszigeti pávák visítását ezer állathang közül is felismernék.

tetőkertKattintson a kannára a többi fotóért!

Egyetlen árnyék vetül csak a tetőterasz-idillre: ahogy a város legtöbb tetőteraszán, itt sem tökéletes a szigetelés, a kavicsokkal megszórt betonlapokat évente többször fel kell szedni, hogy kiderüljön, hol ázik be az alattuk lévő lakás. Zsófi szerint a Szent István parki tetőteraszoknál ez egy örök szélmalomharc.  

(Szuper tetőterasza van, amit megmutatna nekünk? Ide írjon: bpluszp@gmail.com!)

Tovább


Külföldi srác lelkes videója Budapestről

Egy bizonyos Mike-nak és csapatának lelkes videója Budapestről, melyben szerepel minden egzotikum, ami felkeltheti a külföldiek érdeklődését: Akvárium, Szimpla, Parlament, Sziget, Bazilika, Kőleves kert, Loffice, Zsinagóga, Wndrland, A38, Hősök tere, Széchenyi fürdő, Cinetrip, Corvintető. És valamennyi helyszínen ott terem bringájával maga Mike is. Jó pontok járnak azért, hogy ügyelt rá, hogy mindig ugyanabban a pólóban jelenjen meg, hogy helyesen ejti ki a fröccs szót és s-sel mondja a Budapestet. Nekem kicsit sok benne a cuki grafika, a helyszíneket pedig hullámzó ötletességgel mutatja be, de az tény, hogy ezerszer csalogatóbb és menőbb képet mutat fővárosunkról, mint a legtöbb magyar hivatalos turisztikai kiadvány vagy imázsfilm.

(Ide érdemes kattintania, ha követni szeretné a blogot!)

Tovább


A Duna az év alighanem legmelegebb napján

Hétfő délután a negyvenfokos aszfalton elindultunk Észak felé bringával. A cél az első fürdésre alkalmas hely volt, végül csak a Római-partig jutottunk - itt készítettük ezt a néhány hobbifotót a Felliniben, ami még mindig a nyári Budapest egyik legjobb helye. Annyiban azért megvalósult a misszió, hogy láttunk egy 50 pluszos figurát, amint felpattan a söre mellől, belesétál a vízbe, és pár másodpercre el is merül (ő látható az utolsó előtti képen a kutya mögött, a kutya ugyanis beidegesedett a látványtól és utánaúszott).
(Fotók: vb)
Római
Római
Római
RómaiRómai

Tovább


Itt már nem folyik az áram - látogatás a Kelenföldi Erőmű kapcsolóházában

Nemo kapitány hídja, Stahlstadt, a világra törő német iparváros legfőbb vezérlőterme, bunker Bioshock játékok Rapture városának távközlési állomása? A Kelenföldi Erőmű art deco kapcsolóháza nem érződik evilági helynek, inkább steampunk díszlet, mint a magyar ipar egykori csúcstechnológiás üzeme.


Tágas munkahely: a vezérlőben (itt vezénylőnek hívják) két ügyeletes mérnök ült mindig. Fotók: Tuba Zoltán (további képek galériánkban)

A villanyáram, hát az egy csodálatos találmány. Nem kell neki csővezeték, mint a légszesznek, amivel az 1830-as évek óta világítanak Pesten és Budán. És attól sem kell félni, hogy a villanyáram felrobban, nem úgy mint a gáz, ami 1864-ben az első pesti gázrobbanás során hat ember életét követelte. 1881-től, az első Edison-féle izzó felkapcsolásától pedig az áramot világításra is lehetett használni. Innentől kétség nem fért hozzá, hogy a huszadik század a fény százada lesz.


Minden kosz ellenére ragyogóan fényes a csigalépcső (további képek galériánkban)

A magyar villamosipar szédítő sebességgel kezd el kiépülni az 1800-as évek végén. A mai ELMŰ elődje, a váltóáramot szolgáltató Magyar Villamossági Részvénytársaság 1893 októberében, a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság pedig egy hónappal később kezd egyenáramot szolgáltatni. A két rendszer párhuzamosan működik viszonylagos békében, míg Amerikában dúl az áramháborúnak nevezett technológiai verseny Edison és a Teslát is alkalmazó Westinghouse között.


2005-ig használták a vezénylőt, néhány műszeren látszik is a fiatalság (további képek galériánkban)

A főváros sem akart kimaradni a villamos forradalomból, ráadásul azt sem szerette volna, hogy a világításhoz szükséges áramot magáncégektől vegye. A Kelenföldi Erőmű építését 1911-ben kezdték el, 1914-re pedig két turbinával működésbe is lépett. Az igazán látványos, ipari csodákat rejtő kapcsolóház csak a huszas évek végére készül el, ekkor válik szükségessé az addigi 10 kilovoltos rendszerről átállni a modernebb 30 kilovoltosra. De nem érdemes belebonyolódni a műszaki paraméterekbe, már csak azért sem, mert a 2005 óta használaton kívül álló kapcsolóházban ma egyáltalán nincs áram.


A vezénylő alatti szinten már ritka vendég a fény (további képek galériánkban)

Az épületben a világítás teljes hiánya ellenére sincs sötét. Az épület mélyébe világítóablakok, üvegtető és üvegtéglából rakott folyosónk keresztül szivárog be a fény. A második világháború alatt az üvegtetőt lefestették, így ma a mélyebben fekvő üzemrészekben a verőfény helyett csak sejtelmes derengés van.


Világítóaknák és lépcsőházak próbálnak valamennyi fényt szórni az üzembe (további képek galériánkban)

Az óriási, ellipszis alaprajzú vezérlőterem (itt vezénylőnek hívják) üvegtetején azonban még most is átsüt a nap. A poros műszerek, amelyeken egykor az összes generátor és trafóállomás állapotát figyelemmel lehet kísérni, még kikapcsolt állapotában is gyönyörű. Fénykorában piros, fehér és zöld ellenőrzőfények mutatták, hogy épp melyik rendszerek működnek. Ha valami elromlott, akkor pedig nem csak a hibajelző csengő szólalt meg, hanem egy maketten felgyulladó jelzőfény is mutatta, hogy hol a hiba. Az egész üzem vezérelhető volt a tetőn található ovális helységből, egyes alrendszerek - például a kor csúcstechnológiáját képviselő szénsavas tűzoltórendszer - pedig magától is működésbe lépett, ha a mechanikus érzékelők jeleztek.


Nemo kapitány könyörögne a belsőépítész nevéért (további képek galériánkban)

Eredetileg az irányítóterem összes paneljét be lehetett látni a terem közepén elhelyezett asztaltól. A világháború alatt azonban egy bunker került a terembe, ami takarja a műszerek egy részét. A közvetlen bombatalálattól ez a védmű sem óvta volna meg a vezérlőben dolgozó két ügyeletes mérnököt, a légnyomástól illetve a közeli találattól biztosan betörő üvegtető cserepeitől azonban elég védelmet nyújtott.


Fél vezénylőnyi alkatrész hever szétszórva egy műhelyben (további képek galériánkban)

A kapcsolóház egészen 2005-ig működött. Ma a Miénk a Ház által szervezett túrákon lehet bejutni, és megnézni a Verne-regényeket idéző vezérlőtermet, a Ganz és AEG műszerszekrényeket, ember nagyságú fojtótekercseket és vezetékek nélkül árválkodó, porcelán szigetelőket.


A berendezések városrészenként voltak felcímkézve, beszámozva (további képek galériánkban)

(Ide érdemes kattintani, ha a jövőben nem akar lemaradni posztjainkról! Itt pedig még több hobbifotós kép a hőerőműből!)

Tovább


Reblog