A kültéri mozaikok, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk

Budapesten nagyon sok olyan kültéri mozaik van, ami mellett nap mint nap elhaladunk, és már annyira életünk részévé váltak, hogy már észre sem vesszük őket.

Szó szerint így futottam rá a Margitszigeten Pólya Józsefnek a Szabadtéri színház oldalában található nagyméretű nonfiguratív alkotásaira, amelyek szerényen megbújnak az ősz színeiben pompázó fák között. 

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Pólya József: mozaik (Fotó: szerkesztő)
mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Pólya József: mozaik (Fotó: szerkesztő)

A szocialista realizmus "mozaikgazdag" kora pont olyan helyeken termelte ki alkotásait, ahol ma is el tudnánk képzelni gyárak, vállalatok, hotelek, fürdők és jól prosperáló éttermek falain. 

A Palatinus strand igazgatósága 1966-ban bízta meg Bálint Endrét, hogy a strand hullámmedencéjére készítsen egy műalkotást. Bálint szürrealista fantázialényei ma is kísérik nyári strandolásainkat. 

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Fotó: Fortepan.hu

Az évek óta jobb sorsra váró újpesti fürdő rejtett kincse Barcsay Jenő üvegmozaikja. Horváth György művészettörténésztől lehet tudni, hogy a mozaik közösségi állami beruházások egyik szelete volt, a műalkotás elkészítése abban az időben hatalmas, 2 millió forintos költséggel bírt, amiből igen keveset kapott az akkor 74. éves alkotó mester, míg a muranói üvegre rengeteget költöttek. A mozaikképek az uszoda emeleti várakozóterének két egymással szemközti falára kerültek. Az újpesti önkormányzat állítása szerint a mozaik műemléki védettséget élvez, a Forster Gyula Örökséggazdálkodási Központ Nyilvántartási osztályán azonban nem tudták megerősíteni ezt a hírt. A mozaik áthelyezése fogadóhely hiányában és a mintegy 20-30 millió forintos áthelyezési költség miatt egyelőre várat magára.

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Fotó: Újpesti Önkormányzat

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek

Korányi Dalma mozaikkal borított figurái színesítik vagy színesítették a Dagály fürdő medencéit. A jelenlegi átalakítások miatt ezekről az alkotásokról nem lehet többet tudni. 

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek

A volt Pákozdi, mai Wass Albert tér házai rejtik Jánossy Ferenc négy képből álló mozaikjait. Az 50-es években épült házak központi épülete átjárójának két oldalát díszítik a Munka, Pihenés, Játék és Tanulás című mozaikképek.

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Fotó: Zöldkalauz.hu

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Fotó: zoldkalauz.hu

A város most igazán ikonikus darabjai a voltak Moszkva térhez, a mai Széll Kálmán térhez kötődő mozaikalkotások. 

Széll Kálmán tér 3. szám homlokzatán található a Moszkva tér feliratú tábla. Az akkori Széll Kálmán tér Moszkva térre való átnevezésekor került ide. Hogy szélnek eresztik-e a Moszkva táblát így, hogy ismét Széll Kálmán tere lett a városnak, nincsenek információink. 

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Fotó: Madácsi Zoltán

Egy előző posztunkban írtunk a Sellő szökőkútról. A szökőkút három korongján Makrisz Zizi virágokat, növényeket a tenger élőlényeit megelevenítő mozaikábrázolását láthatjuk.

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Fotó: lasdbudapestet.blogspot.com

A mozaikművészet szerencsére napjainkban is igen értékes alkotásokkal színesíti a várost.

Az utóbbi évek nemzetközi díjakkal is elismert munkája a Gellért téri 4-es metró aluljárójának mozaikdíszítése. 

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Gellért tér 4-es metró (Fotó: szerkesztő)

 Kevésbé ismert alkotás a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, valamint a Neurológiai Klinika közös kertjében két évvel ezelőtt átadott "közösségi kompozíció". A Moravcsik Alapítvány gondozottjai által készített mozaik érdekessége, hogy minden figuráját más és más tervezte, és a készítésben is részt vettek a betegek. 

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Fotó: Moravcsik Alapítvány

Ide sorolható Hegedűs Márton Hesztia című csempemozaikja a Rácskert falán. 

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Hegedűs Márton: Hesztia

A szocreál és a kortárs mozaikábrázolásokon túl a város épületein megmaradtak a szecesszió mozaikművészetének gyönyörű alkotásai is. 

A budapesti házak homlokzatán többnyire Róth Miksa műhelyéből kikerültek szecessziós alkotások láthatók. Legismertebb kültéren látható műve a Szerviták terén az egykori Török Bankház homlokzati mozaikja, vagy a Népszínház utcai Polgári Serfőzde társasház a „sörkészítés és sörivás dicséretét hirdető” homlokzati mozaikfríze. 

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Török bankház - Fotó: Szerkesztő

mozaik kültéri mozaik mozaikalkotások mozaikképek
Serfőzde - Mozaikfríz, Fotó: Szerkesztő

A város épületei számos nagyon szép mozaikalkotást rejtenek, és nagyon sok van, amelyek a felújításokkal eltűntek. Ezekről a háromrészes gyűjtés soron következő cikkeiben lehet majd olvasni.

Tovább


Nem maradt nyomtalanul az ősanya lábnyoma Vízivárosban

Díszkivilágítást kapott az ősanya és gyermekének lábnyoma a budai Corvin téren.

A paleolitikumból, azaz az őskőkorból származik annak a gyermeknek és nőnek a lábnyoma, akik a Duna egyik, a mai Corvin tér helyén kanyargó ágának árterében, egy szigeten éltek. A területen a régészeti munkálatok a kilencvenes években a Nemzeti Színház Budai Vigadóba költöztetésének ötletéhez és az ahhoz kapcsolódó mélygarázs építéséhez kötődnek.

A régészek az ásatások során meglepően gazdag régészeti anyagra bukkantak. A leletek között korabeli, oszlopokon álló ház részeire, használati tárgyakra, valamint egy nő és egy gyermek lábnyomára bukkantak. Az ősanya lábnyomának nevezett leletet a Budavári Önkormányzat valamilyen formában a lakosság számára is láthatóvá akarta tenni. Így készült el a lábnyomok gipszöntvényeit megmutató vitrin, amely sötétedéskor díszkivilágítást kap.

 

Tovább


A francia zászló színeibe öltözött az óriáskerék és az Akvárium

Ha Budapest emblematikus épületei nem is, néhány épület mégis felölti a francia zászló színeit Budapesten is. Tegnap színesbe öltözött a XII. kerületi önkormányzat és a designterminál épületének egyik oldala. 

Ma a francia trikolór színesíti az Erzsébet téri óriáskereket és az Akváriumot, megemlékezve a péntek éjszakai párizsi támadássorozat áldozatairól.

Fotók: Szerkesztő

Tovább


Ma egész éjjel csillognak az ékszerek

Gyönyörű ékszerek csillannak meg ma éjjel a város művészeti galériáiban, dizájnüzletekben és egyes kávézókban is. Az évről évre ismétlődő, hasonló profilú müncheni, illetve bécsi rendezvények (Nacht der Schmuckkunst) mintájára az idén Budapesten is megrendezik az ékszerek éjszakáját.

Fanni Vékony: Bross – „Medusa" - Fotó: Pecsics Mária 

A Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület hét ékszertervezőjének szervezésében Budapest mintegy 28 helyszínén körülbelül 50 magyar kortárs ékszertervező mutatja be ékszereit, és találkozhatunk is a készítőkkel. A szimpla ékszerbemutatáson kívül divat- és interaktív bemutatók, vetítések is színesítik a programot.

Bence Fördős: Karika gyűrűk

A Mobili Maniában Vékony Fanni leheletfinom brossaival, Stomfai Krisztina érdekes gyűrűivel, Kecskés Orsolya szabad asszociációs alkotásaival, a Cydonia Vintage-ban Fürjes Dóra ötvös iparművész ezüstékszereivel és ékköveivel találkozhatunk. A Moró Antikban három fiatal iparművész férfi mutatja be nem csak nőknek készült ékszereit. 

Kecskés Orsolya: Bross – „Mózes II." - Fotó: Rétfalvi Soma lya

A szervezők közül Kerékgyártó Szilvia, Kirke Jewellery ékszerei a kézi megmunkálás finomságát hordozzák magukon, a növényi formák, magok szerkezetét, a természet varázslatosságát fogalmazzák meg. Nemesfém ékszerei egyszerre játékosak, és mégis szelídek.

Kerékgyártó Szilvia: Gyűrű

A Palmettában ismertebb művészeink, Abaffy Klára, Gaál Gyöngyvér, Gera Noémi és Nádai Andrea várják egy bűvésszel, állófogadással a látogatókat. A Kék-Piros témájában elmerülő kiállításon a művészek ingyenes tárlatvezetést tartanak.

Abaffy Klára: Gyűrű 

 A 28 helyszínen lehetőséget nyújt, hogy egy éjszaka alatt betekintést nyerhessünk a kortárs ékszerek talán még kevésbé felfedezett világába. 

varga Viktor: Gyűrű - arany 585, brilliáns Ring 

Tovább


Annyit vezényelhet az Erzsébet téren, amennyit akar!

Nem tűnik életszerűnek, hogy olyan helyzetbe keveredünk, ahol lehetőségünk van arra, hogy Fischer Ivánt kihagyva a buliból mi vezényeljük a Budapest Fesztiválzenekart. Pedig most megtehetjük. 
A Magyar Telekom az Erzsébet téren állította fel azt a city light installációt, amely egy új innovatív zenei játék része. Az interaktív monitorral felszerelt táblán vidáman várakozik a Budapest Fesztiválzenekar a lelkes önjelölt karnagyokra, karmesterekre.

Ottjártamkor épp nem volt nagy tolongás a térnek ebben a szegletében, így kedvemre szórakozhattam – és szórakoztathattam a zenekart –, persze azután, hogy megértettem, hogy kerülünk én mint a karmester és ők mint zenekar kapcsolatba Budapest egyik legnépszerűbb közterén.

Néhány perces bénázás után, amire egyébként senki nem figyelt fel, hamar a világmegváltó emelvény főszereplője lehettem, és a zenekar tagjai követték az ütemet, amit diktáltam nekik.
Abba meg nem gondolok bele, hogy nézhetett ki, ahogy egy nő a mobiljával hadonászik egy reklámtábla előtt. Ezen a gondolaton túllépve igen jó érzéssel töltött el, hogy értette a zenekar, hogy mit akarok.

A program nem bonyolult: csatlakozni kell a felkínált wifihálózathoz, fellépni a program weboldalára, és a megadott kóddal aktiválni állapotunkat. Az aktiválást követően a telefonunkkal tudjuk gyorsabb és lassúbb ütemek felé irányítani a zenekart, akik rögtön leteszik a lantot, ha nem jól csináljuk a dolgunkat. 

A város fiatalok által legkedveltebb helyén felállított installáció tökéletes választás a Midnight Music eseménysorozat beharangozásához és népszerűsítéséhez.

Bár, meglátásom szerint, ha a tábla nem némán várakozna az őt felismerő karmesterjelöltre, hanem szólna belőle valamilyen hívogató muzsika, többen felfigyelnének erre a remek lehetőségre.

Tovább


A komolyzene nem haldoklik

Az idén is csak megerősíteni tudjuk Fischer Iván állítását, hogy a komolyzene egyáltalán nem haldoklik, sőt, ahogy azt az Origónak is kifejtette: "szerintem kicsit hanyatlik a konzervatív, rugalmatlan szimfonikus zenekar és operaház műfaja, de gomba módra nőnek ki új fesztiválok, együttesek a legkülönbözőbb profillal".

Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint a 2015/2016-os évad első Millenárison megrendezett Midnight Music koncertje.  

Úgy özönlött a késő éjszakában – hangsúlyozom vasárnap este – a bejárathoz a legkülönbözőbb korosztályokból összegyúrt tömeg, hogy kérdésessé vált, lesz-e elegendő hely a teremben. Majd végül persze ugyanúgy megtalálta a helyét a teremben a nagymama, az ötvenes nő, az egymás mellé bújó szerelmes pár és a nyegle kamasz is. 

Egy volt a lényeg a zenekar közelében: formalitások nélkül élvezni a zenét, ha kedvünk van, akkor posztolni közben a Facebookra, Instagramra kitolni az élményt, vagy épp beleolvadni a zenébe, a zenészek játékába. 

A zene örömét mi sem adta jobban vissza, mint a zenekar tagjai között elszórt babzsákok egyikén, konkrétan a karmesteriemelvény-szerűség mellett kucorodó fiatal lány, aki az egész koncert alatt nem tudta levakarni az arcáról a rácsodálkozó gyermeki vigyort. Nagyon helyes volt. 

Persze mint mindenhol, itt is beleütköztünk az elfogadás hiányába. De talán ahhoz az ötvenes hölgykoszorúhoz is eljutott a koncert üzenete, akik fejcsóválva, kissé morcosan elengedetlenkedtek a fiatalabb nemzedék szabadabb zenehallgatási "rítusán", hogy ezen a koncerten az együttlét, a közös zenehallgatás, a zene öröme a lényeg. Az, hogy erre az estére olyanok is szívesen eljönnek, akik egy hagyományos, klasszikus értelemben vett komolyzenei koncertre sosem teszik be a lábukat.

A Budapesti Fesztiválzenekar nemcsak úgy hozta közel a zenét, hogy a lábaiknál babzsákokon ülve, fekve, kuporogva csodálhattuk a zenészeket, hanem Fischer Iván rövid, értő és szórakoztató műismertetéseket is mondott, amelyek a kevésbé műértők számára elősegítették a felcsendülő zene könnyebb megértését. Az egyébként nem hosszú koncertet Fischer sztorijai és Stravinsky Kártyajáték című művéhez kapcsolódó játék is oldották. Miközben Fischer a póker játékszabályait magyarázta a közönségnek, a kártyaleosztásoknál az életnagyságú kártyalapoknak öltözött zenészek játszották el a leosztást.

Ahogy a poszt elején említett cikkben mondja is a karvezető, "a zene mágikus erejű: belső harmóniát hoz létre, kinyitja az érdeklődést, gazdagítja az érzelmi életet, kihozza a jót az emberekből, és gyógyító hatása is van", és talán segít abban is, hogy különböző előítéletekkel élő embereket közelebb hozzon egymáshoz, oldja az agressziót, a feszültséget. Egy ilyen koncert után vélhetőleg a közönség nagy része mosolyogni fog egymásra.

Ezen az estén a Budapesti Fesztiválzenekarnak, úgy tűnik, sikerült kellemes éjszakai élményt nyújtania a vájt és nem vájt fülűek számára is, és ahogy egy kollégám mondta, csak vigyázzunk, nehogy a fiatalok rákapjanak a komolyzenére, nehogy aztán sznobéria legyen belőle! Legyen.

És ami fontos, hogy ez még csak az évad első koncertje volt. A jövő évben még három alkalommal lesz lehetőség részt venni az éjszakai koncerten. 

Ugyanilyen jó buli a Telekom másik programja is, az Akváriumnál felállított Mobil pálca installáció. Ahol a www.mobilpalca.hu mikroszájt segítségével, leváltva Fischer Ivánt a Budapesti Fesztiválzenekar éléről, karvezetővé válhatunk egy kis időre, és irányíthatjuk a zenészeit. Persze csak akkor, ha jól csináljuk, mert az interaktív, innovatív city light plakát visszaszól, ha valamit nem elég jó érzéssel irányítunk! Az akvárium előtti karvezetés november 20-ig próbálható ki, később a zenekar koncerthelyszíneihez kapcsolódóan fogják felállítani.

Tovább


Az Óbudai Gázgyár kevésbé ismert arcai

A 101 éves Óbudai Gázgyárnak még mindig van olyan része, amely az üzem 1984-es bezárása óta keresi új funkcióját.

Fotó: Szerkesztő [Serinus]

Fénykorában, Európában a legnagyobb összefüggő légszeszgyár szerencsésebb épületei megújult formában olvadtak be a magyar Szilícium-völgybe, a Graphisoft parkba. A terület másik része a nyilvánosságtól többnyire elzártan várja a funkcionális – a gépcsarnokok esetében az építészeti –megújulást is.

Fotó: Szerkesztő [Serinus]

A műemlék víztorony és a mellette lévő három kátránytorony állagmegóvó felújítása 2011–12-ben megtörtént, de a teljes rehabilitáció még várat magára, mint ahogy a terület teljes kármentesítése is.

A hátralévő munkálatok miatt sem a torony letisztult tereibe, sem a megújulásra váró generátorházba és a gépcsarnokba sem került semmilyen funkció.

Fotó: Szerkesztő [Serinus]
Fotó: Szerkesztő [Serinus]
Fotó: Szerkesztő [Serinus]
Fotó: Szerkesztő [Serinus]
Fotó: Szerkesztő [Serinus]

A többségében fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő, helyenként osztatlan közös ingatlanterületeken található bérelhető épületek jelenlegi formájukban leginkább rendezvényekhez, filmekhez és fotózáshoz is kiváló helyszínek.

Fotó: Szerkesztő [Serinus]
Fotó: Szerkesztő [Serinus]

Fotó: Szerkesztő [Serinus]

A Canon tesztelőprogramja keretében szuper, új gépeikkel, az EOS M10, a PowerShot G5X és G9X digitális fényképezőgépekkel – "szétlőhettük" az épületeket.

Tovább


Mit keres egy biciklista, egy bőgős meg egy zongorista a zöldségboltban?

Kedvelem a nem összeillő dolgok párosítását, amelyekről aztán kiderül, hogy mégis jól megvannak együtt.

Valami ilyen dolog történik most a Lumen zöldségesben, ugyanis a gyümölcsök és a zöldségek mellett Kovács Ágota drótszobrai fakasztják mosolyra a vásárlókat. 

A Lumen zöldséges, ha nem is hungarikum, de valóságos unikum a zöldségboltok között. Az immáron három éve működő zöldségüzlet eleve nem annak hívja magát, ami, hanem közösségi szolgáltatónak. Ez nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy lehetőséget nyújt – az üzlet méreteihez és lehetőségeihez illeszkedő – kulturális projektek megvalósítására. Volt már itt könyvbemutató, egzotikus ételkóstolás, ázsiai gőzbucifesztivál, Collective Plant vásár, volt fiatal kurátorok beszélgetőhelye  és a Hosszúlépés állomáshelye is, a Heti betevő gyűjtőhelye, továbbá szerveztek sárgabarack-árusítást közvetlen termelőktől.

A Lumenről elmondható, hogy az erzsébetvárosi lokális élet aktív szereplője és zöldség-gyümölcs kiszolgálója, ahol közben Marmorstein kenyeret és YouTyúk tojást is kapni.

A Lumen Zöldség és Közösségi Szolgáltató most Kovács Ágota drótfirkáit avagy drótszobrait társítja a zöldségekkel, gyümölcsökkel. A pécsi alkotóművész közel hét éve vált a drótok rabjává. New Yorkban találkozott Alexander Calder minden fennköltséget nélkülöző, szellemes, sőt vicces drótfiguráival, amik annyira magukkal ragadták, hogy itthon ő is drótot és fogót fogott, és azóta is drótokkal firkál a térben.

Drótfigurái – a biciklista, a nagybőgős, az úszó vagy a zongorista – mind szabadon, könnyedén élnek a térben, és keltenek jókedvet a banánok, almák és mindenféle zöldségek felett.

Tovább


Cseh kisvárosi hangulat a Jósika utca környékén

Két óra alatt változtak cseh üzletekké a kirakatok a Jósika utcában. Reggel még csak a lezárás és cseh sonkát árusító bolt előkészítése jelezte, hogy történik valami a Lövölde tér szomszédságában. Két óra múlva már a Jósika utca egy nagy szakaszán dolgoztak a díszletesek, és varázsolták át az egyébként nem szép, több esetben üres kirakatokat hangulatos utcai portálokká.

 

Kiderült, hogy az utca egy Himmlerről szóló francia film díszletévé válik, több ház belső udvarával együtt. Valószínűleg ugyanennek a filmnek más jeleneteit forgatták nemrég a Józsefvárosban is, a Dobozi utca – Magdolna utca – Lujza utca határolta területen. A város e szeletébe egy kis időre II. világháborús prágai hangulat költözött.

 

Tovább


Majdnem kész a Széll Kálmán téri Sellő szobor új helye

Volt a Széll Kálmán téren egy szobor, amiről nem igazán lehetett járókelőként kitalálni, hogy miről is szól. A Sellő kútként ismert (leginkább egy őskori tüskéshátúra emlékeztető) tüskés hagymagerezdekből álló alkotás három részre vágott fodrozódó hullámot szimbolizál. A hullámok tetején, két gömbön álldogál a vörösrézből készült sellő.

Az idén 35 éves, 6,5 méter magas szobrot az egykori tér közepén épített szökőkútra helyezték. 

Makrisz Agamemnon

A szökőkutat Tokár György tervei alapján macskakőből építették, a szobrot pedig a Makrisz Agamemnon és Makrisz Zizi házaspár készítette. Agamemnon készítette a sellőszobrot, Zizi, a neje pedig a szökőkút nyolc korongjából hármon a mozaikábrázolást..A képeken a virágok és növények a tenger élőlényeit szimbolizálják.

Makrisz Zizi egy másik alkotása: Tündérmese az erdőről

A görög származású művész ösztöndíjasként élt Párizsban, majd baloldali aktivistaként 1950-ben a Béke Világtanácsban görögországi képviselőnek választották, válaszul Franciaország kiutasította az akkor már emigránsnak számító művészt. A görög szobrászt a magyarországi kommunista hatalom tárt karokkal fogadta. Számos megbízást, díjat és pozíciót kapott. 1957 nyaráig, közel másfél éven keresztül képzőművészeti kormánybiztos is volt. Aktív szereplője volt a művészeti életnek, és kiállításszervezőként is elismerték, feleségével a Százados úti művésztelepen dolgoztak. A szobrász művészeti formanyelvének jellegzetességei a klasszikus görög tradíció és a kubizmus jegyei a Sellő szobron is láthatók. Művei közé tartozik a győri pályaudvar díszítőplasztikája, a pécsi Niké vagy az Úszók szobrok Kecskeméten. 

Az eddig a Széll Kálmán tér közepén álló kutat új helyen, a Krisztina körút mentén építik fel, alapjai mára már jól kirajzolódnak, várhatóan hamarosan újra találkozhatunk a Sellő szoborral.

Tovább


Reblog