A Bulinegyed sűrűjében élő János a teraszán üldögélve gyakran nézegette a szemközti tűzfal sátortetős oromzatának falát. A lemenő vagy a felkelő nap fényében a piramisokhoz hasonlította, és már csak a tevéket hiányolta. Egy hosszabb kirándulás alkalmával a szomszéd építész házaspár, kapva az alkalmon, hogy János elutazott, felmászott a háztetőre, és megfestette János ábrándjait.

Az építész házaspár legóépítkezéshez hasonló, mini városképjavító kreatív tevékenysége nem egyedülálló a városban. Belső-Erzsébetváros és a város nagy része számos olyan épített felülettel rendelkezik, amit a fenntartó elhanyagol. Ilyenek az önkormányzati tulajdonban lévő, nem bérbe adott ingatlanok kirakatai, a parlagon hagyott, kiégett zöldfelületek, a bulinegyed összevizelt, másnap kiszáradt vízerekre hasonlító, bűzölgő, párolgó járdái vagy a Közútfenntartó által kijavítatlan kátyúk, töredezett útfelületek és járdák.

 Az elmúlt időszakban több ilyen gerillaakciószerű „városszépítő” tevékenység bukkant fel a városban.

Az akciók közül van, amelyik eléri a célját, és felébreszti a fenntartót Csipkerózsika-álmából. Ilyen volt a civilek elmúlt heti kezdeményezése, amikor is a Millenáris kerékpárpályán kezdték el befoltozni a betonfelület lyukait, aminek hatására a Nemzeti Sportközpontok intézménye átvette a javítás folytatását.

Nem jött ki jól városszépítő akciójából a Kétfarkú Kutya Párt, akik már egy éve szorgalmasan végzik kedves, kis színes városszépítő akcióikat. Ők voltak azok, akik használhatóvá tették a nyolcadik kerületi használhatatlan, dizájnos buszmegállókat, „alternatív útjelző táblákkal” segítik a Blaha Lujza téren kevergőket, és színesre festik az elhanyagolt járda- és útfelületeket. A színező „úttörők” ellen lakossági bejelentés alapján büntető eljárás indult.

 Egyelőre még szabadon színesíthetik a város közterületeit a gerillahorgolók, akik különböző felületeket támadnak le színes fonalaikkal. Horgolták már körbe a Móricz Zsigmond tér gombáját, a Széll Kálmán tér és a Madách tér oszlopait és a Klauzál tér fáit is.

 Az urbanizációs környezethez kapcsolódó szépítőjellegű lakossági akciók, általában a városvezetés, az önkormányzati szerepvállalás hiányosságaira reflektálnak, így többnyire az ott élők tetszését jobban elnyerik, mint a felelősökét, mint ahogy látjuk ezt a Kétfarkú Kutya Párt esetében is.

A 150. születésnapját ünneplő Fővárosi Állat- és Növénykert 2 napos rendezvénnyel várja vendégeit. A programok között afro- és latin zenei, táncos programok, mesejátékok, és persze az állatkert lakói lesznek a fő attrakciók.

Mi most azt mutatjuk meg a Fortepan képei közül válogatva, milyen is volt az élet a fővárosi állatkertben a 150 év alatt.

Miközben Hosszú Katinka a Bálna előtti spriccteraszon (is) megússza a világcsúcsot, a szomszédban egyre többen próbálják birtokba venni a felújítás alatt lévő Nehru parkot.

A Ferencvárosi Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzat által kiírt 2013. évi TÉR_KÖZ Városrehabilitációs pályázaton nyert támogatást a „Nehru-projekt I” című projekt megvalósítására.

A közel félmilliárd értékű beruházás keretén belül új rekreációs terek jönnek létre, illetve design bútorelemeket helyeznek el a Duna melletti területen, miközben a park jelenlegi faállományát megőrzik, közte egy gyönyörű öreg kocsányos tölggyel.

A park egyik leglátványosabb új eleme a Petőfi híd alatt kialakított skate-pálya, amelynek egyedi, meleg színekkel átitatott dizájnja jót tesz a Boráros tér lepattant, szürke hangulatának. A több térelemből álló pályát már lehet is tesztelni, átadás után biztosan népszerű színfoltja lesz a környéknek.

A kültéri sportlehetőségeket egészíti ki egy új focipálya és egy kisebb workoutpark.

Két külön játszóteret alakítottak ki a kisebb és nagyobb gyerekek számára, akik árnyas fák alatt, kellemes környezetben játszhatnak.

Zavarba ejtő elemei a parknak a kültéri pihenőbútorok: nagy részük ugyan még be van csomagolva, de – a sétálók által használatba véve – így is megmutatják a tervezésük hátrányait. A kék és narancssárga színű, műanyag, többféle formációba összeilleszthető padok láthatólag nem képesek a vízelvezetésre, így eső után nagy tócsákba ülhetünk bele – hacsak nem jár arra alkalomadtán egy-egy közmunkás, aki szépen áttörli a bútorokat.

Bár az is látható, a lakosság nem jön zavarba az ilyen hiányosságoktól: a magukkal hozott takarókkal a padokat leterítve élvezik az újonnan kínált kényelmi lehetőséget.

A park Bálna felőli része megmaradt füves területként, ugyanitt folyamatban van a város legnagyobb kutyafuttatójának kialakítása is.

A játszóterek mellett található, Szabó Tamás által tervezett romaholokauszt-emlékmű a park egyik különleges részlete. A krematórium izzó kemencéjét szimbolizáló szobrot megrongálták, és úgy tűnik, egyelőre a park rendezésébe nem fért bele az emlékmű kijavítása.

Eldőlt az Orczy-kertben található egykori vívóterem, közismertebb nevén Bárka színház sorsa. 

Míg 2013-ban volt némi esély arra, hogy a Bárka színház átmentődik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartása alá, az évek során az ilyen és másfajta illúziók is elapadtak. Mostanra világossá vált, hogy Józsefváros önkormányzata szabadulni kívánt az épülettől, és az állami finanszírozású NKE szolgálatába állította az épületet. Az épület régi funkciójával újul meg, ismét vívóterem lesz az egy időre teátrummá változott belső térből.

Az egykori angol parkban, Pest akkori legszebb parkjában, 1829-ben építették meg a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiának első épületegyüttesét, amit a 30-as és a 80-as években még kibővítettek és átalakítottak. Ennek az épületegyüttesnek volt a része a vívóterem, amit Nagy Bálint és Arnóti Éva építészek és Magyari Éva belsőépítész tervei alapján alakították át színházzá.

A Józsefvárosi Önkormányzat által alapított Bárka színház 1997 őszén kezdte meg a műemlék épületben sikeres pályafutását, amire mostantól leginkább csak emlékezhetünk, mind az épületre mint színházra, mind a társulatára.

Miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a terjeszkedése közben lassan felfalja a város egykori legszebb parkját is. 

A Kétfarkú Kutya Párt szellemes, de leginkább hasznos akcióval rukkolt elő. Mint egy előző posztunkban is megírtuk, a Józsefvárosi Önkormányzat az elmúlt év nyarán a Műegyetem diákjaival közösen dizájnbuszmegállókat alakított ki a kerületben.

A dizájnbuszmegállók nem is hagytak kérdést a kreativitást illetően, sőt még az újrahasznosítás is kipipálható lett a projektben, mert méregdrága (már fel nem használható?!) közlekedési táblákból készítették a várakozó-pihenő-utcai tárgyakat. A buszra várók védelmét szolgáló új designelemeknél csak egy dolog nem sikerült, hogy a várakozókat megvédjék a környezet hosszú távú kellemetlenebb hatásaitól, az esőzéstől, vagy árnyékot nyújtsanak a tűző napon.

Ezt nem bírta tovább nézni a Kétfarkú Kutya Párt, és az önállóan álló palacsintaoszlopokat összekötötte egy-egy nagyobb fémtáblával, némileg nagyobb fedettséget nyújtva az eső és a tűző nap ellen. Közben a közlekedési táblákat is szemlélhetjük a fejünk felett. 

A teljesség kedvéért még kölcsönesernyőket is helyeztek az oszlopokra, hogy eső esetén teljesebb legyen a védelmi hatás.

A buszmegállók újrahasznosítása. A megújulás formái határtalanok. 

Fotók: Magyar Kétfarkú Kuyapárt

A Terézvárosi Hunyadi tér pár évvel ezelőtt még nem tartozott a legkedveltebb terek közé. Elhanyagolt, lepusztult állapota, unalmas játszótere is inkább más játszóterekre irányította a családokat.

A pár éve felújított tér viszont most olyan, mintha eddigi "pályafutása" csúcsán lenne.

.Gondozott zöldfelületek, tisztán tartott terek, karbantartott padok és közösségi terek fogadják az ide érkezőket. 

A kisebbeket felújított játszótér várja, mellette fitneszpark, új, nem betonalapú pingpongasztalok és sportpálya szolgálja ki a nagyobbakat vagy épp a felnőtteket.

A tér közepén, a szökőkúttal átellenben található zenepavilonban koncerteket rendeznek. A tér egyik, csarnok felőli bejáratánál pedig egy kis pavilonban kávézni és szendvicset fogyasztani is lehet.

Egy város kerületeinek hangulatát, igazi történeteit csak akkor lehet valójában megismerni, ha a helyiek mesélik el a városrészek, épületek történeteit.

Erre ad lehetőséget Belső-Ferencvárosban 2016. május 7-én a Belső-Ferencváros​ Alap támogatásgyűjtő kampánynapja.

Ezen a napon lehetőség van bepillantani a Vámház körúti Nagyvásárcsarnok kulisszái mögé. Az érdeklődőket  Gönczi Ambrus, a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület gyűjteményvezetője vezeti be  a csarnokot a rakparttal a felszín alatt összekötő alagútba, ahol a Dunáról érkező árút hordták be a csarnokba. A második világháborúban bombatámadás következtében az alagút részben beomlott. 1994-ben állították helyre, és új funkciót kapott. A séta a rámpán, azaz árufeltöltő részlegnél folytatódik, majd a szelektív hulladék feldolgozó és a Hungarikum utca következik, s végül a észre sem vesszük, hogy a manipulációs térben találjuk magunkat

.Az Iparművészeti Múzeum szó szerint tetőtől talpig levetkőzik az érdeklődők számára. Meg lehet nézni hol és hogyan dolgoznak a muzeológusok az épület pincéjében, vagy hogy milyen a kilátás a múzeum tetejéről.

A kerületben kilenc, a Belső-Ferencvároshoz kötődő ismert és elismert ember vagy intézmény az eseményhez tartozó adománylicithez saját személyes tárgyait ajánlja fel. Így lehetünk többek között tulajdonosai a 4 személyes közös pohárnak, egy igazi, háromdarabos pöttyöstárca-szettnek vagy Nádori Lídia-Kun Fruzsina mesekönyvéhez készült "Sárkány a lépcsőházban" képnyomatnak.

Az adománygyűjtő akcióhoz kapcsolódik Belső-Ferencváros lakóinak lokális hangulatú, kerületi civil netrádiója, a Rádió Ráday. A Tilos Rádió egy igazi kihelyezett pop-up stúdióból, a Púder Bárszínházból délután 15 és 18 óra között jelentkezik majd be. A műsorban az egykor Belső Ferencvárosban élt és jelenlegi lakók mesélik majd el a kerülethez kötődő történeteiket. 

A programról bővebben az esemény oldalán lehet olvasni. 

Emlékszünk arra a játékra, amikor két rajzot összehasonlítva meg kell találni a különbségeket?

Aki szereti ezt a játékot, most kedvére gyakorolhat a Klauzál téri tűzfalon. A régi, sokak által kedvelt, zöldség-gyümölcs kereskedést ábrázoló képet felújítási munkálatok miatt újra kellett festeni. A régi festményt még 2012-ben készítette a Neopaint csapata. A képet a Lumen zöldséges ihlette, amely pont a tűzfallal szemben áll.

Az új munka kicsit más, mint az első, de Klauzál tér két meghatározó zöldségese  - egy igazi és egy rajzolt – ezután is szembenézhet egymással minden reggel.

A Palotanegyed zöldfelületeivel, eldugott kis tereivel, hangulatos vendéglőivel, kocsmáival a lassú, felhőtlen időtöltés príma lehetőségét nyújtja a belváros egy zsebkendőnyi részén.

A Palotanegyed Józsefváros Nagykörúton belüli része, az Astoria, a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út és a Múzeum körút által határolt területen.

A többnyire 1861-1900 között, neves építészek által épített paloták, kúriák és az itt lakó gazdag polgárok miatt "mágnásfertálynak" is hívták a "nyolckernek" ezt a részét.

A mostani Palotanegyed viszont az egyetemisták, fiatalok és külföldiek kedvelt helye.

Tavasszal a negyed kihagyhatatlan terei a Baross utca Kálvin térre kiöblösödő tere, a Mikszáth Kálmán tér, a Lőrinc pap tér és a Gutenberg tér a Gutenberg-ház szomszédságában. Ha már zöld, akkor persze a múzeumkertben is lehet üldögélni, napozni.

A paloták közötti kis utcákban számos vonzó étterem, kiskocsma, cukrászda vagy biobolt bújik meg, amelyek egyediségükkel apró színes, vonzó elemei a negyednek. 

Bővebben a Croma betonpadról: Van egy szuper betonpad a városban

Fotók: Szerkesztő

A Liget Projekthez kapcsolódóan újjáépül az Állatkerti út melletti három pavilon is.

A pavilonok Feszl Frigyes eredeti tervei szerint újulnak meg, kávézó, cukrászda, üzletek kapnak helyet bennük, a környezetükben pedig időszakos kerthelyiségek nyílnak.