A józsefvárosi telefonközpont épülete 1999 óta üresen éktelenkedett a Horváth Mihály tér sarkában. Bejutni az épületbe nagyon ritkán, egy-egy szervezett bejárás esetén lehetett. 

Miután több hasznosítási elképzelést is nyilvánossága hoztak, az elmúlt évben elkezdték az épület felújítását. Ma már azt is lehet tudni, hogy egy hotel nyílik az épületben.

Térey János író, urbanista 2014-ben megjelent verses-novellás kötetében a közelmúlttól a közeljövőig Budapest ismert és ismeretlen helyszíneiből, annak hol nagyszabású, hol kisszerű figuráiból mutat be jó párat. 

Térey a videóban a telefonközpont tetejéről beszél az épület titkairól, Józsefvárosról és Budapestről. 

Az épületről az Érzelmi zsarolás című versében így ír:

"Kint megállt rágyújtani a józsefvárosi telefonközpont
Erődítményjellegű tömbje alatt.
A sarkon állt egy teherautó
A farán hatalmas vöröskereszttel.
Hallani lehetett a sofőrjét: „A csapatmunka ebben
Az országban döghalál.” Nincs válasz."

Térey könyvéhez 2014-ben a Könyvhétre egy, a helyszíneket bejáró, interaktív Google-térképet készítettek. A térkép ezen a linken elérhető. 

Az épületről egy régebbi posztunkban itt olvashat. 

Nem csak a VII. kerületben tűnnek el városképileg meghatározó épületek. A furcsa, az épített környezetre visszavonhatatlan hatással bíró önkormányzati döntések bármelyik kerületben felüthetik a fejüket. Most épp Ferencvárosban, a Kálvin tér közeli Erkel utcában bontanak egy 1860 körül épült kétemeletes, romantikus bérházat. 

A Ráday utcából nyíló Erkel utcai épülettől 2010-ben vonták meg a helyi védettséget. Az önkormányzat 2014-ben írt ki pályázatot az épület értékesítésére.

Az új tulajdonos és az önkormányzat értelmezésében is az ingatlaneladás céljaként meghatározott „hozzájárulni az épített környezet minőségének javításához” definíció a 150 éves épület bontását jelentette. A bontást a tulajdonos az önkormányzat hozzájárulásával gyorsan el is kezdte.

A szenvtelen és visszavonhatatlan rombolásban leginkább az a szemet szúró, hogy az épület nem volt rossz állapotban, így a bontás semmiképp sem volt indokolt. Az Urbanista szerint a ház az önkormányzati ingatlan adok-veszek áldozata lett.

De vajon mi lesz helyette? 

A kis romantikus épület helyett az Erkel Residences névre hallgató hatemeletes, nem igazán városképbarát, modern luxuslakásokkal teli épület kerül.  
A baj pedig az az új építéssel, hogy ebben a városrészben lebontanak egy olyan épületet, amelynél ez egyáltalán nem volt indokolt, megbontják a város szövetét, és a helyére beépítenek egy városképidegen objektumot.

Úgy tűnik, életre kelnek a hosszú időre elhallgattatott ingatlanok a bulinegyedben. A botrányoktól sem mentes Király utca 40. és a Klauzál utca 7-9. szám alatti műemlék épületeken megjelentek a 'coming soon' feliratok. 

Mindkét épület a Triholding csoporthoz tartozik, amelynek a nevéhez kapcsolódik a már elkészült Léda-ház, a Király utcai Király-udvar és a Gozsdu udvar felújítása. 

A Klauzál utca 7-9-es számú házat 2006-ban az akkori önkormányzat értékesítette, és a tervek szerint a tulajdonos lebontotta volna. 2006. január elején a Varga Kálmán vezette Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította az épületeket, így megakadályozta a bontást. Az épületek, vagyis a Klauzál 9. számú háznak már csak a homlokzata 10 éve omlik, romlik. Azóta se fejlesztés, se védelem, se műemlék. 

A hasonló levédési folyamaton átment Király utca 40. számú ház annyival járt rosszabbul, hogy miután a házat műemlékké nyilvánították, a ház a nemtörődömség miatt vált egyre romosabbá, majd életveszélyessé. A házat tavaly bontották le mai szintjéig. (A Király utca 40. számú házról itt olvashat bővebben.)

Lassan 1 hónapja látható a coming soon felirat a házak romjain, ami azt feltételezi, hogy elkezdődhetnek az ingatlanfejlesztések.

Ezt erősíti, hogy a Triholding honlapján már megtalálható az új ingatlanokat bemutató anyag, miszerint a Klauzál utca 7-9. számú házak helyén a homlokzatok megtartása mellett épülne meg a Klauzál Residence, egy 100 lakásos apartmanház. A szomszédok most épp csak attól félnek, hogy a Portfólió.hu-n megjelent illusztráció szerint építik meg, amelyen olyan, mintha a Klauzál utca 9. számú ház gyalogosok által használt részén lenne majd a ház kocsibehajtója. Én úgy gondolom, hogy ez egy vicc.

A Király utca 40-be álmodott új épület egy 102 lakásból álló, vegyes funkciójú épület lenne, ahol a lakófunkció találkozik a kereskedelmi és más szolgáltató, pl. parkoló és szabadidős tevékenységre lehetőséget adó funkciókkal, amit az idősek számára kialakított otthonok és közösségi terek is színesítenek. 

És bár ilyen hosszú enyészet után örülni lehetne a fejlesztésnek, alapvető kérdésként merül fel, hogy biztos-e, hogy Budapest belvárosába, egy tradicionális városszövetű (lassan azt elvesztő) negyedbe ilyen mamutberuházásokra van szükség? 

Fotók: nem címkézett fotók a szerkesztő felvételei

Elkezdődött a Liget projekt előkészítési szakasza. Ennek első fázisa a fák kivágása.

Olvasónk, Bognár Éva fotói jól mutatják a tavaszban a pusztítást.

Mint minden időszak a bulinegyeddé avanzsált Belső-Erzsébetváros is kitermelte a ma már hiányzó, kultikus helyekké vált szórakozóhelyeit. Míg a rendszerváltás előtt a YUK vagy Fekete Lyuk volt a város fő underground helye, a rendszerváltást követően sorban jöttek a Tilos az Á, a Banán klub, a Cha-cha-cha, a Tűzraktár, a Ráckert és még sok más.

Megnéztük, mit találunk ma a bulinegyed kultuszhelyekként ismert szórakozó- és klubhelyiségeinek helyén.

A Király utca 50. számú épület adott helyet öt éven keresztül a Sirály kávézónak, klubhelyiségnek. Az 1938-ban épült házat közvetlenül az 1838-as nagy pesti árvíz után építette Wahlkampf Henrik rézművesmester. 1993-ig sokféle üzem működött benne, amíg át nem alakították Budapest Székesfőváros Könyvesháza és Kávéházává, ami nem lett annyira sikeres, mint tervezték. A kávéház bezárását követően 2006-ban a Marom Klub Egyesület kialakította benne a Sirályt kávézót és kulturális színteret. A Sirály ötéves működése alatt a bulinegyed egyik legnépszerűbb helyszínévé nőtte ki magát. A hely, ahol tökéletesen vegyült egymással a kávéházi hangulat és a kulturális színtér. Az Egyesület a Sirály működtetésén túl számos utcai közösségi programot is szervezett. A terézvárosi önkormányzat 2011 októberében zárta be az általa életveszélyessé nyilvánított épületet, amely az igencsak zűrös bezárása óta üresen áll. A BFVK Zrt. az épület bérbeadására először 2014-ben, majd 2015 januárjában is pályázatot írt ki, egyelőre eredménytelenül. Az épület egyelőre még üresen áll. A Marom Kulturális Egyesület pedig új helyet hozott létre a VIII. kerületben.

Szinte a Sirály megszüntetésével egy időben tett lakatot az erzsébetvárosi önkormányzat a Király utca és a Kisdiófa utca sarkán működött Boulevard és Brezsnyev kortárs művészeti galériára. A 2006-tól a Király utca 39.-ben működő galéria pályakezdő, kortárs, a kerületi potenciálra is építő művészek bemutatását helyezte előtérbe. Az alapítvány 2007-től több mint 100 kiállítást szervezett, több mint 300 alkotónak adott bemutatkozási lehetőséget, és a bemutatóterem mellett mint közösségi tér is funkcionált, ahol pingpongversenyt, játszóházakat, beszélgetéseket vagy akár közös délutáni alvást is rendeztek. 

Az erzsébetvárosi önkormányzat nem nézte jó szemmel a nem az önkormányzat kulturális programjához simuló, önkényesen ugyan, de üresen álló üzlethelyiséget elfoglaló BB Galéria működését. Az önkormányzati nagyvonalúság (ha van ilyen) nem e két, a maga idejében a legnépszerűbbek közé tartozó hely működéséhez való hozzájárulásban vagy annak segítésében nyilvánult meg. 2011-ben a Sirályéhoz hasonló viharos körülmények között bezárták a galériát. Az önkormányzat azzal próbálta elcsitítani a közönséget, hogy majd ők szerveznek ide kulturális-közösségi színteret. A bezárás óta a helyiségben volt már turkáló, ruhabolt, most pedig egy kocsma van, a kulturális helyszínt végül is a Király utca egy másik részén alakították ki, és nagyon messze van a népszerűségi indexe a bezárt két kulturális színtérétől.

A BB Galériával átellenben az első romkertek, romkocsmák sorába tartozott a Kisdiófa utca 16. szám alatt több mint 10 évvel ezelőtt működő Mumus. A Mumus népszerűségét illetőleg eléggé megosztotta a helyi társadalmat, az interneten található bejegyzések szerint volt, aki túl zajos mivoltuk, volt. aki taplóságuk és volt, aki politikai irányultságuk miatt támadta őket. A Kisdiófa utcai ház a Mumus bezárása óta üresen áll. Az 1840-ben épített egyszintes, később egyemeletesre kibővített házban működött Kulin József és Szehr Péter fényképészeti műhelye. Az épületet 2010-ben az önkormányzat meghirdette elidegenítés céljából, de az ingatlan nem talált vevőre. A mierzsébetvárosunk.blog szerint az épület jelenleg bontásra vár.

Az Ellátó nem szűnt meg, csak átalakult. Persze ez nem igaz. Az Ellátót bezárták, és kaptunk helyette egy Ellátó kertet meg egy Ellátó Házat. A több mint hat évet élt, valamikor 2012 körül bezárt Ellátót a megszűnése óta is sokan hiányolják. 

Az előző helyszínekhez képest nem kulturális és kiállítóhelyszínként, hanem kocsmaként működő szórakozóhely kiváló menüvel, zenével, éjszakai spontán partikkal, sőt akár saját kisteremmel fogadta az új és a visszatérő közönséget. A bezárás óta a helyiség rácsok mögé zártan, üresen ékesíti a Klauzál tér északi oldalát.

A kortárs irodalmat ölünkbe helyező Pepita Ofélia bárt is „kilökte” magából a negyed. A mindössze két évet megért kulturális színtér nagy hiányt pótolt az irodalmat, kortárs irodalmat kedvelők körében. A Pepita Ofélia csapatának óriási lelkesedésével szervezett irodalmi, költészeti és zenei estek nagyon hiányoznak nemcsak a környék, hanem a város kulturális, szellemi életéből is.

A Klauzál tér 5. szám alatti helyiség a Pepita Ofélia bezárása óta ugyan többször is új tulajdonosokhoz került, de többnyire fantom szórakozóhelyként, bezárva látható. Nemrég ismét kikerült a falára, hogy ladó.

Átellenben, a Klauzál tér másik oldalán, a 14. szám alatt működött a Sark presszó, akkor, amikor még a bulinegyed elnevezést még hallani sem lehetett. A Sark presszó volt az egyik hangulati előszele a mei belső-erzsébetvárosi kocsmahangulatnak. A kicsi, kétszintes helyiség és a hozzá tartozó pince nagy partik helyszíne volt. A bulinegyedben azóta több helyszínt létrehozó alapítók, a Tilos rádiós fiúk, Halász Attila, Rozgonyi Zoltán, bevonzották a presszóba a koncerteket, az irodalmat és egyaránt képzőművészetet egyaránt. A Sark azóta bezárt, aki a presszó hangulatára kíváncsi, olvassa el bátran Zeke Gyula írását a Literán. 

A bezárás óta a helyiség keresi jó gazdáját. Több elhaló próbálkozást lehetett a sarkon látni, a mostani SHOT Cafe & Bar, úgy tűnik, hosszabb időre lecövekelt itt.

Semmiképp sem szabad említés nélkül elmenni az egykori Nagydiófa utcai Sixtus kápolna kocsma mellett, ami külföldi tulajdonosainak köszönhetően idevonzotta az 1995 körül Budapesten élt külföldieket, igen sajátos, friss gondolkodású kocsmahelyiséget teremtve. „Főként az angolok, franciák, amerikaiak találták olyan helynek, ahol a helyükön vannak. Egy nagy szoba volt, ahol otthon voltak" – meséli a Magyar Narancsnak Hans van Vliet, a kocsma egyik alapítója.

A bezárást követően az új tulajdonos 10 éven keresztül üzemeltette itt a Sixtus kocsmát. A helyiség a 2011-es bezárás után újabb és újabb kocsmák formájában éled újra a mai napig. 

A sor végén még illene megemlítenem a Liget projekt felemelkedésével hősi halált halt Kertemet is.  A kertem sem fog újjáéledni, legalábbis ebben a formájában nem. 

Fotók: szerkesztő és az egyes (ex)szórakozóhelyek facebook oldalai

A számos ellentmondással küszködő Belső-Erzsébetvárosban a negyedet mára meghatározó szórakozóhelyek, kocsmák és a helyiek párharca állandósulni látszik. Mindemellett a vendéglátó- és szórakozóhelyek mellett egyre-másra nyílnak hagyományos szakmákat megidéző, régimódi üzletek, sokszínű designboltok, amelyek színesebbé és élhetőbbé teszik a nyüzsgő belváros eme szegletét.

Többek között ezek közé sorolhatóak az egyedi cipőket készítő és forgalmazó cipészboltok, a kárpitos és szabóműhelyek vagy épp a fodrász- és borbélyüzletek a Wesselényi, Akácfa és Klauzál utca környékén.

A fodrász- és borbélyüzletek már a századelőn is a bohém negyed elengedhetetlen kiszolgálói voltak. Az utóbbi időben pedig az vehető észre, hogy sorra nyitnak a hipszter borbély-fodrász üzletek, amelyek old school és vintage megjelenést felhasználva idézik meg a régi idők szellemét.

Négy helyszínen, a Dob, a Holló és a Király utcában, illetve az Astorián telepedett meg a negyed nyugati old school vonalat követő borbélyszalonja, a Barber Shop: a hely, ahol a pasik hajvágás és borotválás közben is jól érezhetik magukat. A hely, ahol a fodrászüzlet előtt nem törölközőbe csavart hajú nők üldögélnek, hanem welcome drinkkel üldögélő pasik várják a sorukat.

A budapesti Barber shop ötletét Gellei András és fiai álmodták és valósították meg. Id. Gellei András aranykoszorús mesterfodrász édesapja, Gellei György 1935-ben a belváros legismertebb szalonjaiban, színészek és művésznők társaságában tanulta ki a szakmát. Id. Gellei András ma is üzemelteti a Gellért szállóval szemben mesterfodrászatát, és fiával népszerű televíziós műsort is vezetnek. A fiúk saját szalont vezettek Ausztráliában, amíg haza nem jöttek, és meg nem alapították az ausztrál és amerikai „barber” stílust követve, a macsó hangulatot sugárzó Barber Shopjukat.

Ez egy olyan hely, ahová nők nem léphetnek be, egy igazi „men's cave”, ahol fotókat sem lehet készíteni, ezért kérésemre külön kaptam belső fotókat, amelyek szépen tükrözik az igényesen kialakított üzlethelyiség hangulatvilágát, ahol a sok családi ereklye a legmodernebb eszközök és anyagok mellé kerül.

A bulinegyed úgy kínálta magát a Barber Shop hálózatának kialakítására, mint egykoron a negyed lányokkal teli bordélyházai a férfiak számára. A belváros mint Budapest legforgalmasabb színtere az irodistától a celebekig, helyieket és turistákat is bevonz a borbélyüzletekbe.

A negyed másik, már nőiesebb, igazán egyedi vintage hangulatot az eleganciával elegyítő fodrászata, az Olló nemrég nyitott meg a Klauzál utcában.

A hely érdekessége, hogy az 1930-as években az üzlet helyén szintén fodrászszalon működött. Az Olló egy sokak számára kedves üvegkészítő műhely helyére költözött. Látva a helyiséget jó volt megtapasztalni, ahogy egy másik mesterség az előző igényességével veszi birtokába a helységet.

A fodrászszalont két baráti házaspár alapította, akik a többi fodrásszal együtt dolgoznak is az üzletben. Véleményük szerint jó hely számukra a bulinegyed, mert bár kialakult kuncsaftkörrel dolgoznak, egyre több turista és helyi lakos is ügyfelükké válik, és sokan csak a design miatt is belesnek az üzletbe. Még a szomszédban található régebbi fodrászüzletek sem gyengítik a forgalmukat.

A harmadik, ígéretesnek tűnő borbélyüzlet a nemsokára megnyíló Gábor fodrászszalon a Telep mellett, ahol a még félig kész állapotok miatt szintén nem engedték a leskelődést. A hely, ami az elképzelések szerint egyszerre lesz hangulatos kocsma és fodrászüzlet. A hely, ahol egy sör mellett borotválkozni és hajat vagy szakállt vágatni is lehet.

A Klauzál téri piac bekerült a Lonely Planet 31 legérdekesebb turistalátványossága közé. Igaz, hogy a 27. helyre, de kétségkívül nem ez határozza meg azt a sikert, amit a felújított és nemrég átadott csarnok megél.

A Klauzál téri csarnok felújítása úgy sikerült, hogy azt egyaránt szeretik a helyiek és a külföldiek, ahol a funkcionalitás továbbra is kielégíti a helyi lakosság igényeit, ugyanakkor a turisták is minőségi szolgáltatást kapnak.

A Lonely Planet rangsorát egyébként Nicaragua legmagasabb aktív vulkánjának megmászása vezeti, ezt a japán Hokkaido Expressz tavasszal beüzemelő járata és a Ruandába visszatelepített oroszlánok megfigyelése követi. A rangsorban található még a kibővített Panama-csatornán való átkelés és a látogatás a guadeloupe-i Rabszolgaság Múzeumában is.

Fotók: Szerkesztő

Ilyesmi érzése támad a járókelőnek, ha belép a Bókai János utcába, és szembesül a kicsi és nagy pofán vágós esetével. 

A józsefvárosi Corvin- Szigony-projekt rendületlenül halad, a nyócker kijelölt területén az önkormányzatilag ütemezett dzsentrifikáció megállíthatatlan. Épülnek az irodaházak, a többszintes társasházak, és a növekedéssel egyenes arányban szép lassan eltűnnek az érdekes homlokzati elemeket hordozó, leromlott állapotú lakóépületek.

Ha megállunk egy percre, látható, amint úgy tűnik el a város egy meghatározó arculata, hogy nemcsak átalakul, hanem nyoma sem marad. 

Fotók: Szerkesztő

A minap feltették nekem a kérdést, hogy vajon mi a hír: az, hogy egy budapesti kerületben egy civil szervezet felforgatja a világot, vagy az, hogy a postás nem harapta meg a kutyát? Valószínűleg az utóbbi.  
Pedig a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány úgy forgatja egymás felé a ferencvárosi forrásokat és lakosokat, hogy annak mindenképpen egy harmadik hordozója lesz valamilyen, a kerületre pozitív erőkarként ható közösségi kezdeményezés, fejlesztés formájában. 

A Ferencvárosi Gyermekalap "Majd adok én neked!" idei pályázatán 5 civil kezdeményezés nyert összesen 1 millió forintot. 

Így lesz Ferencvárosban az, ami egyelőre nincs más kerületekben. 

A támogatottak közül a kerületi Hangképző, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, vagyis a Kisképző csapata, kicsit emlékeztetve a Krétakör iskolai programjára Purcell „Dido és Aenas” című operaelőadását állíthatja "színpadra" a kerületi középiskolákban. 

A Magyar Zsonglőregyesület egy Ferencvárosra célzott programjával "tömegsportközelbe" hozza a kerület lakói számára a zsonglőrködést. 

A Déméter Alapítvány kórházpedagógusok pályázatát karolta fel. A kórházpedagógusok azok, akik a hosszabb ideig kórházban tartózkodó gyerekeket segítik abban, hogy ne maradjanak le a tanulásban. A Ferencvárosi Gyermekalap pályázatán elnyert támogatással a kerületi Szent László Kórházban és a II. számú Gyermekklinikán fekvő, daganatos és csontvelőtranszplantált gyerekeknek kínálnak olyan korszerű Kórházsuli programot, amely megkönnyíti számukra is a tanulást. 

Az Örökségközösség Alapítvány a Fenntartható Örökségvédelemért a József Attila Emlékházról is ismert Gát utcában a Kaníziusz Szent Péter-templomhoz kötődő, a cigánypasztorációval kapcsolatba került helyi és igen nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek és családjuk számára kínál kreatív élményt. Az alapítvány művészeti és nevelési programja a gyerekek helyi identitásának és önértékelésének erősítését tűzte ki célul. 

A nem rangsorolt díjazottak közül a Periszkóp Egyesület a kerületi újszülöttek fogadását szeretné a különböző társadalmi szerkezetű, heterogén népességű, kerületi családokkal megünnepelni.

Mire jók a nyolckeres, leginkább vízlepergető tulajdonsággal bíró űrlényeknek megálmodott buszmegállók? A kijelölt funkcióra valószínűleg nem. A józsefvárosi Magdolna negyedbe tervezett, buszmegállónak nevezett, derékszögben tört palacsintasütő formájú esőbeállók körülbelül csak arra jók, hogy ha süt a nap, némi árnyékot nyújtsanak a várakozóknak.

Eső esetén valószínűleg nincs sok esélyünk elbújni az eső elől, hisz a fejünk fölé applikált kb. KRESZ-tábla nagyságú, kör alakú fémlemezek nem védenek meg a bármely szögben ránk hulló eső ellen.

A buszmegállót a Rév8 Zrt. megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének oktatói és hallgatói a lakosság bevonásával találták ki és tervezték meg.

Az utcai műtárgyak megtervezésénél elsődleges szempont volt, hogy a keskeny járdafelület miatt hagyományos megállókat nem lehet kialakítani. Így aztán a pontszerű megoldást alkalmazva eső elleni védelemre alkalmatlan, egy főre szabott public art képzőművészeti alkotások várják a 99-es buszra várakozókat.

De lehet, hogy csak én gondolkodom furcsán Santa Monica-ban is terveztek hasonlót. 

Fotók: 8ker facebook ; Metropolismag