A jobb idő érkezésével lassan-lassan kezdődik a munka a belvárosi és belváros közeli közösségi kertekben. A KÉK - Kortárs Építészeti Központ az idén több új városi kert megnyitását is tervezi a IX., a X., a XI. és a XX. kerület vonzáskörzetében.

A KÉK 2010 óta szervezi, segíti, támogatja a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő közösségi és városi kertészet magyarországi meghonosítását. Az új kertek megnyitásával olyan kis városi kertek kialakítását teszi elérhetővé a városi lakosság számára, ahol mindenki kedvére alakíthatja saját kis parcelláját, termelheti vegyszermentes zöldségeit, ültetheti virágait, akár a város közepén is.

Jelenleg budapesti működő kertek a III. kerületi Békássi-kert, a IV. kerületi reGarden – újraKert, a nyolcadik kerületben a Leonardo kert és a most kialakítás alatt lévő  Grund Kert 3. az Apáthy utcában, a IX. kerületben a Kerthatár K. kert, Kőbányán a Kékvirág kert, Újbudán pedig a Csárdáskert fogadja a kertészkedni vágyókat.

Egyes kertekben az új parcellák lefoglalásához a jelentkezéseket 2015. március 16-án délig lehet leadni.

Van még köztér Budapesten, ahol szeretik József Attilát! Ferencvárosban, a Remete parkban, ami a Sobieski és a Tűzoltó utca sarkán van, találtam rá erre a kis, egyébként jellegtelen térre az új építésű házak ölelésében.

A Remete park valószínűleg a Sobieski utca előző nevéről a német Einsiedlergasséról, vagyis Remete utcáról kapta a nevét. Belső- és Közép-Ferencvárosban a német nyelvű utcanevek nem voltak idegenek. Ferencvárosnak ezt a részét, amit egykoron Szentfalvának hívtak, 1696-ban csatolták Pesthez. Három évvel később a gyéren lakott helyre betelepülőket engedtek, akik többnyire német ajkúak voltak. A mai Sobieski János utca 1805-ben még az Einsiedlergasse, 1848-tól a Remete utca nevet viselte, és csak 1933-tól nevezik Sobieski utcának.

„Szól a szellő, szól a víz,
elpirulsz, ha megérted.”

Ezen a kis téren egy márványkútra figyeltem fel, ami előtt a burkolatba ágyazott József Attila-idézetek fogadtak.

Semmi nem ad arra magyarázatot, hogy a IX. kerületnek ebben a félreeső részébe miért írtak József Attila-idézeteket. Arra viszont nagyon jók, hogy aki erre jár, az megáll egy kis időre, elolvassa az idézeteket, és körbenéz, hogy mi is veszi körül.

Szeptemberben átadták a felújított Horváth Mihály teret. Kinyílt a tér a Fazekas Mihály általános iskolára és gimnáziumra, lett pihenőpark, kutyafuttató, játszótér és még a fák nagy része is megmaradt. Kétség kívül egy rendezett, jól belátható tér fogadja a térre érkezőket. Ugyanakkor a tér északi oldalán a Józsefvárosi templom mögött, a Baross utcától északra maradt egy alulhasznosított városszövet, ahol kellemes helyekre, szép házakra lehet rátalálni.

Nem hagynám ki a sorból, a tér közvetlen szomszédságában, de már a Baross utcában, a 76. szám alatt álló 1895-ben épült, 3 emeletes lakóházat, melynek díszes, horganylemezzel borított homlokzatát, Fried Zsigmond bádogosmester, egykori tulajdonosa készítette. A házban jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság működik.  

A tér rendezetlenebb északi oldalán, a felújított Tavaszmező utca és a Horváth Mihály tér sarkán egy gyönyörűen felújított 1904-ben épült házat találunk. 

A ház földszintjén a Józsefvárosi templom hátuljára néz, a kerület egyik meglehet legrégibb cukrászdája, a Hámori cukrászda. Persze, ez is egy olyan hely, hogy úgy néz ki kívülről, hogy csak annak jut eszébe bemenni, aki ismeri.

A több mint 50 éve családi vállalkozásként üzemeltetett cukrászda mindenféle modern, újszerű, túldizájnolt sallangtól mentes.

A kiszolgáló térből átlátni a cukrászüzembe, megbizonyosodva arról, hogy a süteményeket itt készítik, és nem máshonnan hozzák, nem holmiféle tucat süteményekkel van dolgunk.

Ezt a tényt később aztán megalapozza a megkóstolt krémes és káposztás hasé. Mindkettőről merem azt gondolni, hogy a legjobbak közé tartozik a városban.

Átellenben a Horváth Mihály 14 szám alatt található 2 szintes ház aljában találjuk a 8. kerület legkutyabarátabb "tacskó" bárját, a Zsiga bárt.

Az apró, hangulatos helyen mindennapi menü, kávé és egyéb finomságok fogadnak bennünket.

A teret a József telefonközpont „palotája” zárja, ami sajnos évek óta, mintegy üres fantom épületként nehezedik a térre.

Budapest az ipar ágazati és a belváros városszerkezeti változásai következtében jórészt elveszítette régi, nyüzsgő kisiparos műhelyeit. Az ingatlanbérletek drágultak, egyes vállalkozások tevékenysége nem illeszkedett a belső kerületekhez – mindez sok esetben a műhely megszűnésével vagy külső kerületekbe való költözésével járt. De szerencsére maradtak és születtek is kisvállalkozások, műhelyek, labok a belvárosban. Elég csak végigmenni a Wesselényi utcán, ahol szépen megfér egymás közelségében a kárpitos, az ötvös, és a cipőkészítő műhelye.

A Design Terminál és a BME hallgatóinak közös felmérése is azt a feltételezést cáfolja, szerencsére, hogy az iparos műhelyek teljesen eltűntek a belvárosból. A felmérés eredményeképpen a Nagykörút által határolt területen több mint 200 ma is működő, akár több mint százéves családi vállalkozásra, évtizedek óta működő mesterműhelyre, valamint fiatal alkotócsoportok bemutatótermeire találtak.

A műhelyek egy része utcafronti helyiségben, belső udvarokban, pincékben működik. Olyan mesterségekre lelhetünk még a belvárosban, mint a kalapgyártó, cipőkészítő- és javító, ruha-, paplan-, kefe-, hangszer-, csillár- és kesztyűkészítő.

Az alábbi képen a Klauzál téri Mihályi és társa kárpitos műhelye, akik épp nem találhatók meg a térképen. 

‪‎A Hol, mi készül a belvárosban? Ötletgazdái szerint a budapesti belvárosi kreatív iparos műhelyek egy térképen való megjelenítése egyrészt megkönnyítheti a tervezők és a műhelyek egymásra találását, együttműködését, másrészt jól értelmezhető útmutatást ad a lakosság számára is, hogy milyen szolgáltatásokkal élhetnek a saját környezetükben.

A kutatás nem ért véget az adatok térképre vitelével. A Design Terminál további célja az is, hogy alkotói workshopokat és nyitott műhelyeket szervezzen ebben a témakörben, valamint, hogy segítsen megtalálni a közvetítő csatornát a fiatal szakemberek és az utánpótlás híján bezárásra ítélendő műhelyek között

Bővebben a programról és a térképről a program oldalán lehet olvasni. 

Vannak még olyan egyszerű ötletek, amelyekkel másodpercek alatt mosolyt lehet fakasztani az emberek arcára. Pont ilyen kezdeményezésre bukkantam. Pontosabban egy biciklis lányra. Vagy egy kék madárra? A Boldogság kék madarára? Úgy tűnik, igen. 

Az ötlet az, hogy ferencvárosi anyukák süteményeket sütnek. Majd a finom süteményeket egy élményfutár, az a bizonyos Boldogság kék madara mindennap különböző ferencvárosi dolgozók, munkások és lakók között osztja szét.

Az Élménykalendárium című programot harmadszor rendezi meg a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány. A programhoz egy játék is kapcsolódik. Karácsonyig mindennap kinyílik az Élménykalendárium egy ablaka, azaz minden napra egy-egy videó jut. Meg lehet nézni a videókat, és aki beszáll a játékba, az a Púder Bárszínház és Galéria és az FKA közös ajándékát, egy 20 ezer forintos vacsorameghívást is nyerhet.
De azt gondolom, itt valójában mindenki nyertes lesz, aki megnézi ezeket a szeretettel, kedvességgel, őszinteséggel teli videókat!
Ön látta már 2014-ben a Boldogság kék madarát?

Akár a Budapest fürdőinek szaunáit bemutató poszt folytatása is lehetne… Megnyílt Budapest első mobil szaunája a Duna-, vagyis a Valyo parton, ahol egy kis panorámás fatüzelésű szaunából nézheted szaunázás közben a Lánchidat, a Dunát, a budai várat, vagy ahogy épp elsiklik előtted a karácsonyi díszekkel ékesített 2-es villamos. A buszban van öltöző, hideg zuhany és természetesen jól befűtött szauna. A mobil szauna több helyen is megáll a Duna-parton és Budapest belvárosában 2015. januárban és februárban. Egy szaunabelépővel 6 hozzád tartozóval, baráttal élvezheted ezt a különleges élményt.
 

A mobil szauna nem a valyósok találmánya! Itt van pár példa, hogy miként csinálják ezt máshol.
 

A szaunázásra szánt összeggel pedig a part fejlődéséért dolgozó Valyo Egyesületet támogatod. 

A Valyo Egyesület olyan civil szervezet, amelynek az a célja, hogy összekapcsolják Budapest belvárosát a Dunával. A folyót és partját a kikapcsolódás és a sport területeként képzelik el, ezért rendszeresen Duna-parti eseményeket szerveznek. Ők szervezik a népszerű nyári Valyo !Part programot, a Duna-tanösvényt és számos kisebb rendezvényt.

Ideje van a szaunázásnak, a karácsonyi őrület előtti ráhangolódásnak. Megnéztük, milyen szaunakínálattal várnak bennünket a budapesti belvárosi fürdők. A legkomplexebb szolgáltatást a Szent Lukács fürdő és a Széchenyi fürdő kínálja a szaunázni vágyóknak.

Lukács fürdő - szaunavilág

A felújított Lukács fürdőben a férfimedence melletti, régi kültéri szauna és gőzfürdő helyén, az épületen belül alakították ki, az új „szaunavilág” részleget.

Itt infra-, finn, naturista és sókristályszauna (inkább meleg szoba, Himalája-só-fallal) és aromagőzkabin üzemel, melyekhez jégkunyhó (jégkása-adagolóval), merülőmedence, tepidárium, fűtött római padok, pihenő és társalgó tartozik.

A régi, szintén felújított gyógyfürdő részen továbbra is működik a gőzfürdő, egy finn szauna és hőlégkamra egy 24 °C-os hideg vizes merülőmedencével. A Szaunavilág mindennap 7 órától este ¾ 9-ig van nyitva. A fürdőbe a napi belépőjegy ára 3000 és 3500 Ft-ba, a reggeli kedvezményes belépő 2600 és 3100 forintba, a délutáni kedvezményes jegy 2200-tól 3000 Ft-ig terjedhet. A szaunavilág a fürdőjegy árán felül 500 forintba kerül.

Széchenyi gyógyfürdő
 

Széchenyi gyógyfürdőben 5-féle szauna található. Ezekből kettő az alagsorban 40 fő befogadására is alkalmas. Általában az egyik szaunában mindig melegebb van, mint a másikban. A zárt fürdőcsarnokokban finn, fény- és aromaszaunákat találhatunk, mindegyikhez 18-20 °C-os merülőmedence kapcsolódik.  

A szaunák mellett többféle gőzkabin, kamillás gőzkamra, gőzfürdő és hőlégkamra is található a fürdőben.

A fürdőbe a napi belépőjegy ára függően attól, hogy szekrényes vagy kabinos szolgáltatást választjuk, 4100-4800 forint között mozog. A belépőjegyek hétvégén drágábbak.

Dandár fürdő

2014. október 2-án felújítva, kibővítve adták át, az eredetileg tisztasági fürdőnek épített Dandár gyógyfürdőt. Az átalakítások eredménye, hogy a fürdő új szolgáltatásokkal bővült. Felújították az egy medenceteres zárt részt, az udvarban, két élményelemekkel beépítetett 34-36 °C-os termálmedencét hoztak létre. A pincében egy kisebb wellnessrészleget alakítottak ki szaunával, gőzkamrával, merülőmedencével és pihenővel.

A Dandár fürdő nagyon kedvező árakkal várja a fürdővendégeket. A szekrényes fürdőbelépő 1450 Ft, termál és wellness kombinált jeggyel is csak 2150 Ft. Van diákjegy 1000 Ft-ért, és többféle kedvezményes jegy, mint wellness kiegészítő jegy (700 Ft), fürdőváró napi belépőjegy (szerda) 950 Ft vagy a délutáni fürdőbelépő (17 órától) 1000 forintért.

Rudas fürdő

A Rudas gyógyfürdő a déli szárnyának, a volt palackozóüzemnek a rekonstrukciójával a fürdő területének növelésével, új medencékkel és a szaunavilág kialakításával gazdagodott.

A fürdő árai alacsonyabbak, mint a Széchenyi, a Lukács vagy a Gellért fürdőé, a napi kabinos gőzbelépő 3000-3300 Ft, a kombinált jegy 3700-4000 Ft-ba kerül, attól függően, hogy hétköznapi vagy hétvégi jegyet vásárolunk. Kedvezményes áron lehet igénybe venni a gőz- és szaunaszolgáltatásokat délelőtt 9-12 óra között, az erre az időszakra váltott napijegy 2300 Ft-ba kerül.          

Király fürdő

A törökkori hódoltság ideje alatt épített, nem melegvíz-bázisra épített Király fürdőt még Arszlán budai pasa kezdte megépíteni. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalása után, 1796-ban a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára. A fürdőt a II. világháború után, 1950-ben újították fel utoljára. Az I. kerületi Király fürdő két gőzkamrával és egy finn szaunával várja a fürdőzőket.

A kombinált napi belépőjegy ára 15 perc masszázzsal 4800 Ft, a reggeli termálbelépő - ami csak hétköznap 12 óráig vehető igénybe - 2400 Ft-ba kerül.

Gellért fürdő

A Gellért fürdőről semmiképpen sem mondhatjuk el, hogy sokszínű a szauna szolgáltatása. A fürdőhöz egy finn szauna, hőlégkamra és nedves gőzkamra tartozik, hideg merülőmedencékkel.

A szép, műemléki környezetben viszont itt a legdrágább a fürdő- és szaunaszolgáltatás, 4900 és 5500 Ft-ba kerül a napijegy.

Hajós Alfréd sportuszoda

Annak, akik elsősorban úszni szeretnek, és nem a szaunázás különböző típusait szeretnék próbálgatni, azoknak nagyon kedvező áron biztosít szaunázási lehetőséget a Hajós Alfréd sportuszoda. Itt az 1800 Ft-os napijegy árában benne van az uszodához tartozó szauna használatának lehetősége. Annak, aki megengedheti magának,  hogy hétköznap, iskolaidőben járjon, annak 800 forintjába kerül az úszás és a szaunázás.

Irgalmasok Veli bej fürdője 

Az Irgalmasok Veli bej fürdője a török időkből maradt ránk. A Betegápoló Irgalmasrend által felújíttatott fürdő a Budai Irgalmasrendi Kórház területén működik. A törökfürdőben különböző hőmérsékletű nagymedence és négy kismedence található. A fürdőszolgáltatáshoz finn szauna, infraszauna és gőzfürdő is tartozik jégkásagéppel és zuhanyzóval.

A fürdő 6–12 és 15–21 óra között van nyitva. A belépőjegy 3 órára 2800 Ft.

A képzőművészet, a zene és a távhővezeték furcsa találkozásának eredménye, hogy újpesti térképrészlet került egy távhővezetékre.
 

Egy hónapon keresztül kereste a Főtáv a Pimp My Pipe pályázaton keresztül azt a legkreatívabb városszínesítő ötletet, amelynek alapján megújulhatott a IV. kerületi Elem utcában található, föld fölött futó távhővezeték.

A csövek lefestéséhez 100 liter festéket használt fel a tűzfalfestményeiről ismert Színes Város Mozgalom. A pályázat eredményeként egy 200 méter hosszú csőszakaszra egy újpesti térképrészlet került.

A csőszínesítő pályázat során nemcsak a lokális életérzés erősítése, hanem két művészeti ágazat bekapcsolása is fontos volt a pályázat lebonyolítása alatt.

A hiphopszcéna elismert képviselői, Busa Pista (Irie Maffia, Zuboly) és Zsolaa (Teebag, Faktorlabor) rímekbe szedve hívták fel a városlakók figyelmét a városszínesítés lehetőségére. A két rapper a cső eredeti állapotánál videoklipet is forgatott, és megerősítette, hogy a hiphop mint társadalmi kérdésekre érzékeny zenei műfaj egyik feladata, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a legális graffitifelületre, hogy bemutathassák kreativitásukat.

A napokban több megjelent cikk kapcsán is eléggé egyértelműsíthető, hogy ha az adott kerületi önkormányzat képtelen vagy nem áll szándékában a helyi közösségi szerveződésekkel együttműködni, akkor a civil szervezetek nem fognak ragaszkodni ahhoz, hogy az eredetileg tervezett helyen valósítsák meg elképzeléseiket.

Jól látható ez a folyamat Budapest VI. és VII. kerületében is, ahol az önkormányzatok a közösségi, nem egy esetben ellenzéki gondolatokat is megfogalmazó civil kezdeményezéseket a torkuknál fogva fullasztották meg. Ilyen volt a VI. kerületben a Marom Egyesület által szervezett Sirály Klub a Király utca 50.-ben, az egykori Budapest Székesfőváros Könyvesháza és Kávéháza vagy a Tűzraktér bezárása is. A Könyvesház épülete a klub bezárása óta üresen áll. A VII. kerületi önkormányzat a megszüntetett Boulevard és Brezsnyev bázis helyére ígért önkormányzati közösségi, kulturális teret, ami a bezárás óta nem született meg, ellenben kiadták cipőüzletnek a helyiséget. De talán ide sorolható a Gödör kijjebb rugdalása is az Erzsébet térről. És, bár ezek a helyek megszűntek, a szervezőik, az alulról szerveződő közösségek viszont nem, ők azok, akik új lehetőségeket keresnek és találnak máshol, más kerületekben. Így talált magának új helyet az egykori Sirályt működtető Marom Egyesület a VIII. kerületben.

De mi a helyzet a VII. és a VIII. kerületen túl?

A IX. kerületben ütötte fel a fejét a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (ami szerveződési formáját tekintve egyelőre egyedüli az országban), amely úgy épült be az elmúlt évek során a ferencvárosi közhangulatba, hogy jókedvet, pozitív gondolkodást hozott létre maga körül.  Az FKA több szempontból is különbözik a fentebb említett szerveződésektől, egyrészt nem tartozik hozzájuk valamilyen kocsma vagy valamilyen kereskedelmi egység, emiatt más módon formálják a közösségi teret, mint az erzsébetvárosi vagy józsefvárosi egyébként szimpatikus, hasznos dolgokat működtető kezdeményezések. Másrészt nem az önkormányzati és állami büdzsé pénzforrásaiból építi fel a szétosztandó forrásait – talán leginkább ebben fogalmazható meg az alapítvány más alapítványoktól való különbözősége –, hanem olyan forrásszerzési akciókra, adománygyűjtési programokra épít, amelyek elsősorban a helyi vállalkozásokat és civil lakosokat veszik számításba. Az alapítvány „megszilárdulási” fázisa ugyan még egy épp az állami vezetés által „ledózerolni” célzott norvég kisprojekt pályázatnak volt köszönhető több mint négy éve, de ezt követően a szervezet már a saját modellértékű útját járja.

A helyi értéknek tekintett helyi vállalkozások forrásaira, ötleteire építenek, az összegyűjtött „adományokat” helyi terület- és közösségfejlesztési célok megvalósítására használják fel. Avagy helyből, helyben, helyi fejlesztési kezdeményezések megvalósítása a cél. Az összegyűjtött forrásokból lehetőség nyílik arra, hogy emberszabásúbb, élhetőbb, a helyi igényekből építkező lakóhelyet teremtsenek. Arra, hogy civilek által megoldható ügyekkel foglalkozzanak, hogy azonosítsák a fejlesztendő területeket, és erőforrásokat teremtsenek. Az összegyűlt összegeket olyan támogatási alapokba gyűjtik, mint a Ferencvárosi Gyermekalap, a Ferencvárosi Közterek Alap vagy a Belső-Ferencváros Alap, és a József Attila lakótelep alap. Az alapokban összegyűjtött forrásokból pedig olyan programokat finanszíroznak, amelyek a kerületben élők, kiemelten a fiatalok hasznos és nem kevésbé kellemes időtöltését segítik elő. Olyan kulturális kerületfejlesztési eszközöket keresnek és támogatnak, amelyek a MINDENKI számára kitalált és hasznos köztereket nem mint építészeti (területfejlesztési), hanem mint kulturális, szociális közösségépítő elemet fejlesztik.

Az FKA tavaly debütált első „Majd adok én Neked” című pályázatával, amely jól tükrözi az alapítvány működésének mechanizmusát. A már korábban a Ferencvárosi Gyermekalap javára összegyűjtött pénzből négy programot támogattak és valósítottak meg. Miután ez egy gyermekalap, ezért elsősorban a gyerekek, fiatalok számára fontos programokat támogatták, mint a Talpraesők slammelő és focizó klubját, egy nyári kreatív táborprogramot, egy helytörténeti nevelési vetélkedőt és a Varázsoljuk el az Ecseri úti aluljárót! programot.

Az alapítvány november 4-én újabb adománygyűjtési akciót szervez, ezúttal a Ferencvárosi Közterek Alap növelésére. Az adományozási akció jelenlegi támogatója a Trafó mellett a kézműves sörkultúra képviselője, az Élesztőház. Az Élesztő önmagát egykoron punknak, ma már öntudatos polgárnak nevező tulajdonosa, Tóth Imre régóta hisz a közösség kezdeményező erejében. Az ő ötlete az új városközpontprogram, amelyhez szemléletében is tökéletesen illeszkedő kezdeményezésnek látja az FKA támogatási programját, ahol a helyi vállalkozók, magánemberek és civil erők együttműködésével közösen fejleszthetik Ferencvárost! És hogy hol van ebben az egészben önkormányzat? Majd biztos azt is meg tudjuk! De addig is Ferencváros, élesztő fel!

A programról bővebben az eseményfalon és az Ferencvárosi Közösségi Alapítványoldalán olvashattok.

Lajhárt, pingvineket, gorillát és vízilovat festettek a szürke, elhasználódott betonfelületre. A Fővárosi Állat- és Növénykert már a régi, 1911-ben készített vaskerítésnél is figyelt arra, hogy a kerítés kívülről ne mint a létesítményből kizáró elem jelenjen meg, ezért már az akkori kerítésen is voltak állatminták.

A jelenlegi projekt célja, hogy a már lekopott, szürke falfelület megszépüljön. Az állatkert és a Let’s Colour Településszépítő Egyesület közös koncepciójának az a lényege, hogy az utca irányába néző képek az állatkert közösségi szerepére hívják fel a figyelmet.

A képeken látható játék állatok és az állatkerti nagy állatok együttes megjelenítése arra utal, hogy amíg a kis játék állatokat otthon lehet tartani, addig ezeket a nagyméretű állatokat, mint a gorilla, a lajhár és a víziló Magyarországon csak az állatkert kínálta közösségi térben lehet megnézni. De ettől függetlenül a játék és az élő állat jól megférnek egymással a gyermekek lelkében.

A falak kifestéséhez művészeket, a Hegedűs Babett vezette Color Brigade csapatát - Zocskár Andrea szobrászművészt, Varga György festőművészt és Végi Pétert kérték fel.