A francia zászló színeibe öltözött az óriáskerék és az Akvárium

Ha Budapest emblematikus épületei nem is, néhány épület mégis felölti a francia zászló színeit Budapesten is. Tegnap színesbe öltözött a XII. kerületi önkormányzat és a designterminál épületének egyik oldala. 

Ma a francia trikolór színesíti az Erzsébet téri óriáskereket és az Akváriumot, megemlékezve a péntek éjszakai párizsi támadássorozat áldozatairól.

Fotók: Szerkesztő

Tovább


Annyit vezényelhet az Erzsébet téren, amennyit akar!

Nem tűnik életszerűnek, hogy olyan helyzetbe keveredünk, ahol lehetőségünk van arra, hogy Fischer Ivánt kihagyva a buliból mi vezényeljük a Budapest Fesztiválzenekart. Pedig most megtehetjük. 
A Magyar Telekom az Erzsébet téren állította fel azt a city light installációt, amely egy új innovatív zenei játék része. Az interaktív monitorral felszerelt táblán vidáman várakozik a Budapest Fesztiválzenekar a lelkes önjelölt karnagyokra, karmesterekre.

Ottjártamkor épp nem volt nagy tolongás a térnek ebben a szegletében, így kedvemre szórakozhattam – és szórakoztathattam a zenekart –, persze azután, hogy megértettem, hogy kerülünk én mint a karmester és ők mint zenekar kapcsolatba Budapest egyik legnépszerűbb közterén.

Néhány perces bénázás után, amire egyébként senki nem figyelt fel, hamar a világmegváltó emelvény főszereplője lehettem, és a zenekar tagjai követték az ütemet, amit diktáltam nekik.
Abba meg nem gondolok bele, hogy nézhetett ki, ahogy egy nő a mobiljával hadonászik egy reklámtábla előtt. Ezen a gondolaton túllépve igen jó érzéssel töltött el, hogy értette a zenekar, hogy mit akarok.

A program nem bonyolult: csatlakozni kell a felkínált wifihálózathoz, fellépni a program weboldalára, és a megadott kóddal aktiválni állapotunkat. Az aktiválást követően a telefonunkkal tudjuk gyorsabb és lassúbb ütemek felé irányítani a zenekart, akik rögtön leteszik a lantot, ha nem jól csináljuk a dolgunkat. 

A város fiatalok által legkedveltebb helyén felállított installáció tökéletes választás a Midnight Music eseménysorozat beharangozásához és népszerűsítéséhez.

Bár, meglátásom szerint, ha a tábla nem némán várakozna az őt felismerő karmesterjelöltre, hanem szólna belőle valamilyen hívogató muzsika, többen felfigyelnének erre a remek lehetőségre.

Tovább


Lesz-e még Nemzeti Szalonja Budapestnek?

A Műcsarnok Nemzeti Szalon néven 2014-ben új kiállítássorozatot indított azzal a céllal, hogy időről időre megbízható körképet nyújtson a vizuális művészetek legkülönbözőbb területén született főbb hazai teljesítményekről. Felhívásukkal ide várják a portfóliójuk bemutatásával a 21 évesnél idősebb művészek jelentkezését 2015. február 12-ig. A felhívásról bővebben a Műcsarnok oldalán, itt lehet olvasni. Több mint 10 éve, hogy egyszer én is részt vettem egy Nemzeti Szalonnak nevezett esemény létrehozásában, amit a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Károlyi-palotában rendeztek meg. De ez egy másik Nemzeti Szalon volt. Sőt 2014. március 15-én megalakult az Új Nemzeti Szalon, de ez is valami más. Látható, hogy a Nemzeti Szalon fogalma valamilyen formában ugyan megmaradt a köztudatban, csak azt másként és másra használják épp aktuális képviselőik.



A Nemzeti Szalont 1894. március 12-én gróf Zichy Jenő elnökletével a Magyar Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete alapította „abból a célból, hogy a magyar képzőművészet erkölcsi, anyagi és kulturális érdekeinek fölkarolását, a testületi szellem fejlődését előmozdítsa, a művészek és a közönség közti érintkezést élénkebbé tegye”. A Nemzeti Szalon a Magyar Képzőművészek és Műpártolók Egyesületének kiállítóhelysége.

A Nemzeti Szalon első épülete a József körút 45. számú épület első emeletén volt. 

Majd 1897-től az egykori Újvilág utca 2. számú, a mai Semmelweis utca és Kossuth utca sarkán található épületben működött tovább. Az átköltözésig eltelt időszakig a Nemzeti Szalont képviselő egyesület nem igazán váltotta be küldetésével azonos céljait. A rendezvényeiket jobban jellemezte a mulatozás, mint a műpártolás vagy műtárgyeladás. 1898 tavaszától a Nemzeti Szalon vezetője gróf Andrássy Gyula, alelnöke pedig Hock János. Hock János lelkes munkájának ellenére sem sikerült a művészeket a Nemzeti Szalon oldalára állítani, így egyre inkább művészek nélküli egyesületként működött.  Hock János vidéken is gyűjtögető, a Szalont propagáló alelnököt 1900-ban buktatják meg, és Ernszt Lajos (aki később 1912-ben megalapítja az Ernst Múzeumot) veszi át Hock helyét. A Nemzeti Szalon innentől kezdve, ha nem is makulátlan ügyrendezéssel, de elkezdett megerősödni, aminek a működését tovább lendítette, hogy új, önálló épületet kaptak az Erzsébet téren.
  

Az 1907-től működő új művásárcsarnokban az egyesület tagjai eladandó művészeti termékeiket, festményeiket, szobraikat állították ki. Az épületet az eredetileg Hauszmann Alajos által tervezett Kioszk épületéből alakították át a Vágó testvérek tervei alapján. Az új művészeti központ, a művészeti élet új szemléletét az épület átalakításával is képviselte. Az átépítés során a Kioszk Erzsébet térre néző eredeti, neoreneszánsz homlokzata lett az épület hátoldala. S így a hagyományokkal radikálisan szakító új formavilágot képviselő bejárat a másik oldalra került.

A bejárat feletti falszakaszon Nagy Sándor tervezte és Róth Miksa kivitelezte üvegablakok voltak. Az épület első emeletén kiállításokat és táncos mulatságokat is rendeztek. A Nemzeti Szalon öt üvegtetős, négyzetes alaprajzú terme önmagában korszerű kiállításrendezési feltételekkel (természetes fény, nagy falfelületek) biztosította olyan nagy kiállítások megrendezését, mint például a Gauguin-kiállítás és a francia impresszionisták (1907), a Nyolcak két kiállítása (1911, 1912) és 1957-ben a Tavaszi tárlat, ahol hosszú évek után először avantgárd és nonfiguratív művek is láthatóak voltak.

A Kioszk rendeltetése továbbra is megmaradt az épület immáron hátsó részében is, ahová még hozzáépítették az úgynevezett Marokkó-udvart, amely tulajdonképpen egy ikerbérkaszárnya és átjáróház, másként „durchház” volt. A Marokkó-udvarban sokáig apró kis üzletek működtek, majd az ötvenes években munkások költöztek az üzlethelyiségekbe.

A Nemzeti Szalont 1953-ban a Kiállítási Intézményekhez, a mai Műcsarnokhoz csatolták, a második világháborúban megrongálódott homlokzatú, ám belül sértetlen épületet pedig 1960-ban városszépítési indokkal lebontották, és az egyesület munkája is véget ért. Vagy mégsem?

Tovább


Budapest szűken méri az ingyenes gördeszkaparkokat

Pár hónappal ezelőtt hunyt el Jay Adams, a gördeszkázás nagy alakja, aki Dogtown és a Z-Boys című filmjével, technikájával, vakmerő életével valószínűleg nagyon sok gördeszkázót ihletett meg. És az is valószínű, hogy szomorúan konstatálná, hogy egy főváros belvárosában olyan kevés ingyenesen használható gördeszkapark van, mint Budapesten.

A skaterek, longboardosok, street dancesek, városi akrobaták, parkourok azok a csoportok, akik nagy intenzitással a városi tér szinte bármely zegzugában képesek hódolni szenvedélyüknek. A gördeszkásoké azért különbözik a többi szubkultúrától, mert abban az esetben, ha nincs gyakorlásra alkalmas pálya számukra kialakítva, akkor a város térelemeit használják, éspedig olyan mértékben, hogy a rendszeres használat miatt a térelemek rongálódnak, így az eredeti funkciójuknak már nem tudnak eleget tenni például a padok, szobrok, padkák stb.

Az V. kerületi önkormányzat 2010-ben kihasználta az akkor még számos problémát mutató Erzsébet téri rendezetlenséget. A lassú pusztulásnak induló Gödör és Dizájn Terminál környezetében olyan mértékben vették birtokba a teret a gördeszkások, hogy a Hercegprímás utca Erzsébet téren keresztül haladó részét a sétálók lassan nem is tudták használni. Erre reflektált Lipótváros önkormányzata a mintegy 800 malapterületű, 7 görpályaelemes ingyenes park megépítésével. A létrehozott pályára jól reagáltak a skaterrajongók, és teljes mértékig birtokukba vették a görpályaelemeket.  

Hasonló időben adták át a másik belvárosi gördeszkaparkot a Városligetben. A PeCsa mögött, leszedált labdapályák szomszédságában építettek ki a 950 m2alapterületű, több görpályaelemes helyet. A pálya megépítésének nem titkolt célja volt az, hogy a Hősök terén gördeszkázó fiatalokat ide csábítsák, ez egyelőre nem sikerült. Egyes vélemények szerint kicsit önkormányzati kirakat íze van a pályának, nem elég nagy, és kevés az játékelem, ennek ellenére a deszkások használják, és örülnek neki. Hogy mi lesz majd a megépített gördeszkaparkkal és ezzel a területtel a Városliget új beépítését követően, azt még nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy a PeCsa helyére mélygarázst terveznek, és a PeCsához nagyon közel van ez a hely, így csak sejtjük, hogy nem marad sérülésmentes a terület!

És körülbelül ennyi a legálisan, ingyenesen használható pálya a gördeszkások számára.

Ghetto workout posztban említett Goldmann György téren van még egy skaterek által létrehozott és gondozott pálya, ami az önkormányzat jóváhagyásával működik. Az alulról jövő kezdeményezés jó példa, de még jobb lenne, ha az önkormányzat orvosolta volna ezt a problémát, például a szintén nem önkormányzati finanszírozású workout park kiépítésével párhuzamosan.

És ennyi. Nincs több ingyenesen használható, önkormányzat által kiépített belvárosi gördeszkapálya. Pedig azt gondolnám, hogy a belvárosi kerületek sem szűkölködnek kihasználatlan, esetleg pusztulásnak indult szabad terekkel. És azt is gondolnám, hogy a gördeszkapályák kialakítása ugyanúgy lehet okos gondolat az önkormányzatok részéről, mint a fitnesz vagy street workout parkok kialakítása. Elébe lehet menni a nem célzott, hanem a szenvedély és hiány teremtette köztérrombolásnak.

Így a gördeszkások számára maradnak vagy a jól megépített, szépen kivitelezett, nem erre a célra épült köztéri elemek, mint például az MTA terét és a rakpartot összekötő lépcső, Egyetem tér, Hősök tere, Fővám tér, Jászai Mari tér stb. vagy a fizetős, és télen is használható gördeszkaparkok, mint a Görzenál, a The Lab Skatepark Csepelen vagy KAC pálya.

Petőfi híd lábánál készült kép forrása: http://11.kerulet.ittlakunk.hu/

Tovább


Már épül az új óriáskerék az Erzsébet téren

Tegnap délután láttam először, akkor még kevesebb cikkelye volt kész (ha függőleges tortaként képzeljük el az óriáskereket ugye), ma meg már ilyen előrehaladottan néz ki a Budapest Eye. Felhívtuk a Sziget irodát, kiderült, hogy a tavalyi 76 méteres kerék tér vissza közénk, mely a tervek szerint a hétvégétől, várhatóan szombattól üzemel majd.

A tervek szerint ez most nem költözik át a Szigetre, oda majd egy másik megy, szóval jó eséllyel marad egész nyáron az Erzsébet téren.

Fotók: Vincze Barbara

óriáskerék

A legjobb daruszlogen a jármű oldalán: "Magas(b)an a legjobb!"

óriáskerék
óriáskerék
Magasban a legjobb 2:
óriáskerék

Tavaly nyitáskor teszteltük egy punkzenét kedvelő tériszonyos kollégával, íme:

(Itt követhető a blog a Facebookon, de miután a Facebook pár hete már csak a követők tíz százalékának teszi láthatóvá az egyes posztokat, érdemes néha mechanikusan visszakattintani ide, mintha 2002-t írnánk. Még az is lehet, hogy hamarosan heti hírleveleket kell majd küldenünk.)

Tovább


Így alakult át a Gödörből átalakult Akvárium klub

Valamivel több mint 24 órával a vasárnapi nyitás előtt szombat reggel megnéztük a Gödörből pár éve Akváriumra keresztelt klubot. Óriási takarító bulit találtunk, burkolatot porszívózó, flexelő, sikáló emberekkel, tiszta Tesz-Vesz város. A legnagyobb újítás egy 1500 fős koncertterem.

GIF és fotók: Magócsi Márton (Kattints és jön a többi kép!)

Belső átalakítások:

- a nagyteremből fogadótér lett, ahonnan kivettek pár falat, kikerült innen a színpad is és bekerült a ruhatár

- a vécék ajtaja visszakerült arra az oldalra, ahol akkor volt, amikor még Gödör néven futott a hely (valahol az épületben lesznek még vécék)

- a vécéből kilépve egy egész alakos tükröt helyeztek el (végre)

- a Kistermet mostantól Volt Music Bar-nak hívják, 200 ember befogadására lesz alkalmas és lounge-os hangulatú lesz félköríves és oversize fotelekkel, dj-pulttal, a dj fölött ledfallal

- a pultot itt elforgatták kilencven fokkal

- ahol régen a bárpult húzódott + csocsózni/üldögélni lehetett, az most már üzemi terület, szóval nem lehet majd úgy körbejárni a vizesblokkot, mint régen

- abból a belső, nagyteremből lett a kisebbik koncertterem, ahol az utóbbi időben a nagyobb koncertek voltak. Ide most 750 ember fér majd be, ez kb. annyi, mint amit az A38 koncertterme tud. Várhatóan már nem fog olyan bénán szólni, mint eddig, mert a csupasz betont befedték valami akusztikabarát anyaggal.

- az egyik oldalfalon látható egy hosszú ledcsík, ami állítólag szuperül fog kinézni a sötétben

- ez a ledkígyó teljesedik ki a földalatti Nagyteremben, ami az üzemkezdet előtt még nem világított, de mindenképp impozáns méretű. Ide 1500 ember fog beférni és - gondolom, a VIP-vendégeknek - egy karzatot is kialakítottak. (Az első nagy buli itt április 3-5-én lesz, egyebek mellett a kétezres évek downtempó-királyával, a Toscával).

- ez a terem a metróalagút szomszédságában, kb. a Bajcsy-Zsilinszky út alatt húzódik, de klausztrofóbiára nincs ok, a főbejárat mellett két vészkijáratot biztosan láttunk, az egyik fala pl. teljesen kinyitható a mélygarázs felé (ahol vész esetén menekülőcsatornákat tudnak kialakítani lecsukódó rácsokkal. Ezek alá nem ajánlatos parkolni).

- a színpad mögött hatalmas ledfal húzódik és az ígéretek szerint a hangtechnika is jó lesz (végre). A betont fekete színű spagettitésztára emlékeztető hangelnyelővel vonták be.

- a backstage és öltözők tök máshol lesznek mint eddig, kb. a Kisszínpad végéhez fut majd be az egyik bejárat. Énekes-zenész olvasóink figyelmét ezúton hívjuk fel arra, hogy az öltözők felé vezető folyosón óvatosan közlekedjenek, nehogy beverjék a fejüket a kanyarban lévő ezüst színű fémcsőrendszerbe.

Tovább


Reblog