A báli idényre időzítve, 150 évvel ezelőtt 1865. január 15-én táncos mulatsággal nyitották meg a Pesti Vigadó épületét, amit egyébként csak egy hónappal később, február 20-án adtak át hivatalosan is a városnak.

Az 1800-as évek közepén egyre nagyobb igény mutatkozott egy pesti táncterem megépítésére. Az első ilyen épületre Pollack Mihály kapott megbízást, aki 1829-ben kezdett hozzá a Vigadó elődjének, a Redoute-nak a kivitelezéséhez.

A Redoute nemcsak a klasszicista építészet egyik legfontosabb pesti épületévé, hanem a vigasságok és koncertek mellett a magas kultúra egyik legfontosabb helyszínévé vált. Az első bált 1833 januárjában rendezték, és mivel az épületben volt Pest egyedüli koncertterme, így itt koncertezett Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is. A Redoute-t 1849-ben osztrák várvédők szétlőtték.

Feisztl Frigyes 1859-ben kapott megbízást az új palota megépítésre, amit 1864-ben adtak át.
 

A Vigadó megnyitása után bált bál követett. Az épületben megrendezett bálok közül talán a legfontosabb az 1867-ben megrendezett Széchenyi-bál, ahol a királykoronázás tiszteletére még Ferencz József is megjelent.

1873. október 25-én a Pesti Vigadó termében tartották az első közgyűlést, és itt választották meg az egyesített (Pest, Óbuda, Buda) Budapest első főpolgármesterét, Ráth Károlyt.

A Vigadóban debütáltak Magyarország leghíresebb zeneszerzői, mint  Liszt Ferenc, Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Fischer Annie.

1913. június 15. és 20. között Budapesten tartották a Nők Választójogi Világszövetségének VII. kongresszusát, háromezer résztvevővel. A Világkongresszus központi helyszíne a Vigadó volt, amelyet a főváros 1913. június 1-től 25-ig ingyen bocsátott rendelkezésre. Az amerikai és európai feministák programjaiban fontos célként fogalmazták meg a gazdasági egyenlőség, a házasság és a szexuális kapcsolatok alapvető megváltoztatását és a nők közéleti egyenjogúságának kivívását. 

 

A II. világháborúban az épület megsérült. A megmaradt épületet 1954-ben vették fel a műemlékjegyzékbe, majd 1968-ban kezdték el az épület újjáépítését, az eredeti épület számos részének átalakításával Tiry György építész és Potyondi Margit belsőépítész tervei alapján. Az újjáépített „második” Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
 

A második Vigadó épülete 1960-ban, a Nemzeti Szalon lebontásával a kortárs művészek új kiállítóhelye lett, és bár már nem a Vigadó maradt az egyetlen koncertterem a városban, így is megőrizte zenei rendezvények szempontjából a jelentőségét.

A Pesti Vigadót 2004-ben újra bezárták, és elkezdődött az épület felújítása. A felújított épületet 2014 márciusában adták át, ahol jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia működik.

Az MMA február 20-ig tartó programsorozattal ünnepli a 150 éves évfordulót.