Egy régebbi posztban összegyűjtöttem azt a néhány parkot, arborétumot, amely a forgalmas nagyváros ellensúlyozásaként, rekreációra alkalmas, zöld felületként jelenik meg Budapest térképén.

Úgy néz ki, hogy ebből a néhány értékes zöldterületből az egyiket, a Budai Arborétumot a kormány eladja, és megfosztja a lakosságot a város egyik legszebb arborétumától. 

A Budai Arborétum története az 1853-ban, dr. Entz Ferenc, a szabadságharc orvosa által alapított Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet alapításával kezdődött. Az oktatási intézmény 1876-ban költözött fel a Gellért-hegy déli lejtőjére. A tanintézet első oktatási épülete, a Ménesi út feletti, mai E épület volt, amely egykoron présházként működött.

Ez után épült meg az eklektikus stílusban épült igazgatósági, mai F épület. Az épület körül alakították ki a mainál kisebb, Alsó- és Felsőkertből álló arborétumot.

A Felsőkert telepítését 1893-94 telén kezdték meg. Tervezője és első vezetője a német származású kertész-dendrológus, Räde Károly volt. Ebben az időszakban 1000-féle fát és cserjét, valamint 90 évelő fajt telepítettek az akkor már Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetet 3 hektárnyi területére. Az akkor telepített növényekből még ma is él néhány, közel 120 esztendős tölgy-, dió-, platánfa és páfrányfenyő. A tájképi jellegű kialakítás, a rendszertani hovatartozás szerinti csoportosítás a kert bemutató jellegének megfelelően az oktatást is szolgálta.

Az 1920-as évek végén újabb 3/4 hektárral bővült az arborétum. Az új rész építészeti és kerttervezője dr. Rerrich Béla, a kivitelező Magyar Gyula, a Tanintézet dendrológusa volt. Az arborétum növényanyag-állománya ebben az időszakban 1370 fa- és cserjefajjal gazdagodott.

A telepített növények közül sokak számára nem volt megfelelő az itteni ökológiai környezet, és a II. világháború is nagy pusztítást okozott a növénykertben. Egyes fákon még most is láthatunk golyónyomokat. 1950-re már csak 800 taxon, egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott növények csoportja maradt az arborétumban.

A háború után dr. Nádasy Mihály vezetésével elkezdték az arborétum megújítását. Pótolták, és fokozatosan újakkal cserélték le az elpusztult vagy túl idős, sérült növényeket. 1963-ban új öntözőberendezést építettek, így igényesebb növények behozatalára is lett lehetőség. Megújult a sziklakert, így az évelő dísznövények száma is gyarapodott.

A 70-es évek elején a sportpályák építésével a Felsőkert területe csökkent, de később visszaállították dendrológiai gyűjteménnyé.

Az Alsókert eredetileg a tanintézet kertészeti telepe volt, üvegházakkal és szabadföldi haszonnövények ültetvényeivel. A II. világháború után, az egyetemi épületek számának növekedésével fokozatosan alakult át arborétummá.

Az arborétumot 1974-től dr. Schmidt Gábor vezette. A Schmidt korszakban a kert 1,5 hektárral, a fás szárú növények 1100 taxonnal bővültek. A Felsőkertben 100 nárcisz- és 100 tulipánfajtát magába foglaló hagymásgyűjteményt hoztak létre. 1994-ben épült meg a trópusi-szubtrópusi gyűjtemények üvegháza, 1997-ben pedig a kerti tó. Schmidt átlépett a tájrendszerű és növényrendszertani szemléletű növénytelepítéstől, és az esztétikusabb, parkszerű elrendezés elvét követte.

Ma az arborétum 1960-féle díszfája, díszcserjéje, 240 fajta hagymás-gumós virága és mintegy 300-féle egyéb évelő dísznövénye közé vonulhatunk el néhány óra fű-fa-virág közelségért egy nem utolsósorban madárbarát kertbe, ahol most még sétálhatunk a legszebb lombú és termésű fák, cserjék és évelők, a különleges formájú és idős fák és cserjék és az évelő dísznövények között a tanösvényeken. Ki tudja, meddig?!

Fotók: Szerkesztő

Tegnap lezajlott a 2. Rehab Critical Mass. Kaptunk egy videót, amelyen Kiss Csaba, a Rehab Critical Mass ötletgazdája szemével, kamerájával láthatjuk Budapestet, gyönyörű légi felvételekkel mixelve.

Két újabb szubjektív térképpel gazdagodott Budapest. 

Eric Fischer hosszú távú projektje a Geotaggelt világatlasz. Az atlaszba bekerülő városok legérdekesebb helyeit és útvonalait a több mint egy évtized alatt a Flickrre összegyűjtött képek, fotók helymeghatározásai alapján adja meg.  

Egy-egy felhasználó betaggelt képeit összekötve határozott útvonalakkal jellemezhető egy-egy turista útvonala a városban. Azok a helyszínek és kirajzolódó útvonalak lesznek egy-egy város legnépszerűbb útvonalai és helyszínei, ahol a legtöbb kép készül. 

A térképek sok újdonságot tartalmaznak, jól kirajzolódnak olyan, a külföldiek és turisták által kedveltebb célpontok is, amelyek egy régebbi időszakban a turisták számára jelentéktelen részei voltak a városoknak. Budapesten az Andrássy út, a Lánchíd, a Vár, a pesti Duna-part, a Váci utca, a Hősök tere és a bulinegyed a legnépszerűbb helyek. 

 A másik, a Tumblren terjedő térképen (by Steven) sztereotípiák alapján határolnak le városrészeket. Így lesz például (bebaszott) tinédzserek helye belső-Terézváros egy része. A külföldi turisták gyülekezőhelye az Erzsébet tér és környéke, a holokauszttagadóké a Szabadság tér vagy a simán pisiszagú belső-Erzsébetváros. 

Hatvan ház tart nyitva a Budapest100 hétvégéjén április 18-án és 19-én. Az ingyenesen látogatható házakban programok, színes események várják az érdeklődőket.

A megnyíló házak között lesz a Józsefvárosi Telefonközpont, amiről nemrég írtunk. (Sajnos az épületbejárásra a létszám már betelt.) Így most azok közül a házak közül ajánlunk párat, amelyeket még van lehetőség megnézni.

A Lipótvárosban megnyílik a közönség számára a Fellner Sándor tervezte Igazságügyi Palota, amely jelenleg a Legfőbb Ügyészségnek, a Fővárosi Ítélőtáblának és Magyarország legfőbb bírói szervének, a Kúriának a székhelye. Bepillantást nyerhetünk a Kúria elnökének dolgozószobájába, az elnöki fogadóterembe és a Kúria dísztermébe. Látogatható lesz a rabmegőrző is.

A Teréz körúton megnyílik a látogatók előtt a Radisson Béke Hotel. Az egykori Britannia kora legmodernebb szállodái közé tartozott. Az egész épületet központi gőz- és vízfűtéssel látták el, a szobákban folyó hideg és meleg vizet vezettek be. Itt létesült a világ harmadik önálló szállodai mosodája, és a hotel beépített, központi porszívóval is rendelkezett. A szolgáltatások terén a Britannia legnagyobb attrakciója kétségkívül az ún. szobahívó fényjelzés volt, amely a szobák ajtaja fölött jelezte a vendég kívánságait. Az épület alatt épült meg az ország első "parkolóháza".

Ezen a hétvégén meg lehet látogatni a Neues Politisches Volksblatt Hírlapkiadó Rt. Nagymező utca 3. szám alatti székházát is. A függőlegesen kétosztatú épületben az alsó két szinten a nyomda és a kiadói helyiségek kaptak helyet, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. Az épületben kiállítás nyílik a 100 évvel ezelőtti belvárosról. A Darabanth régiségkereskedés bolhapiacot rendez, itt 100 évvel ezelőtti fényképeket, tárgyakat, könyveket lehet böngészni.

A Károly körúton érdemes meglátogatni a Röser-udvart, másnéven Röser-bazárt. Az épület különlegessége, hogy az egykor Budapesten nagy számban létező közül szinte az egyedüli, amely megszakítás nélkül, ma is az eredeti funkciójában üzemel. Az udvaron közös délelőtti brunch-csal lehet kezdeni a napot, amely később beleolvad egy múltidéző vásárba, ahol a Zeneakadémia diákjai adnak koncertet. Délután lesz kávétörténeti bemutató, borkóstoló, vintage divatbemutató és építészeti séta is.

Az Aranykéz utca és a Régiposta utca kereszteződésében látogatható lesz a Román Ernő és Miklós tervei szerint épült lakóház. A ház fantasztikus külső megjelenésével és mór stílusjegyeket mutató tornyával tűnik ki a többi épület közül. Az épület izgalmas belsőépítészeti megoldásokat, díszes kapualjat, festett mintás boltozatot, csempével burkolt falakat, színes oszlopokat és mintás padlóburkolatot rejt.

A lakóházak közül valószínű, nagy érdeklődésre fog szert tenni a józsefvárosi Magda-udvar. Az első ötemeletes lakóházak építtetői dr. Vágó Lajos ügyvéd és Balassa Zsigmond drogista voltak. A ház érdekessége, hogy 1920-ig itt működött a Mátyás mozi, vagy ahogyan a működési engedélyekben megjelenik: "Griffatong János mozgófényképes helyisége".

Most, hogy óriási fennakadások vannak a városban, feltörve a 4-6-os villamos pályája, felújítás alatt több metrószakasz is, a BKK és a BKV egy frappáns elterelési „hadművelettel” áprilisi nosztalgiajáratokat indít.

Április két hétvégéjén és a húsvéti ünnepeken is lehet majd utazni a már parkolópályára állított egykori villamosokon, autóbuszokon és trolibuszokon.

Április első hétvégéjén, szombaton állítják újra pályára az „ezresként” ismert favázas villamost, ami 1984-ig közlekedett a fővárosban. A villamoskocsikat az 50-es években modernizálták, és a favázas szerkezetet leváltották acélvázra. Érdekessége ennek a villamosnak az is, hogy a kontrollerkarját a hagyományos kocsikéval szemben az óramutató járásával ellentétes irányban kellett forgatni.

Április 18-án és húsvéthétfőn  ismét közlekedni fog az első harmonikás Ikarus 180 nosztalgia-autóbusz, amely a Deák Ferenc tér M és Szentendre H között szállítja majd az utasokat. „A csuklós autóbusz nem az Ikarus találmánya, és nem is Mátyásföldön készült az első. Budapesten előbb jártak a Fővárosi Autóbuszüzem házilag átalakított, nagy befogadóképességű csuklósai, az Ikarus dupla hátrányból indult” - írja a 180-as buszt bemutató cikkében az Origo.  

A húsvéti ünnepeken vasárnap és hétfőn is más-más közlekedési eszközzel lehet nosztalgiázni. Húsvétvasárnap ki lehet próbálni a 492-es pályaszámú „Bengáli” csuklós villamost, ami a Széll Kálmán tér M és a Deák Ferenc tér M között fog közlekedni.

A Csáktornya park és a Kossuth Lajos tér M között a ZiU–9B trolibusz a 70-es, a 74-es és a 78-as trolik vonalán szórakoztatja majd az utasokat.

Húsvéthétfőn három villamos is segíti majd a főváros közlekedését: az 1074-es pályaszámú favázas nosztalgiavillamos a Móricz Zsigmond körtér M és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között, a 436-os és a 611-es favázas villamosok pedig a Közvágóhíd H és a Jászai Mari tér között közlekednek majd.

Kihirdették a Bútorozd be a városod! című pályázat nyerteseit. Még valamikor februárban írtunk a pályázatról, aminek az volt a lényege, hogy a kor igényeinek megfelelő és a kor viszontagságaival szemben ellenálló köztéri bútorok tervezésére van lehetőség. A pályázaton diákok, egyetemisták és profik külön kategóriában indulhattak.

A pályázatra beérkezett 300 pályaműből diák kategóriában megosztott első díjat osztottak ki. A Váci Utcai Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola második osztályos tanulói a Károly-kert játszóterét tervezték újra, míg a másik díjazott, Ürmössy Barbara gyümölcsformákat idéző bútorcsaládtervet készített. 

Az egyetemista kategóriában pályáztak a legtöbben. A nyertes alkotást Lévai Levente Tordu című alkotása nyerte, aki egy kényelmes, a környezethez idomuló, környezetbarát utcabútort tervezett. Az igen esztétikus, jó élményt közvetítő, a természeti formákhoz idomuló koncepcióban én leginkább a vandálbiztosság hiányát érzem. Leginkább azért, mert egy egyszerű fapad megőrzése, karbantartása, rendszeres megújítása olyan feladatot jelent a közterület-fenntartók számára, amit igen nehézkesen tudnak teljesíteni.

A második helyezett Sághegyi Adél Spin & Slide terve különböző fakockákból tetszőlegesen építhető utcabútorból áll. Adél koncepciójában figyelembe vette a mobilitást, a mozgathatóságot, a zsaluzás sűrűségének változtatásával reagál az időjárási viszonyokra. A kockák forgathatók úgy, hogy napozni lehessen bennük vagy akár elbújni az eső elől.

Borbás Renáta és Szigony János Hinta-palinta terve szerint négy lábon álló hintaszékekkel, fekvőalkalmatosságok lepnék el a parkokat.

A profi kategóriában a beérkezett 75 pályamű közül a nyertes Dányi Tibor Zoltán RÖNK+ című pályázata lett. A projekt a város parkjaiban újratermelődő fatömegek felhasználására épít. (Bennem csak az a kérdés, hogy hol vannak Budapesten azok a parkok, ahol a fa olyan mértékben termelődik újra, hogy azokból sok utcabútort készíthessünk.)

Nagy Dániel moduláris padcsaládja kiemelkedik az utcabútorok „statikus” világából. Kényelmes baráti társalgáshoz teret adó, környezetbarát anyagokból elállított utcabútort tervezett. A koncepcióban figyelembe vette a költséghatékony előállítást, a szállítási lehetőségeket, az anyaghasználatnál az újrahasználható anyagok felhasználási lehetőségeit és azt, hogy a konstrukció vandálbiztos és könnyen javítható legyen. 

Oravecz Juli beépített napelemmel működő tervével győzte meg a zsűrit.

A különdíjazottak, Papp Dóra Csilla és Almási Balázs multifunkcionális, kompozitból készülő bútorokat terveztek.

A nyertes pályázók pénzjutalomban részesültek, és elkezdhetik terveik megvalósítását a Hello Wood szakembereinek mentorálásával.

Képek forrása: Az Én városom

A MOME Tervezőgrafika Tanszék első éves mesterszakos hallgatói budapesti épületek ihlette betűtípusokat készítettek. A diákoknak az volt a feladatuk, hogy Budapestype címen tervezzenek egy kiadványt és betűtípust egy várostörténeti különlegességeket bemutató projekthez. A hallgatók többnyire várostörténeti jelentőségű vagy Budapest építészetében meghatározó épületekből merítették az ihletet.

Elek Gita KÖKI betűtípusa még az 1978-1980-ban épített 3-as metró Kőbánya-Kispest végállomásának régi épületéhez köthető.

A KÖKI a maga idejében építészeti szempontból úttörő létesítménynek számított, élénk színezésével, formabontó anyagaival (például a homlokzati műanyag panelekkel) a magyar posztmodern építészet egyik meghatározó emléke volt.

Az épület nagy részét 2008-ban elbontották, helyére pedig Dél-Pest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja került. A KÖKI-panelek újrahasznosítására a D1618 műhely dobott be pár hasznos ötletet. Ilyen volt az Antal Balázs tervezte mobil pavilon, amely bizonyos mértékig a KÖKI régi épületének állított volna emléket, vagy a 2012-es velencei biennáléra tervezett, KÖKI-panelekből álló, Velencében jól hasznosítható vízibicikli-ötlete is.

Elek Gita a tervezés során nemcsak az épület formáját, színvilágát, hanem az intermodiális csomópont más fontos alkotóelemeit, a vasúti sínhálózat és a vonatok világát is felhasználta a vidám, végeredményben játékos, letisztult betűtípusának kialakításához.

Földi Viktor a Parisiana betűtípusával Lajta Béla egykori mulatójára, a felső tízezernek szánt táncos szórakozóhely, a Parisiana épületére reflektált.

Az Újszínház épülete a mai magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, de egyes motívumok, mint a vörösrézből domborított, aranyozott pártázat szárnyas angyalai vagy az alumíniummal borított ajtók szerint az art deco korai előfutárai közé is besorolható.

Az épületet később átépítették, homlokzatát lebontották, majd 1987-90-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter irányítása alatt teljesen rekonstruálták az épületet. A mai épület megmaradt legrégebbi része a neoklasszicista dekorációjú, 1921-ben készült színházterem, a rekonstrukciónak köszönhetően pedig a helyreállított homlokzattal fogad az épület.

Földi Viktor - azonosulva a Lajta-féle dekoratív formavilággal és a késő szecessziós, art deco hangulattal - geometrikus, cizellált betűtípust tervezett.

Láng Kristóf betűje a Lechner Ödön tervezte Sipeki Balás-villára, a mai Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének házára hangolódott.

A Hermina úton, a Városliget szomszédságában álló villát Lechner 1905-1906-ban tervezte a zalai főispán, Sipeki Balás Béla számára. A Lechner-épületek közül ezt tartják a legszebb szecessziós alkotásának, itt jelennek meg először a felületet kitöltő, a vakolatba mélyítő díszítő elemek.

Láng Kristóf a betűk tervezésénél a homlokzat jellegzetes motívumainak grafikailag jól ábrázolható elemeit vette át, negatív formájú betűtípusként megjelenítve.

Illés Hajnalka a hatvanas évek építészeti világából a sokakszámára kedvelt városligeti Pántlika bisztró épületét választotta.  A mai bisztró a Budapesti Nemzetközi Vásár számára épült. Évtizedeken keresztül ez az épület volt a BNV egyetlen, az eredeti helyszínen és formájában fennmaradt emléke. Hajnalka betűtípusaiban az épület betoníveinek vonalait lehet felfedezni.

Képek forrása: d1618 ; Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ; MOME Alternatíve szakmai fórum
 

A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. egy új, hiánypótló közösségi térképet hozott létre. Az online térkép célja, hogy a sportolni vágyók maradéktalanul tájékozódhassanak a fővárosi sportlehetőségekről.

Ez egy olyan közösségi térkép, amely a felhasználók által szabadon szerkesztve mutatja meg Budapest szabadtéri mozgásra és sportolásra alkalmas területeit, helyeit. A térképen nemcsak a hagyományos sportágak, a futásra, kerékpározásra alkalmas helyszínek, hanem az új, nem egy esetben játszóterek környékéhez köthető mozgásformák, mint a parkour, slacklinet vagy a street workout gyakorlására alkalmas helyek is megtalálhatók. A felhasználóknak mindemellett lehetőségük van a sporttevékenységekhez köthető események jelölésére, sportklubok szervezésére is.

5 + 2 rajzfilm Budapesti részletekkel. Olyan rajzfilmválogatás, ahol a sztorik Budapesten játszódnak. Figyelem, vasárnap délelőtti matiné következik!

A Vili, a veréb egész estés rajzfilm a Klauzál téren játszódik. A film Paraj Vilmos a verébbé változott kisfiú megjavulásáról szól. Ugyanis Vilmos előszeretettel lövöldözte az ablakából a verebeket. Addig, amíg Verbéna, a verebek tündére jobb híján verébbé varázsolja.

A szomszédos kerületben, Józsefvárosban játszódik a Nyócker című legendás rajzfilm, ami 2005-ben Európa legjobb animációs filmje címet kapott. A filmben különböző etnikumú gyerekek gyorsan szeretnének pénzt szerezni. Ezért kihasználják a lehetőségek széles tárházát, mindent, amit a városnak ez a szegény kerülete ad, kurvákat, striciket, teret és időt. Egy ötlet segítségével visszarepülnek az időben, és a földtörténet őskorában olajat fakasztanak a leölt mamutok hulláiból. Így aztán lesz a nyolcadik kerületben hirtelen jött olaj és gazdagság és nagy zavar a világgazdaság gépezetében.

Igor Lazin „Az egy nap a szabadság" című 4 perces animációs filmjében elindul a Szabadság-szobor, hogy randevúzzon József Attilával.

A Budapest airport safety nem a szórakoztató rajzfilmek közé tartozik, ám grafikai ábrázolását lehet szeretni, és mindemellett bepillanthatunk a Budapest repülőtér napi dolgaiba.

Végső Ágota Monster City című animációs filmjében egy plakátfigura életre kell, hogy szembeszálljon a várost fenyegető szörnnyel. A nagy hajsza közben pedig megmutatja a nézőnek a város különböző részeit.

S végül a „Szegény Peti nagymamája" című rajzfilmben a nagyi elindul a Szigetre, hogy megkeresse az unokáját, hogy elvigye neki az otthon felejtett uzsonnát, kalácsot, kolbászt és ivólevet… aki aztán az unokája mellett, a detoxsátorban ébred.

Elena Rogova és Zsenya Pavlenko "Látszat és valóság" című animációs filmje Budapesten készült. A filmben jól látszódik a Parlament, a Lánchíd és a Margit-híd is.

Ma nyílik Vass Gergely fotókiállítása az ArtBázis Összművészeti Műhelyben. Elküldött nekünk pár fotót a kiállítás anyagából. Ő így látja Budapestet. 
Gergely, avagy Gregory Iron négy-öt évvel ezelőtt kezdett neki a most látható budapesti kísérleti anyag összeállításának. A kiállítás ötletét egy már meglévő fotója adta, amit egyszerűen csak továbbgondolt, majd ehhez készítette a többi képet, melyek véleménye szerint úgy mutatják be a várost, ahogy más képei nem.