Nagy sikerrel nyugtázhatja Budapest a nemzetközi jóganapot. Az Indiai Nagykövetség és több jógastúdió együttes szervezésének köszönhetően több helyszínen is ingyenesen lehetett kipróbálni a különböző jógairányzatokat.

A Bálnában az Indiai Nagykövetség szervezésében több indiai jógi tartott előadást és tartott jógaórát. Az egész napos programot indiai zenészek muzsikája kísérte.

A Margitszigetre több jógaoktató és jógastúdió vonult ki és tette lehetővé az együttes gyakorlást. A jóganapon lehetőséget kaptak a gyakorlásra mind a gyerekek, mind a felnőttek, kivonultak az akro-, a kundalini- és a zöld jóga hívei is. A Holdudvar mögött a platánfa alatt egész nap meditatív és mantrazenei koncertek kísérték a békés jógázókat. 

Nem vagyunk éppenséggel konzervatív arcok, de annak nagyon-nagyon örülünk, hogy november elejével eltűnik végre Budapest egéről a szuperidegesítő, a 90-es évek lézerdiszkóit idéző fény, ami eddig a Bálna tetejéről cikázva irritálta Budapestet. Az MTI szerint a három hónapja üzemelő lézerfény-installáció lényege az volt, hogy felváltva mutatott rá a város egy-egy nevezetességére. Hát, nem tudom, nekem csak annyi jött le belőle, hogy amikor esténként az erkélyen pihengettem, egy idegesítő fénycsóva bomlasztotta az idillt (sokáig azt hittem, hogy a Citadella diszkóból jön a Gellért-hegyről).

Amúgy azért pont pénteken áll le, mert akkor nyílik meg a Bálna, ami egy kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó centrum lesz. (Már írtunk róla egyszer és még fogunk is.)

UPDATE: A Bálna nem elsején, hanem rá egy hétre fog megnyílni. Azért továbbra is szurkolunk, hogy pénteken álljon le a fény.

Már csak néhányat kell aludni, és leáll (Fotó: MTI)

(Ide érdemes kattintani, ha nem akar lemaradni posztjainkról!)

Vannak emberek - köztük én is -, akik naponta körülbelül legalább 20-30 percet töltenek azzal, hogy a Google Mapsen bolyonganak. Mindegy, hogy egy rózsadombi kis park vagy az észak-kanadai olajipari telep, esetleg a Negev-sivatag, a húszperces kirándulás mindennap megvan. Az évente 121 óra. Tudom, First World Problems.

A többi képért kattintson a fotóra! (Fotók: Mudra László)

Na mármost, ha egy ilyen ember ott volt ezen a hétvégén a Bálnában, és megnézte a Kortárs Építészeti Központ által kiállított Budapest Makettet, az jó időre a térképofil paradicsom szüzekkel teli ligetében érezhette magát. A Budapest Makett ugyanis olyan élményt ad a térképofileknek, amit egyetlen virtuális valóság - legyen az Street View, műhold vagy más digitális építészeti látványterv - sem adhat. 3D-ben láthatjuk a Duna görbületét, az óriási Gellért-hegyet vagy ami igazán meglepő volt, hogy a Margitsziget milyen hatalmas a városhoz képest.

A Google Maps előtti korban pedig tényleg nem volt semmi más, csak a képzelet, a térkép és a makett - ezért akkoriban szinte minden nagyváros készíttetett egy makettet magáról, hogy a tervezők és a döntéshozók könnyebben tudjanak építeni és álmodozni. Hogy egy ilyenre szükség lenne Budapesten is, az a mérnök-urbanista Polónyi Károly fejéből pattant ki. Polónyi a hatvanas-hetvenes években várostervezéssel foglalkozott Afrika fiatal nagyvárosaiban, de hazajött, és 1969 és 1974 között a Fővárosi Tanács Városrendezési Főosztályát vezette. A makett ötlete végül 1976-ban kezdett valóra válni, amikor a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat makettkészítő részlege nekiállt az 1:500 méretarányú mini Budapest elkészítéséhez.

Klikkeljen a többi fotóért a makettra!

A makett fából van, az alap amerikai furnérlemezből, az utak, a terek és a Duna fenyő furnérból, az épületek amerikai diófából készültek, a hegyek pedig tömör fenyővel vannak kitöltve. A teljes makett 167 darab 80 x 120 centis elemből áll, ebből a Bálnában csak 126-ot tudtak kiállítani, egyszerűen ott sem fért el több. A teljes térkép 10,40 méterszer 16,80 méter, ezért nincs olyan tér, ahol megfelelő körülmények között állandóan tárolni lehetne. Amikor nincsen makettfesztivál, akkor a főváros egyik irattárának a mélyén porosodik dobozokba pakolva. Egy-kétszer már lehetett látni, például ki volt állítva a BME aulájában vagy a Fővárosi Önkormányzat jelenlegi tanácstermében, de állandó kiállítása máig megoldatlan.

A makettre ráfér a frissítés is, a rendszerváltás óta csak néhány fontosabb épülettel bővítették a nyolcvanas évekbeli Budapesthez képest. A Rendőrpalota, a Lehel téri piac vagy a Lágymányosi híd ott van, de például a Dráva utcai panelek nincsenek meg, teljes a káosz az Infopark környékén és a Millenárisnál is.

A Naphegy térre kattintva a többi kép is előjön!

A Tarlós István vezette Közgyűlés idén tavasszal fogadta el az imaginárius 2030-ig szóló városfejlesztési stratégiát, a Kortárs Építészeti Központ és Finta Sándor főépítész szeretné rendezni a makett sorsát, ezért a látogatókat is bevonták a gondolkodásba. A makett mellett egy nagy papírra fel lehetett írni, ki mit csinálna az óriási makettel. Volt, aki kiszínezné a faszínű épületeket, volt, aki üvegpadló alá tenné, ugyanis elég nehezen lehetett a belsőbb városrészekre rálátni a makett széléről. De volt olyan is, aki csak annyit írt a papírra: STADIONBA!

(Ide érdemes kattintani, ha nem akar lemaradni posztjainkról!)

Pár napja, még az árvíz tetőzése előtti 12-i budapesti közgyűlésen hangzott el, hogy a közraktárakat, azaz a CET-et átkeresztelik Bálnára, az egésznek pedig új, kicsit zavarbaejtő logója lett. Az előterjesztésből kiderült: a főváros megkapta a CET, azaz a volt Közraktárak (új nevén Bálna) épületére a használatbavételi engedélyt, úgyhogy megnyitható.

A CET-ből lett Bálna (Fotó: Origo)

Amint a hír megjelent a sajtóban, azonnal elkértük a fővárostól a papírhajóra emlékeztető logót, illetve a CET-Bálna átkeresztelés szükségességéről szóló dokumentumot. Megkérdeztük azt is, hogy miért voltak elégedetlenek a CET elnevezéssel és alakították át Bálnára.

A sajtóreferensektől egy dokumentumot (= Előterjesztési Kiegészítés) kaptunk, amit Bagdy Gábor főpolgármester szignózott. Eszerint a CET elnevezés a korábbi beruházó, a Porto Investment Kft. leleménye. Ám miután a Porto Kft.-vel a beruházás megvalósítására irányuló szerződés megszűnt, a cég – folytatódik az indoklás – kifogásolni kezdte a CET elnevezés használatát. És mivel a Főváros elejét akarta venni a későbbi jogi bonyodalmaknak, átkeresztelte a CET-et Bálnára (a cet amúgy nagyobb kategória, a cetek rendjébe tartoznak a bálnák és a delfinek). A közgyűlésen be is mutatták a logót, amit azóta kicsit kipofoztak, ma pedig elküldtek nekünk. Íme:

A Bálna logója: papírhajó vagy bálnafarok?  (Forrás: Főpolgármesteri Hivatal)

Arra sajnos nem kaptunk választ, hogy az egész projekt logója miért emlékeztet inkább egy papírhajóra és nem egy helyes bálnára (bár gyorstesztünkben volt, aki a bálna farkára asszociált).  A CET Bálna egyébként több mint két éve tátong üresen, eredetileg 2010 augusztusában kellett volna átadni.

(Ide klikkeljen, ha nem szeretne lemaradni posztjainkról!)