Miközben Hosszú Katinka a Bálna előtti spriccteraszon (is) megússza a világcsúcsot, a szomszédban egyre többen próbálják birtokba venni a felújítás alatt lévő Nehru parkot.

A Ferencvárosi Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzat által kiírt 2013. évi TÉR_KÖZ Városrehabilitációs pályázaton nyert támogatást a „Nehru-projekt I” című projekt megvalósítására.

A közel félmilliárd értékű beruházás keretén belül új rekreációs terek jönnek létre, illetve design bútorelemeket helyeznek el a Duna melletti területen, miközben a park jelenlegi faállományát megőrzik, közte egy gyönyörű öreg kocsányos tölggyel.

A park egyik leglátványosabb új eleme a Petőfi híd alatt kialakított skate-pálya, amelynek egyedi, meleg színekkel átitatott dizájnja jót tesz a Boráros tér lepattant, szürke hangulatának. A több térelemből álló pályát már lehet is tesztelni, átadás után biztosan népszerű színfoltja lesz a környéknek.

A kültéri sportlehetőségeket egészíti ki egy új focipálya és egy kisebb workoutpark.

Két külön játszóteret alakítottak ki a kisebb és nagyobb gyerekek számára, akik árnyas fák alatt, kellemes környezetben játszhatnak.

Zavarba ejtő elemei a parknak a kültéri pihenőbútorok: nagy részük ugyan még be van csomagolva, de – a sétálók által használatba véve – így is megmutatják a tervezésük hátrányait. A kék és narancssárga színű, műanyag, többféle formációba összeilleszthető padok láthatólag nem képesek a vízelvezetésre, így eső után nagy tócsákba ülhetünk bele – hacsak nem jár arra alkalomadtán egy-egy közmunkás, aki szépen áttörli a bútorokat.

Bár az is látható, a lakosság nem jön zavarba az ilyen hiányosságoktól: a magukkal hozott takarókkal a padokat leterítve élvezik az újonnan kínált kényelmi lehetőséget.

A park Bálna felőli része megmaradt füves területként, ugyanitt folyamatban van a város legnagyobb kutyafuttatójának kialakítása is.

A játszóterek mellett található, Szabó Tamás által tervezett romaholokauszt-emlékmű a park egyik különleges részlete. A krematórium izzó kemencéjét szimbolizáló szobrot megrongálták, és úgy tűnik, egyelőre a park rendezésébe nem fért bele az emlékmű kijavítása.

Ha igaz a Népszabadság Online értesülése, akkor 2016 és 2018 között felújítják az Iparművészeti Múzeumot.

A beruházás a Vikár és Lukács Építészstúdió 2012-es, pályázatnyertes tervei alapján valósulna meg, mintegy 25 milliárd forintos tervezett költségvetésből.

Az építészstúdió honlapján megnézhető terv két fő elemből áll, a Lechner Ödön tervezte főépület műemléki rekonstrukciójából és a Hőgyes Endre utcai oldalon egy, a főépülethez kapcsolódó új szárny megépítéséből, amely designmúzeumként funkcionálna.

Fotók: Iparművészeti Múzeum

Felújították a Mika Tivadar kétemeletes, tetőtéri műtermes, szecessziós (egykori) lakóház - ma a Mulató -, és a ház homlokzatán építtetője nevét viselő Fodor Gyula-féle ház közötti épületet.

A bulinegyed egyik legforgalmasabb részén található 1938-ban épített, „épp, hogy össze nem omlik” hangulatot árasztó klasszicista épület, rendre szemet szúr(hatot)t az áthaladó járókelőknek. Leromlott állapotát csak fokozta Mika Tivadar házának példaértékű felújítása és hasznosítása.

Az egyemeletes ház önkormányzati kezelésű épületének sajnos csak a homlokzatát és egyetlen erkélyét újították meg. A türkiz és az almazöld közötti színvilág nem feltétlen passzol az utcaképhez, de felújított homlokzat mindenképp jót tesz neki.  

A homlokzati márványtábla emlékeztet a Zitterbarth Teréz építészeti iroda tervei alapján megépített ház építési idejére. A lakóházat Hellmer József építette. A mai ház két egymás melletti épület összeépítéséből jött létre.

A házba belépve siralmas látvány fogad. A lerohadt lépcsőház, az omladozó vakolat, az udvaron hagyott háztartási hulladékkal vegyített építési törmelék gazdátlan épület hangulatát kelti. Az udvarban található építés korabeli, kagylós, vörös márvány falikút is csak „hangtalan” mása önmagának.

A ház udvarán csendesen üldögélnek a lakók, intézik napi dolgaikat, a házról nem különösen nyilatkoznak, vagyis azt mondják, nem tudnak ők semmit.

Most ez van. Megújult homlokzat, rendezetlen belső tér.  

Ötmillió forintból újítják fel a volt Polgári Serfőzde társasház homlokzati mozaikfrízét.  A Vidor Emil tervezte házban (kb. 1906)  Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. 1934-ben állította fel a központi sörlerakatát. A házat Sörös palotának és a Szódás-háznak is hívták, mert hátsó bejáratán szódáskocsik és lovak jártak  ki-be.

A ház homlokzatát díszítő, a „sörkészítés és sörivás dicséretét hirdető” mozaikfrízt Dudits Andor tervei alapján Róth Miksa készítette 1906-ban. A 60 négyzetméteres mozaikkép sörgyári lovakat ábrázol. Dudits a serfőzde által kiírt pályázatra készítette tervét, ahol az volt a megkötés, hogy az alkotás tükrözze a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek a dicséretét.

"Hatásosan válnak el a világos alakok az aranyalapról, a fríz természetének megfelelő menetben tódulnak a középpont felé, a vadászatról hazatérő király és fényes kísérete itt, a föld termékeit hozó munkáscsapat amott. A középső mezőben Gambrinus királyt látjuk sörösszekerén, mint valami diadalkocsin. Bőségesen árad az aranyszínű ital a hordókból, ki-ki kedve szerint meríthet belőle, és még a szekér elé fogott lovak is megittasodva, csörömpölve egymásra dűlnek. Ötletes humor és mély művészi komolyság, a tömegek ritmikus mozgása és a színek erős dekoratív hatású összetétele pompás és kifejező díszt eredményeznek" - írja a Művészet című folyóirat 1911/10. számában.

A ház ismert lakója volt Kiss József költő, a Hét főszerkesztője, aki 1843-tól 1921-ig, haláláig élt a ház harmadik emeletén. Kosztolányi így írt a költőről és lakásáról: "A selyem-perzsáktól derengő szobában, párnáktól körültámasztva trónolt a rengeteg ágyon" (Nyugat, 1922). Egy darabig itt működött a Rózsahegyi  színitanoda is.

Eredményesen zárult az M3-as metró egyes állomásaira vonatkozó felújítási tervpályázat. A pályázat célja az volt, hogy az M3-as útvonalaihoz tartozó felszíni épületeket a mai kor esztétikai és funkcionális követelményeinek megfelelően alakítsák át. Az építészeti koncepcióknak tartalmazniuk kellett az M3-as metró egyes állomásainak rekonstrukciós terveit, a vonal esetleges északi meghosszabbításához az új felszíni állomások típusépületét, valamint a meglévő lépcsők lefedését.

A pályázati kiírásban meghatározott határidőre 4 pályamű érkezett. A bírálóbizottság értékelése alapján a nyertes az Építész Stúdió Kft. pályaműve lett. Az Építész Stúdió Kft. három állomásra: a Pöttyös utcaira, a Klinikákra, az Arany János utcaira és a IV. kerületi Óceánárok utcaira készített terveket.

Az Óceánárok utcai leendő állomás az M3-as metró vonalának északi meghosszabbításával az új felszíni megállóhelyek típusépülete lesz.

Feltekerték a Margitsziget pesti oldalán a futószőnyeget. A futópálya helyén egy jó hosszú árok tátong.

Az iskolakezdésre ígért, 350 millió forintos beruházás csúszása azért érinti leginkább rosszul a futókat, mert a felújítás az egyik legnépszerűbb futószezonra esik.

A futópálya bejáratánál a fenntartásért felelős Budapesti Sportszolgáltató Központ információs táblája fogadja és kalauzolja őket más irányba.

Amiatt, hogy véletlenül se tévesszenek irányt a futók piros színű nyilakkal jelzik az átmeneti futóirányokat.

Az átmeneti pálya egyelőre beviszi őket a sziget közepén haladó egyik legnépszerűbb sétányra, ahol a Margitszigeten sétálók és kerékpározók között szlalomozhatnak. A pálya nyugati oldala egyelőre nincs lezárva. Ott még szabad a futás.