A Bulinegyed sűrűjében élő János a teraszán üldögélve gyakran nézegette a szemközti tűzfal sátortetős oromzatának falát. A lemenő vagy a felkelő nap fényében a piramisokhoz hasonlította, és már csak a tevéket hiányolta. Egy hosszabb kirándulás alkalmával a szomszéd építész házaspár, kapva az alkalmon, hogy János elutazott, felmászott a háztetőre, és megfestette János ábrándjait.

Az építész házaspár legóépítkezéshez hasonló, mini városképjavító kreatív tevékenysége nem egyedülálló a városban. Belső-Erzsébetváros és a város nagy része számos olyan épített felülettel rendelkezik, amit a fenntartó elhanyagol. Ilyenek az önkormányzati tulajdonban lévő, nem bérbe adott ingatlanok kirakatai, a parlagon hagyott, kiégett zöldfelületek, a bulinegyed összevizelt, másnap kiszáradt vízerekre hasonlító, bűzölgő, párolgó járdái vagy a Közútfenntartó által kijavítatlan kátyúk, töredezett útfelületek és járdák.

 Az elmúlt időszakban több ilyen gerillaakciószerű „városszépítő” tevékenység bukkant fel a városban.

Az akciók közül van, amelyik eléri a célját, és felébreszti a fenntartót Csipkerózsika-álmából. Ilyen volt a civilek elmúlt heti kezdeményezése, amikor is a Millenáris kerékpárpályán kezdték el befoltozni a betonfelület lyukait, aminek hatására a Nemzeti Sportközpontok intézménye átvette a javítás folytatását.

Nem jött ki jól városszépítő akciójából a Kétfarkú Kutya Párt, akik már egy éve szorgalmasan végzik kedves, kis színes városszépítő akcióikat. Ők voltak azok, akik használhatóvá tették a nyolcadik kerületi használhatatlan, dizájnos buszmegállókat, „alternatív útjelző táblákkal” segítik a Blaha Lujza téren kevergőket, és színesre festik az elhanyagolt járda- és útfelületeket. A színező „úttörők” ellen lakossági bejelentés alapján büntető eljárás indult.

 Egyelőre még szabadon színesíthetik a város közterületeit a gerillahorgolók, akik különböző felületeket támadnak le színes fonalaikkal. Horgolták már körbe a Móricz Zsigmond tér gombáját, a Széll Kálmán tér és a Madách tér oszlopait és a Klauzál tér fáit is.

 Az urbanizációs környezethez kapcsolódó szépítőjellegű lakossági akciók, általában a városvezetés, az önkormányzati szerepvállalás hiányosságaira reflektálnak, így többnyire az ott élők tetszését jobban elnyerik, mint a felelősökét, mint ahogy látjuk ezt a Kétfarkú Kutya Párt esetében is.

Nem csak a VII. kerületben tűnnek el városképileg meghatározó épületek. A furcsa, az épített környezetre visszavonhatatlan hatással bíró önkormányzati döntések bármelyik kerületben felüthetik a fejüket. Most épp Ferencvárosban, a Kálvin tér közeli Erkel utcában bontanak egy 1860 körül épült kétemeletes, romantikus bérházat. 

A Ráday utcából nyíló Erkel utcai épülettől 2010-ben vonták meg a helyi védettséget. Az önkormányzat 2014-ben írt ki pályázatot az épület értékesítésére.

Az új tulajdonos és az önkormányzat értelmezésében is az ingatlaneladás céljaként meghatározott „hozzájárulni az épített környezet minőségének javításához” definíció a 150 éves épület bontását jelentette. A bontást a tulajdonos az önkormányzat hozzájárulásával gyorsan el is kezdte.

A szenvtelen és visszavonhatatlan rombolásban leginkább az a szemet szúró, hogy az épület nem volt rossz állapotban, így a bontás semmiképp sem volt indokolt. Az Urbanista szerint a ház az önkormányzati ingatlan adok-veszek áldozata lett.

De vajon mi lesz helyette? 

A kis romantikus épület helyett az Erkel Residences névre hallgató hatemeletes, nem igazán városképbarát, modern luxuslakásokkal teli épület kerül.  
A baj pedig az az új építéssel, hogy ebben a városrészben lebontanak egy olyan épületet, amelynél ez egyáltalán nem volt indokolt, megbontják a város szövetét, és a helyére beépítenek egy városképidegen objektumot.

Egy budapesti cég térképen mutatja meg, hogy melyek a város legpoloskásabb területei. 

Nagyjából sejthető, hogy a társasházak és panelövezetek sokkal veszélyeztetettebbek, mint a kertes házi övezetek, de ettől még nem lesz kellemes élmény a szembesülés, hogy benne ülünk a poloskákban. A poloska gyorsan szaporodik, és különösen a sötét, szellőzetlen, túlzsúfolt lakásokat kedveli. Csípése viszketést vagy allergiás reakciókat okozhat. 

A belvárosra vonatkozó adatok szerint a nyolcadik kerület Körúton kívüli része az egyik legfertőzöttebb terület. A pesti belváros többi része valamennyivel finomabb eloszlást mutat, de a VI., VII., és IX. kerületnek is megvan a veszélyeztetett zónája. 

Egy másik térinformatikával foglalkozó vállalkozás tovább finomította a rovarírtó cég térképét, és saját adataikkal - mint a város beépítettségi állapota és a jövedelmi viszonyok mutatóinak összevetésével - teszik láthatóvá Budapest poloskafertőzöttségét. 

A vizsgált adatok alapján a poloskák többnyire a zárt, tömbös beépítést kedvelik. Az albérletezésből származó gondatlanabb ingatlankezelés, a régi, használt bútorok és a szegénység pedig még kedvezőbb életteret nyújt a poloskák megtelepedéséhez. Felmérésük szerint az elpoloskásodás leginkább a lakássűrűségtől és az anyagi helyzettől függ. 

Jelenleg Budapesten a poloskaveszély 86%-ban a lakótelepek és a zárt beépítésű lakóövezetek problémája. 

Tagadhatatlanul megérkezett a tavasz a belvárosba is. Aki nem hiszi, nézze meg az alábbi képeket.

A Városháza téren elkezdődött a húsvéti kirakodóvásár. Erre az ünnepre a Hello Wood csapata újabb, valószínűleg nagy népszerűségnek örvendő alkotással jelent meg. Két óriási fatojást állítottak fel a téren. A tojásokat majd diákok díszítik fel környezetbarát anyagokkal.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően több ezer árvácskát árusítanak ki a hétvégén, a virágokból befolyt összeget pedig kárpátaljai rászorulóknak juttatják el.

Budapest az ipar ágazati és a belváros városszerkezeti változásai következtében jórészt elveszítette régi, nyüzsgő kisiparos műhelyeit. Az ingatlanbérletek drágultak, egyes vállalkozások tevékenysége nem illeszkedett a belső kerületekhez – mindez sok esetben a műhely megszűnésével vagy külső kerületekbe való költözésével járt. De szerencsére maradtak és születtek is kisvállalkozások, műhelyek, labok a belvárosban. Elég csak végigmenni a Wesselényi utcán, ahol szépen megfér egymás közelségében a kárpitos, az ötvös, és a cipőkészítő műhelye.

A Design Terminál és a BME hallgatóinak közös felmérése is azt a feltételezést cáfolja, szerencsére, hogy az iparos műhelyek teljesen eltűntek a belvárosból. A felmérés eredményeképpen a Nagykörút által határolt területen több mint 200 ma is működő, akár több mint százéves családi vállalkozásra, évtizedek óta működő mesterműhelyre, valamint fiatal alkotócsoportok bemutatótermeire találtak.

A műhelyek egy része utcafronti helyiségben, belső udvarokban, pincékben működik. Olyan mesterségekre lelhetünk még a belvárosban, mint a kalapgyártó, cipőkészítő- és javító, ruha-, paplan-, kefe-, hangszer-, csillár- és kesztyűkészítő.

Az alábbi képen a Klauzál téri Mihályi és társa kárpitos műhelye, akik épp nem találhatók meg a térképen. 

‪‎A Hol, mi készül a belvárosban? Ötletgazdái szerint a budapesti belvárosi kreatív iparos műhelyek egy térképen való megjelenítése egyrészt megkönnyítheti a tervezők és a műhelyek egymásra találását, együttműködését, másrészt jól értelmezhető útmutatást ad a lakosság számára is, hogy milyen szolgáltatásokkal élhetnek a saját környezetükben.

A kutatás nem ért véget az adatok térképre vitelével. A Design Terminál további célja az is, hogy alkotói workshopokat és nyitott műhelyeket szervezzen ebben a témakörben, valamint, hogy segítsen megtalálni a közvetítő csatornát a fiatal szakemberek és az utánpótlás híján bezárásra ítélendő műhelyek között

Bővebben a programról és a térképről a program oldalán lehet olvasni. 

A belváros egyre gyakoribb közösségi terévé válnak a belvárosi piacok. Az alábbiakban több olyan belvárosi háztáji kispiacot és közösségi piacot gyűjtöttünk össze, amelyek nem egy esetben többek, mint a vásárlás színterei.

VI. kerület, Hunyadi téri kispiac

A Hunyadi téri kispiac a Vásárcsarnok kínálatát háztáji termelőkkel kiegészítő vására általában csütörtöki napoktól szombatig kínálja széles választékban a vidékről érkező eladók portékáit.

VII. kerület, Klauzál tér

A Klauzál téri kis piac még két évvel ezelőtt egy igen prosperáló kispiac volt, ami elsősorban háztáji termelők zöldség- és gyümölcs, hús- és sajt- és virágkínálatával látta el a környék lakóit és a növekedő számú turisták igényeit is. Az önkormányzat újabb és újabb rendeletei és a lakossági nemtetszés miatt egy időre megszűnt a piac, de ha gyenge lábakon is, most újra él. Szombatonként általában 14 óráig vannak kinn az árusok, időjárástól függően.

VII. kerület, Rózsák tere

A Rózsák terén, szombat délelőttökön nagy a sürgés-forgás. Érdemes megkóstolni a sajtos termékeit, és ha valaki háznál nevelt csirkét, kacsát, gyöngyös tyúkot szeretne, ide jöjjön!

VII. kerület, Szimpla őstermelői piac

A hagyományos piacos keretekből kilépő Szimpla piac vasárnaponként várja a vásárlóit. Nem olcsó, de nagyon közösségi piac. Az élő zenével hangulatossá tett vásárlás mellett kényelmes kávézásra, az árusítók termékeiből készített szendvicsezésre, ételkóstolásra is lehetőség van. Hetente más és más civil szervezet a Közös Lábos program keretein belül közösségi főzést vállal, és a kezdeményezésből származó bevételt valamilyen jótékony célra adományozza.

VII. kerület, Gouba- Gozsdu Bazaar

A külföldiek számára is népszerű Gouba szombatonként a Gozsdu udvarba szervezett bazár, ahol mindenféle kreatív és dizájntárgyakat, ruhákat és kisebb mértékben élelmiszereket lehet vásárolni.