Emlékszünk arra a játékra, amikor két rajzot összehasonlítva meg kell találni a különbségeket?

Aki szereti ezt a játékot, most kedvére gyakorolhat a Klauzál téri tűzfalon. A régi, sokak által kedvelt, zöldség-gyümölcs kereskedést ábrázoló képet felújítási munkálatok miatt újra kellett festeni. A régi festményt még 2012-ben készítette a Neopaint csapata. A képet a Lumen zöldséges ihlette, amely pont a tűzfallal szemben áll.

Az új munka kicsit más, mint az első, de Klauzál tér két meghatározó zöldségese  - egy igazi és egy rajzolt – ezután is szembenézhet egymással minden reggel.

A bulinegyed legkevésbé népszerű utcájába, a Kürt utcába, a Közfürdő melletti üres telek tűzfalára került a Menhely Alapítvány és a Színes Város Csoport közös pályázatának eredménye, az Elfogadás fala című tűzfalfestmény.

Igazándiból nem mi húzzuk le a leplet az alkotásról, hisz már korábban átadták. Ugyanakkor érdemes a fal „mögé” tekinteni, hogy vajon mit rejt, mit takar ez a művészeti alkotás, hisz az Elfogadás fala, bárhonnan is közelítjük, minden megközelítésben különbözik a városban található tűzfalfestményektől.

A projekt ötletgazdája Kalota Ágnes, aki számos érdekes tevékenysége mellett a hajléktalan emberek mellett is letette a voksát, és jogászként szakmája eszközeivel próbálja meg képviselni ügyeiket.

Ágnes számos „jó ügy” mellett áll ki, amelyeket odaadó szakmai munkájával támogat. Láttam, amikor az Andrássy úti műemlék gyógyszertár védelme ügyében vett részt petíció szervezésében, a műemlékek védelme és népszerűsítése érdekében műemlékkocsmát szervezett, és ügyvédként is 10 éven át képviselte a műemlékek érdekeit. Görög önkormányzati képviselőként lelkes támogatója a görög nemzetiségi értékek ápolásának, de közben simán kivonul utcajogászkodni a Blaha Lujza térre, és ugyanilyen egyszerűséggel pattan ki a fejéből, hogy milyen jó lenne, ha a hajléktalanság problémáját egy tűzfalra festett munkán keresztül is közelebb lehetne vinni a lakossághoz. 

Az Elfogadás fala projekthez megnyerte a Színes Város Csoport főtitkárát, Flór Pétert, majd együtt pályáztak a Norvég Civil Támogatási Alap egyik pályázatára, ahol támogatást nyertek a projekt megvalósítására, a Menhely Alapítvánnyal együttműködve.

Igazándiból a támogatás elnyerésével derült ki jó néhány előre nem látható probléma, hogy hajléktalan embereknek pályázatot kiírni és azt megvalósítani nem is egyszerű dolog.

Voltak megkötések, amikhez mindenképp szerettek volna ragaszkodni a projekt során, például a pályáztatáshoz, és hogy a nyertes pályázók részt vegyenek a pályázati anyag megvalósításában.

A pályázatra bármilyen műfajban lehetett pályázni, műfaji megkötés nélkül.

Alapproblémaként merült fel, hogy vajon a pályázati kiírás hogyan jut el a hajléktalan emberekhez, és a pályázók miként juttatják el a pályázati anyagot a kiírókhoz. Viselkedhettek volna nemtörődöm pályázatkiíróként is, de gondos gazdaként maguk mellé állítottak több szervezetet és hírportált, akik segítettek a terjesztésben és a pályázatok befogadásában.

Az országos kiírásra végül 26 pályázat érkezett be: 18 kép, 1 novella és 7 vers. A MOME egyetemi docenséből, a Fedél nélkül szerkesztőjéből, egy korábban hajléktalan emberből, a Színes Város kurátorából és az ötletgazdából álló zsűri végül egy képet és egy vers utolsó négy sorát választotta.

Itt kezdődött a megvalósítási fázis őrületes időszaka. A két nyertes pályázóból a versíró Baranyecz János, alias Branyónak volt lakcíme, így könnyen elérhető volt, és határozottan lelkes a projektet illetőleg. Annyira lelkes, hogy nem engedett abból, hogy ne a teljes verse kerüljön fel a falra.

A másik nyertes, Székely Attila megtalálása viszont nem volt egyszerű dolog. Fel is merült a kérdés, hogy mit lehet tenni akkor, ha nincs meg a pályázó. Szerencsére kisebb keresésre és utánajárásra Attila is meglett.

A pályázók fejenként 100 000 forint támogatásban részesültek. A projekt megvalósításában Attila vett részt aktívabban. Bár Branyó lelkes aktivista az elesett emberek ügyében, a fal festéséhez kevesebb ambíciója volt.

Attila, akinek igazándiból sosem volt idegen a rajzolás, még életútjának ebben a szerencsétlen fázisában is eljárt a Máltai Szeretetszolgálatba rajzolni.

Élethelyzete miatt voltak nehézségek is az együttműködés során, de összességében Attila egy olyan alkotó személyiség, akit megérte felrázni a társadalom szélén parkoló mindennapjaiból. Olyannyira jól sikerült a közös munka, hogy lehetőséget kapott arra, hogy a jövőben együtt dolgozzon a Színes Város Csoporttal.

A projekt megvalósítása több szereplőtől is lemondást és megváltozott hozzáállást követelt. A Színes Város Csoport eltért attól a szakmai iránytól, stílustól, ami a munkáikat jellemzi, az alkotók pedig lemondtak arról, hogy munkájuk egy az egyben ugyanolyan formában kerüljön ki a falra, mint ahogy ők ezt megtervezték.

A Színes Város Csoport és Attila együtt tervezte meg számítógépes programmal a festményt, Branyó pedig nem engedte el a vers többi részét sem, és segített kitalálni, hogy hogyan helyezkedjen el a festmény mellett.

Így egy olyan közös alkotás jött létre, amely nem elsősorban a tűzfalfestészet művészi értékével, hanem kompromisszumokkal elkészített eredetiségével és a hajléktalan emberekre irányuló figyelemfelkeltéssel válik az erzsébetvárosi tűzfalak sorában igazán egyedi alkotássá.

Az Elfogadás Fala projekt lassan a végéhez ér. Elkészült a fal, látható a többi alkotásból megrendezett kiállítás a Mika Tivadar Mulatóban, még friss ropogós a projektvideó, és hamarosan megtartják a projekt tapasztalatairól szóló workshopokat is a szervezők.

Lecserélték a Kőleves tűzfalán a még az ellentétpárok programsorozat részeként megfestett Buda vagy Pest? című festményt.

A közel 600 négyzetméteres falfelületen egy subába öltöztetett hatalmas szürke marha falatozik vidáman.

A festmény Far Heat és Trans One művészek alkotása.

Mindketten nemzetközileg elismert alkotók, akik már több budapesti tűzfalat varázsoltak újjá.

Far Heat és társai festették a falra a Baudelaire ihlette Romlás virágait a Kertész utcában.

Trans One-ról pedig itt egy szuper kis Vimeo-videó, mondjuk úgy, hogy a Volt egyszer vadnyugat című film után szabadon.

Ha a Kliknek nem sikerül feldobni a gyerekeket, akkor majd megteszik azt a tűzfalfestmények.  Az elmúlt héten átadott tűzfallal együtt a városban már nyolc iskolában örülhetnek a festett falaknak a diákok, az iskolai dolgozói és a gyerekek szülei.

A Neopaint csoport elmúlt héten átadott több mint 1000 m²-es alkotása a város legnagyobb tűzfalfestménye lett. Az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskolába festett képen Vidák Zsolt grafikája látható, aki részletgazdag, Rotraut Susanne Berner népszerű böngészőinek világára emlékeztető, vidám, humoros alkotásaival a fiatalok nagy kedvence. Júliusban a művész több grafikáját láthattuk a Telepen a My little Budapest című kiállításon. 

Az erzsébetvárosi „Dobsuliba” házhoz jön az erdei iskolák hangulata: az idei szezonnyitásra készült el a magas hegyek ölelésében megbúvó csónakázó tavat ábrázoló festmény.

Valamikor tavasszal előzte be a testvériskoláját az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, ahol a suli belső homlokzatára önmagát tükrözve, mintegy folytatólagosan festették falra magát az épületet, borostyánnal színesítve.

Az erzsébetvárosi tűzfal-rehabilitációs program részeként tavaly a Hernád utcai Baross Gábor Általános Iskola kapott 700 négyzetméteres felületen egy nagy mesevárost. A képen perspektivikusan a mindennapi élet tevékenységeit, többek között dolgozó embereket, autószervizt, focimeccset, folyón evező kajakosokat, parkban piknikező embereket és sárkányeregetést ábrázoltak.

Az előző falfestményektől leginkább a Madách Imre Gimnázium oldalára festett kép tűnik ki. Az itteni illusztráció eltérően az előzőektől, nem a természethez, a játékos hangulati ábrázolásokhoz, a mindennapi cselekvésekhez nyúl, hanem a hetedik kerület egyik emblematikus ütőerét, az Erzsébet körutat ábrázolja. 

A Dohány utcai általános iskolában is a Dob utcai festmény hangulatára emlékeztető festmény van, de itt patak csörgedezik, heveredni hívó patakparttal.

Még a tűzfal-rehabilitációk hajnalán, 2011-ben festette ki virágokkal a Színes Város csoport az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Iskola udvarán található tűzfalat.

2014 szeptemberében pedig a XVIII. kerületi Kandó Téri Általános Iskola szánkózódomb melletti, fás-füves tér közepén álló, fehér kis épületének falaira festettek erdei tájat a Színes Város csoport alkotói.

Fotók:

Alsóerdősori képeket köszönjük Fazakas Pálmának!

Többi kép: Szerkesztői fotók, Neopaint, Színes város fotói
 

(Ha a világért sem maradna le posztjainkról, ide klikkoljon!) 

Épp nagy erőkkel verik le a Dob utcában a vakolatot az egyik épületről – a város egyik legrégebbi tűzfalfestményével együtt.

Még mielőtt bárki megijedne, hogy hova tűnik szemünk elől a Lumen zöldséges Zsuzsija (legalábbis a falra festett változata), Jankovics Barnabás, a Neopaint képviselője elmondta, hogy mivel beázott a fal felülről, és egy része betokosodott, ezért most a teljes vakolatot eltávolítják, és majd márciusban újra megfestik a képet.

Avagy a tűzfalfestmény nem tűnik el, csak megújul.

Ha ma végignézünk a Kálvin téren, nem találunk tűzfalakat. A Mercure Budapest Korona Hotel, a Z. Halmágyi-féle irodaházak és a 4-es metró építkezéseinek következtében a megújult tér elrejti az épülethiányos időszakok tűzfalainak rajzait és múltját. A megtalált fényképeken keresztül pillantunk bele a tér múltjába.

Kálvin tér – Kecskeméti utca sarok, üres foghíjtelek, 1952 

A képen látható foghíjtelekre 1860 és 1945 között Békés vármegye tehetős gyertyagyárosa és mangalicakereskedője, ifjabb Geist Gáspár egy Ybl Miklós által tervezett házat építtetett. A ház alsó szintjén 1871-től a pesti közélet egyik legfontosabb kávéháza, a Bátorka – a híres Báthory kávéház –üzemelt 1912-ig. Az 1945. január 14–17. között a budapesti ostromban a Geist-ház súlyosan megsérült. A lebontott ház helyére 1987-ben építették a Kálvin tér építészeti emlékeihez egyáltalán nem illő Mercure Korona szálloda keleti szárnyát.

Kálvin tér, szemben a Múzeum körút 41. tűzfala

A fenti tűzfal 1978-ban.

Kálvin tér – Kecskeméti utca sarok, zenés terasz, 1953

A kerítéssel körbekerített helyen állt a pesti városfal egyik kapujához, a Kecskeméti kapuhoz tartozó őrház. A házban a városkapu 1794-es lebontásáig az őrök laktak. Ezt követően 1868-ig Weisz Péter fehér- és cukorsütőmester élt itt.

Az egyszintes klasszicista ház lebontása után, 1912-ben adták át Pintér Gyula nagyvállalkozó megbízására a Hültl Dezső tervezte hatemeletes, szecessziós stílusú Pintér-bérpalotát. A palota földszintjén és első emeletén 1944-ig a Stern József Áruház ruha és fehérneműboltja üzemelt. Budapest ostromakor a bérház leégett, a lebontása után az 1960-as években egy sörkert üzemelt az üressé vált telken (a 60-as évek romkocsmája?). A képen a szemközti tűzfalon látható az 1794–96 között elbontott Kecskeméti kapu emlékére készített dombormű. A később ide épített Korona szállóval a dombormű eltűnt. Helyette 1983-ban avatták fel Illés Gyula vörös mészkőből készített domborművét a föld alatt (amit a köznyelv mellesleg a Kálvin tér pinájának is nevez), az alkotáson látható a művész Maci nevű macskája, ami a megújuló életet szimbolizálja.

A sörkertet fejmagasságig érő kőkerítés vette körül. A foghíjtelekre 1987-ben építették fel a Korona szálloda nyugati szárnyát.

Kálvin tér a Nemzeti Múzeum tetejéről fényképezve, 1970

A tér a Nemzeti Múzeum tetejéről fényképezve, még a beépítetlen foghíjtelekkel és a Kecskeméti kapu domborművével.

Kálvin tér: a Múzeum utca – Baross utca és Baross utca – Üllői út közötti tűzfalak

A Kálvin tér, a Múzeum és Baross (egykori Stáció) utcák határolta épületben működött a Marczibányi család által üzemeltetett Két Pisztoly fogadó és szálloda. 1874-ben ezen a helyen épült meg az Ybl Miklós által tervezett Pesti Hazai Első Takarékpénztár eklektikus stílusú épülete. Ybl maga is élt itt egy darabig egy harmadik emeleti, Kálvin térre néző saroklakásban. A II. világháborúban félig lerombolt épületet 1947-ben lebontották. Majd 2002-ben építették fel a Z. Halmágyi Judit és Virág Csaba jegyezte Kálvin Center elnevezésű irodaházat, ami hasonlóképpen sok ellenérzést váltott ki, mint a Korona szálló épülete.
A Baross utca és az Üllői út végi keskeny trapéz alaprajzú telekre épült 1869–1870 között Németh Samu háromszintes bérháza, amelyet Bergh Károly tervezett. Az eklektikus stílusú épület földszintjét üzletek foglalták el. 1911-ben az egész épületet eladták a Magyar–Hollandi Biztosító Rt.-nek. Az 1930-as gazdasági világválság következtében a biztosító elveszítette az épületet, ami félig-meddig üressé vált. Ekkor kapott helyet benne a Vörösmarty filmszínház. Jelenleg a telken a Kálvin Center ikerépülete található.

Váli Dezső blogjában található fotó még a tűzfalon lévő vörös csillaggal

Kálvin tér, tűzfal a Baross utca és a Múzeum utca között, 1956

A tűzfal már a vörös csillagtól megtisztítva, „Ruszkik haza” felirattal. A ház aljában egy (nem nemzeti) dohánybolttal.

Kálvin tér, szemben a Nemzeti Múzeum, a református templom tornyából nézve 1974-ben.

A Baross utca–Üllői út közötti tűzfalon OTP-reklámmal.

Kálvin tér, 1977

A térről készített fényképen a Baross utca–Üllői út és a Baross utca–Múzeum utca közötti tűzfalon a 70-es évek jellemző vállalati reklámjai láthatók, Lehel hűtő, Casco, Totó-lottó… stb. A keleti oldalon még a rendezett, Korona szálló nélküli foghíjtelkek parkosított változatát láthatjuk.

Kálvin tér, tűzfal az Üllői út és Baross utca között. Fabulon-mozaikkép, 1985

Pataki Ági, mint a Fabulon arca közel 25 éven keresztül tekintett le a Kálvin térre. Erdély Miklós, avantgárd képzőművész alkotása a Fabulon-reklámmozaik, amelyet az Elefántcsonttorony Irodaház építkezése miatt kellett eltávolítani a tűzfalról. A reklámmozaik egy különleges technikával készült kerámiaalkotás, ami a fotó és a mozaik különleges ötvözete. A művész a kép minden kerámiadarabkáját egyenként válogatta ki, s ezeket a "sejteket" illesztette egymás mellé a falon. A kép fagyálló, tisztítható és soha nem kell "újrafesteni". A fotómozaik eszmei értéke 30 millió forint. A falról való eltávolítás után a műalkotás az egykori Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) III. kerületi, Dugovics téri raktárába került. Az ÁMRK ma már nem létezik, az épületben jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum működik. Vélhetőleg az egykori ÁMRK (később KÖSZ) Nemzeti Múzeumhoz került raktárának anyagai a Forster Gyula Központhoz tartoznak most.

Mosóporreklám a Kálvin téri tűzfalon, 1988

A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat reklámja – amelyen a fa gyümölcsei a hazai mosószer és növényipar termékei, vagyis mosóporok, AMO szappan, Liga margarin – biztos, hogy nem a környezeti fenntarthatóság jegyében készült. 1988-ban így reklámozta magát az ország „többszörös élüzeme” a Kálvin téri tűzfalon.

Fotók: fortepan.hu; grofjordanhazy.tumblr.com; origo.hu

Az év autójáról készített filmet vetítik a Gozsdu-udvar tűzfalára. Két fiatal magyar művészt, Cakó Dánielt (quartz animator) és Hidvégi Áront (paint animator) kérte fel a Peugeot, hogy saját eszközeivel értelmezze újra a 2014-es év autóját.

A homok- és festékanimációkat készítő Quartzbox páros a Peugeot 308 SW-t értelmezte újra művészi eszközeivel. A film bemutatója a Gozsdu-udvarban található One More Café-ban lesz, ahol november 6-án, 7-én és 8-án este a kávézó feletti tűzfalra vetítve folyamatosan látható lesz az alkotás. A francia kultúrára fogékony közönség számára igazi csemege lesz a két képzőművész alkotása.

A rövidfilm elkészítéséhez a művészek néhány napig együtt éltek az új Peugeot 308 SW-vel, hogy személyesen is megismerhessék az autó legfontosabb tulajdonságait. Így született meg a rövidfilm, amely az autóban található érintőképernyős kezelőfelület, a könnyített karosszéria, a kényelmes ülések és a hatalmas csomagtér ihletésére jött létre.

Cakó Dániel Medárd a projektről így nyilatkozott: „Az új Peugeot 308 igazi műalkotás. A szobrász szemével nézve a modellt kívülről és belülről is különlegesen átgondolt koncepció mentén alakították ki. Gilles Vidal, a Peugeot formatervezési igazgatója és csapata igazán inspirálót alkotott. Az autó meglepő újításaival, dizájnjával és átgondolt kialakításával szerintem nemcsak minket, de minden dizájnra fogékony embert megihlet.”
 

A két fiatal egy speciális kétrétegű asztalnál dolgozik: Dániel a felső szinten a homokkal, míg Áron az alsó szinten színes festékekkel és sablonokkal alkot képeket. Az asztalt alulról világítják meg, a zenére komponált produkciót pedig kamera segítségével rögzítik.

Erzsébetvárosban ismét megújult egy tűzfal, ezúttal a Hernád utcai Baross Gábor Általános Iskolában.

A Neopaint Works alkotócsoport által megálmodott tűzfal-rehabilitációs program tavaly indult útjára, majd a VII. kerületi önkormányzat felkarolta a kezdeményezést. A Neopaint és az önkormányzat közös munkájának eredménye ez az újabb, közel kézilabdapálya nagyságú (700m2) megfestett tűzfafelület.

A tűzfalfestmény témáját - meseváros - leginkább az alapozta meg, hogy az iskolaudvar szűkösségét figyelembe véve, az elkészült kép óriás felületen közelről, és alulról nézve is jól érvényesüljön. Így az alkotók egy olyan mesevárost festettek, ami minden gyerek számára szerethető legyen.

A meseváros az élet mindennapi tevékenységeit ábrázolja, parkban piknikező embereket, sárkányeregetést, autójavítást a szervizben, focimeccset, kajakosokat a folyón...stb. A kép különlegessége az a perspektívikus ábrázolás, amely mint egy megdöntve ábrázolja a képzeletbeli kisvárost. A képen a legkisebb részletekig minden ki van dolgozva, megfigyelhető például, hogy minden épületnek, szereplőnek meg van a saját árnyéka, amely még jobban kiemeli a kép térhatását.

A Tűzfalrehab program keretén belül az idén még két további tűzfalfestmény fog elkészülni a Neopaint csoport által belső-Erzsébetvárosban. A jövő héten kezdődő tűzfalfestés témáját, a Rubik-év adta!

Tervezés, és teljes kivitelezés: Neopaint Works alkotócsoport
Támogató: Erzsébetvárosi Önkormányzat
Partner: Trilak Festékgyártó kft.

A Neopaint Works csoport facebook oldala: www.facebook.com/neopaint
A Neopaint Works csoport budapesti tűzfalfestményei: https://www.flickr.com/photos/neopaint/sets/

Fotók: Neopaint Works

Elkészült a Neopaint csoport első idei nagy tűzfala, ami a Madách Imre Gimnázium udvarában pompázik (Barcsay utca 5.). A kép - amit a tanárok és a diákok közösen választottak ki - az Erzsébet körutat ábrázolja. Ez az idei TűzfalRehab az Erzsébetvárosban nevű program első állomása, a következő ismét egy Rumbach Sebestyén utcai falfelület lesz. A tervek szerint idén tavasztól-őszig 6-7 tűzfalfelület pimpelnek majd fel a neopaintesek.

Mint mindig, most is készítettek egy látványos folyamatvideót:

Ilyen volt és ilyen lett (fotók: Neopaint): 

via és Facebook

Itt meg a korábbiak, amikről írtunk:
Dob utca
Rumbach Sebestyén utca