Virágzott az óriás tündérrózsa, a Victoria cruziana a Füvészkertben.

A Füvészkertben már hagyománnyá vált, hogy a virágzás napján lemérik, hogy hány kilót bír el az óriás tündérrózsa levele. Idén a levél 2 méternél is nagyobbra nőtt, pereme pedig 10-15 cm magasra. A vízinövény 20-25 cm átmérőjű virága csak két éjszakán át nyílik egy évben. A két éjszaka alatt a virág színe fehérről rózsaszínre változik, és ananászillatot áraszt.

Ahogy 1932 óta minden évben, idén is súlypróbát tartottak.  Ilyenkor gyerekeket ültetnek a hatalmas levekre, így tesztelik, hogy mekkora súlyt bírnak el. Idén több mint 180 gyerek próbálta ki az amazonasi tündérrózsa leveleit. A levélpróbán a tavalyi 52 kg-os eredményt új 52,5 kg-os rekord döntötte meg.

Fotók: Füvészkert

Budapestről jól tudjuk, hogy semmiképp sem a botanikus kertek fővárosa. Az itteniek köszönőviszonyban sincsenek a londoni a Kew-kertekkel (Királyi Botanikus Kertek) vagy Párizs négy részből álló, a város különböző kerületeiben található botanikus kertjeivel. Budapest e zöldfelületei sem méreteiben, sem kínálatukban nem olyan gazdagok, mint az említett kertek. Ugyanakkor az ilyen meleg, napsütéses őszi napokon kellemes feltöltődést biztosítanak számunkra. Így aztán arra gondoltam, bejárom őket. Jól jártam!

Budapesten négy látogatható botanikus kert van.

A legismertebb az ELTE-hez tartozó Füvészkert, ami a hét minden napján 9–17 óráig október 31-jéig van nyitva. A nyolcadik kerületben, panelházak tövében található kert volt Magyarország első botanikus kertje. A fenntartó Egyetem a Józsefvárosi birtokra a reformkorban helyezte át a székhelyet. A több mint három hektár nagyságú területen szinte riasztó nyugalomban lehet eltölteni az időt akár a Pálmaházban, akár az ázsiai kertben vagy a kert bármely zugában.

A másik legnépszerűbb hely a Gellért-hegy déli lábánál, a Corvinus Egyetem budai campusához tartozó, alsó és felső kertre osztott Budai Arborétum.

Az egykoron szőlőskertek borította hegyoldalba az 1850-es években, Entz József orvos alapított kertésziskolát. Az iskola mai épülete a felső kertben még ma is megtalálható. Az arborétumban csaknem 2000 fás szárú dísznövény, több száz hagymás virág és egyéb évelő dísznövény pompázik. Találunk a kertben hungarikum növényeket, például hazai berkenyeféléket vagy gazdagon virágzó végzetfákat is. Az arborétum szemmel láthatóan népszerű, és nem utolsósorban mindenki számára ingyen használható és látogatható. 

A harmadik, nem városi kert, a szintén a Corvinus-hoz tartozó Soroksári Botanikus kert. A hatvan hektár nagyságú terület, a pannóniai erdőssztyepp növényzet eredeti maradványainak megőrzésével tűnik ki a többi magyarországi botanikus kert közül. Ez azt jelenti, hogy itt a pannóniai erdőssztyeppre jellemző, az eredeti kékperjés száradó lápréttől a homokbucka gyepig és az alföldi gyöngyvirágos tölgyesig minden megtalálható. A belvárostól ugyan távolabb, de tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, háborítatlan nyugalommal várja a látogatókat a természetvédelmi terület.

A negyedik kert Budapest határában, Budakeszihez tartozó egy hektárnyi budakalásziKemotaxonómiai Botanikus Kert. A kemotaxonómia – mielőtt mindenkit elriasztanék – azt jelenti, hogy a növényeket a kémiai rokonságuk alapján helyezik egymás mellé az ágyásokban. A körülbelül 950 féle birtokló növénykertet előzetes bejelentkezéssel lehet megtekinteni.

Június elején a Füvészkert oldalán megjelent a hír, miszerint a rongálások és lopások miatt bizonytalan időre bezár a Viktóriaház. Erre nagy sírás-rívás alakult ki a neten, ám a helyszínen megtudtuk, aggodalomra semmi ok, valamikor a távoli jövőben kinyit még a Viktóriaház, de őszig-télig egész biztosan zárva lesz. Utána is csak akkor nyitja ki újra az igazgató, ha a látogatók betartják a házirendet és nem nyúlnak többé a növényekhez.

Egy szép nagy, egzotikus vízinövény levélébe ne böködje az ember kísérleti jelleggel az ujját, mert akkor a jövőben előle és a többi ember elől is elzárják a ritka növényt – ez a Viktóriaház bezárásának nagy tanulsága. A ház bejárata előtt átlyuggatott levelű hatalmas amazonasi tündérrózsa-levelek (victoria amazonica – innen a ház neve) hevernek, bent azok regenerálódnak, melyek túlélték a rongálást.

Néhány kivágott amazonasi tündérrózsa-levél. Szélükön a böködésből származó lyukak, amik a vesztüket okozták (A képre kattintva galéria nyílik, fotók: Tuba Zoltán)

A rongálásokat főleg gyerek- és nyugdíjas csoportok követték el. „Ők a legveszélyesebbek” – jelenti ki Kiszel Péter főkertész. A két csoport eltérő módszerekkel dolgozik: míg a gyerekek random rongálnak, a nyugdíjasok a házirendet értelmezik át, úgy, hogy „a 400 forintos belépőjegy megvásárlásával jogot formálhatnak a növénygyűjtésre, mivel szerintük mindenkinek joga van mindenből fogyasztani és hazavinni. Az orchideák a kedvenceik, de semmilyen növény nincs biztonságban” – magyarázza Kiszel Péter a bezárt Viktóriaházban tenyerét egy tündérrózsa levelén pihentetve. Ezt nem azért csinálja, hogy megmutassa, főkertészként bármit megtehet, hanem, hogy szemléltesse: ha valaki semmiképp sem tud ellenállni annak, hogy megérintse a növényt, akkor legalább teljes tenyérrel, óvatosan tegye.

Ugyanis ha nagy felületen érnek a tündérrózsához, semmi baja nem lesz: a levélre helyezett polikarbonát lappal együtt akár egy 20-25 kilós gyereket is elbír. Ezt a mutatványt a növényekkel együtt június 22-éig, a Múzeumok Éjszakájáig nem láthatja senki, akkor viszont  egyetlen éjszakára kinyitják a házat. A növények most regenerálódnak: a rongálások miatt a levelek több mint felét el kellett távolítani, így most két növénynek összesen 11 levele lebeg a 35 köbméteres medencében.

Mindez azért is sajnálatos, mert az amazonasi tündérrózsa virágzása augusztusban indul be, ekkor 3-4 naponta is kinyílik egy-egy - fehér és rósaszín - virág, főleg éjszakánként. A virágzást ráadásul kellemes ananász illat előzi meg.

A Viktóriaház egyébként a Trópusi és szubtrópusi blokkban van. A főkertésszel megnézzük a 2011-ben felújított pálmaházat is, ahol további rongálásokról mesél (a banánfákat és a kókuszpálmákat rendszerint rázni kezdik a látogatók, amint kezd beérni a termés; de a kaktuszok sincsenek biztonságban, a kancsóka növény nagy kancsóiba pedig tréfából kavicsokat dugdosnak a gyerekek). A pálmaházi teknősöket is el szokták csórni (ami teljesen értelmetlen, amióta összefertőzték egymást egy vírussal), de olyan is előfordul, hogy becsempésznek egy-egy megunt házikedvencet. Vannak persze jóérzésű törzsvendégek is – kismamák és nyugdíjasok vegyesen –, akik önkéntes biztonsági őrként viselkednek és rászólnak azokra, akik eltérnek az 1771 óta érvényben lévő szabályzattól, miszerint tilos megérinteni a növényeket.  

Szerencsére van a pálmaházban egy igazságosztó csalánfa, ami megbosszulja az összes lopást és rongálást: ha valaki megérinti, azonnal égni kezd a keze és hetekig stigmaként marad rajta egy kellemetlen piros folt. A főkertésznek oda se kell néznie, már a hangokból tudja, ha valaki ignorálja a figyelmeztető táblát.

Fotók: Tuba Zoltán

Csodás felirat a kapu fölött
 

Kiszel Péter főkertész, előtte az ép tündérrózsa levelek

Alapvetően tilos megérinteni a növényeket, de még a teljes tenyérrel való tapicskolás árt neki legkevésbé - bár az is tilos


A kancsókába kavicsokat szoktak dobálni a gyerekek, ami szintén tilos

A Viktóriaház kívülről

Amellett, hogy a teknősöket is tilos megérinteni, ellopni is fölösleges őket, mert vírussal fertőzöttek



Virágzó rododendron bonszáj (fölösleges a lopással próbálkozni, mert be van riasztózva)

A csalánfa viszont megtorol mindent, és jól megégeti azt, aki hozzányúl

(Ide klikkeljen, ha a jövőben semmiképp sem akar lemaradni a posztjainkról!)