Help Sales ÁSZF

Tetőtől talpig Iparművészeti és Nagycsarnok backstage

Egy város kerületeinek hangulatát, igazi történeteit csak akkor lehet valójában megismerni, ha a helyiek mesélik el a városrészek, épületek történeteit.

Erre ad lehetőséget Belső-Ferencvárosban 2016. május 7-én a Belső-Ferencváros​ Alap támogatásgyűjtő kampánynapja.

Ferencváros Belső-Ferencváros Nagcsarnok Vásárcsarnok Iparművészeti múzeum Tilos rádió

Ezen a napon lehetőség van bepillantani a Vámház körúti Nagyvásárcsarnok kulisszái mögé. Az érdeklődőket  Gönczi Ambrus, a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület gyűjteményvezetője vezeti be  a csarnokot a rakparttal a felszín alatt összekötő alagútba, ahol a Dunáról érkező árút hordták be a csarnokba. A második világháborúban bombatámadás következtében az alagút részben beomlott. 1994-ben állították helyre, és új funkciót kapott. A séta a rámpán, azaz árufeltöltő részlegnél folytatódik, majd a szelektív hulladék feldolgozó és a Hungarikum utca következik, s végül a észre sem vesszük, hogy a manipulációs térben találjuk magunkat

Ferencváros Belső-Ferencváros Nagcsarnok Vásárcsarnok Iparművészeti múzeum Tilos rádió
 Iparművészeti Múzeum. A felvétel 1896 után készült.
forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.119

.Az Iparművészeti Múzeum szó szerint tetőtől talpig levetkőzik az érdeklődők számára. Meg lehet nézni hol és hogyan dolgoznak a muzeológusok az épület pincéjében, vagy hogy milyen a kilátás a múzeum tetejéről.

Ferencváros Belső-Ferencváros Nagcsarnok Vásárcsarnok Iparművészeti múzeum Tilos rádió

A kerületben kilenc, a Belső-Ferencvároshoz kötődő ismert és elismert ember vagy intézmény az eseményhez tartozó adománylicithez saját személyes tárgyait ajánlja fel. Így lehetünk többek között tulajdonosai a 4 személyes közös pohárnak, egy igazi, háromdarabos pöttyöstárca-szettnek vagy Nádori Lídia-Kun Fruzsina mesekönyvéhez készült "Sárkány a lépcsőházban" képnyomatnak.

Ferencváros Belső-Ferencváros Nagcsarnok Vásárcsarnok Iparművészeti múzeum Tilos rádió

Az adománygyűjtő akcióhoz kapcsolódik Belső-Ferencváros lakóinak lokális hangulatú, kerületi civil netrádiója, a Rádió Ráday. A Tilos Rádió egy igazi kihelyezett pop-up stúdióból, a Púder Bárszínházból délután 15 és 18 óra között jelentkezik majd be. A műsorban az egykor Belső Ferencvárosban élt és jelenlegi lakók mesélik majd el a kerülethez kötődő történeteiket. 

A programról bővebben az esemény oldalán lehet olvasni. 

Tovább


Így fog kinézni a megújuló Iparművészeti Múzeum

Ha igaz a Népszabadság Online értesülése, akkor 2016 és 2018 között felújítják az Iparművészeti Múzeumot.

Iparművészeti múzeum felújítás

A beruházás a Vikár és Lukács Építészstúdió 2012-es, pályázatnyertes tervei alapján valósulna meg, mintegy 25 milliárd forintos tervezett költségvetésből.

Iparművészeti múzeum felújítás

Iparművészeti múzeum felújítás

Iparművészeti múzeum felújítás

Iparművészeti múzeum felújítás

Iparművészeti múzeum felújítás

Iparművészeti múzeum felújítás

Az építészstúdió honlapján megnézhető terv két fő elemből áll, a Lechner Ödön tervezte főépület műemléki rekonstrukciójából és a Hőgyes Endre utcai oldalon egy, a főépülethez kapcsolódó új szárny megépítéséből, amely designmúzeumként funkcionálna.

Fotók: Iparművészeti Múzeum

Tovább


Elképzelhető, hogy Lechner Ödön építészete világörökség lesz?

Valószínűleg kevés embert hoz lázba az, ha valahol ezt olvassa: Lechner-év 2014. Tulajdonképpen engem sem. Viszont amikor rátaláltam a szecessziós épületeket bemutató térképre, a Lechner-épületekről gyönyörű fotókat összegyűjtő weboldalra, innentől kezdve már a konferencia is érdekelni kezdett. Igen, Lechner-év van, Lechner Ödön halálának 100. évfordulója alkalmából. És ebből az alkalomból, úgy néz ki, úgy mozdultak meg a szakmai szervezetek, múzeumok, hogy túllépték a hagyományos múzeumi bemutatás és konferencia kereteit. Legalábbis erre utal a virtuális világ mint bemutató és információt szolgáltató eszköz használata. Aminek csak örülni lehet.

Vegyük sorba, mit kapunk a Lechner Ödön-évtől!
 

Már kaptunk egy virtuálisan nézegethető térképet, amelyen Budapest szecessziós házait mutatják be, illetve azt, hogy hol találhatóak a városban. Például ha a Stefánia út 14. szám alatt található Földtani Intézet épületéhez tartozó ikonra kattintunk, az átvezet bennünket egy olyan oldalra, ahol az épületről még több információt és képet találunk. Az Iparművészeti Múzeum a Partage Plus projekt keretében valósíthatta meg a múzeum szecessziós műtárgyainak digitalizálása mellett a magyarországi szecessziós építészet mintegy 60 kiemelkedő jelentőségű épületének digitalizálását.

A másik örömteli projekt az MTA BTK Művészettörténeti Intézet honlapján található, Lechner épületekről készített fotók közzététele, felhasználásra is! Az itt látható fotókat Hámori Péter készítette.

A harmadik program, az immáron nem a virtuális térben, hanem az Iparművészeti Múzeumban 2014. november 20-tól megtekinthető, Lechner műveit bemutató,Lechner, az alkotó géniusz című kiállítás.

A kiállításon bemutatott életművel szeretnék megerősíteni Lechner Ödön munkásságának jelentőségét, akinek a megítélése az elmúlt években jelentősen átértékelődött: a lechneri formák gazdagsága, fantáziavilága, művészetének újító megoldásai, egyéni stílusa a 19. század végének halhatatlan, világszínvonalú mestereinek élvonalába sorolják, többek közt a katalán Antoni Gaudí, a belga Victor Horta, a skót Charles Rennie Mackintosh és az osztrák Otto Wagner mellé. Talán ez a kiállítás és ez a címzett év is segíthet abban, hogy Lechner az UNESCO várományosi világörökségi listájára 2008-ban felkerült független, premodern építészete a kulturális világörökség részévé váljon. A kiállítás Lechner Ödön építész (1845–1914) munkásságának teljességét kívánja bemutatni, kiemelt figyelmet szentelve a kecskeméti városházának, az Iparművészeti Múzeumnak, a kőbányai templomnak, a Földtani Intézetnek és a Posta-takarékpénztárnak. Az egyik terem felidézi Lechner második otthonának számító, a nem régen átmenetileg újra megnyitott Japán Kávéház világát. Az építész főbb alkotásait interaktív panorámafelvételeken jeleníti meg.

És Lechner Ödön munkásságáról szóló megemlékezéshez tartozik a 2014. november 19-én elkezdődött Lechner Ödön konferencia is, amelynek a célja Lechner építészeti elveinek, valamint tervezői munkásságának elhelyezése a kortárs európai skálán, az összehasonlítás lehetőségével, amely az ő és az őt követő magyar építészek tevékenységét tág horizonttal vizsgálva teret ad a legújabb kutatásoknak.

És lesznek még más csemegék is a Lechner-életműből, bővebb információt az alábbi linken lehet találni.

A jó ötletek ellenére érthetetlen, hogy a Lechner-év 2014 vajon miért nem érdemelt meg egy önálló honlapot - mint ahogyan az YBL 2014 projektnek volt -, ahol egy helyen megtalálhatóak lettek volna a projektek, programok, leírások, szervezők. Lehet, hogy egy ilyen összefogó honlappal könnyebben lehetett volna az érdeklődőket egyik információtól a másikig áramoltatni.

Fotók

Földtani Intézet kép forrása: Földtani Intézet (Fotó: Hámori Péter, MTA BTK MI)

Thonet ház (Fotó: Hámori Péter)

Postatakarékpénztár (Fotó: Hámori Péter)

Lechner Ödön bérháza (Fotó: Hámori Péter)

Sipeki Balás-villa (Fotó: Hámori Péter)

Tovább


Internetadó vagy virtuálisan látogatható múzeumok

Gátolhatja az internetadó a magyar látogatókat a múzeumok virtuális térben fellelhető anyagainak meglátogatásában. Ha ezt a tényt mégis elfelejtjük, akkor máris virtuálisan bejárhatjuk a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Iparművészeti Múzeumot.
 

A 2010-ben megnyitott, párizsi székhellyel működő Google Kulturális Intézet célja a múzeumok, egyetemek és más gyűjtemények anyagainak digitalizálása és megosztása az online közönséggel. A Google Art Projecthez eddig több mint ötszáz múzeum csatlakozott, ilyenek pl. a New York-i Metropolitan, a firenzei Uffizi, a londoni British Museum és a bécsi Kunsthistorisches Museum.

A Magyar Nemzeti Galéria 52, a PIM 48, a Szépművészeti Múzeum 151, a Magyar Nemzeti Múzeum 45 és az Iparművészeti Múzeum 103 alkotása nézhető meg virtuálisan az intézet weboldalán. Az Iparművészeti Múzeum esetében még arra is van lehetőségünk, hogy „street view-val” bejárjuk az épületet. Az alkotásokat több kategória szerint csoportosították, például gyűjteményi, szerző, anyag, esemény, hely, személy, megjelenési forma és dátum alapján.

Az intézmények négy különböző digitális megjelenési formát vehetnek igénybe. A virtuális galéria gyűjteményi tárgyakat nagy felbontású fotóval és angol nyelvű leíró adatokkal mutat be. A Gigapixel egy kiválasztott műtárgyról rendkívül nagy felbontású fényképet tartalmaz.

A kiállítóterekben a virtuális sétán keresztül lehetőség van a múzeumi terek bejárására. A virtuális kiállítás pedig tematikus gyűjteményi válogatások megjelenítésére alkalmas.

Tovább


Reblog