Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Boncasztalokból állítottak szobrokat a kórházban 

Döntse el mindenki maga, hogy milyen érzés szembesülni a boncasztalokba vésett, halottak arcát ábrázoló „szobrokkal” egy kórház parkjában.

A bizarr gondolat a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatójának, dr. Bodnár Attilának és a kórház egyik patológusának fejéből pattant ki.

Ⓒ 2009 will pattison

A patológia felújítása során az építési törmelék közé kerültek volna a közel 40-50 millió éves tardosi „magyar márványból”, mészkőből készült tömbök. Így viszont egy újszerű, szokatlan áthelyezéssel és transzformációval új jelentést kapnak és közvetítenek a boncasztalok.

Bár a köveket át lehetett volna helyezni megmunkálás nélküli is, és akkor talán a hallottak kőbe vésett arcai nem hatnak olyan megrázóan a kórház udvarában.

A sokat és sokak által „látott” asztalokat Kontúr András alakította át szobrokká, így állítva emléket az elhunytaknak. Az alkotások az életet szimbolizáló négy állomást, az élet megfogalmazódásának kapuját, a születést, az idő múlását és a testből eltávozó lelket ábrázolják.

Fotó: MTI

Tovább


Fusson a föld alatt!

Amikor budapesti futópályákat gyűjtöttem össze, valóban nem gondoltam arra, hogy egyszer csak befut hozzám egy olyan hír, hogy menjek a föld alá futni. Azóta is gondolkodom rajta, hogy elmenjek-e pincelevegőt szívni.

A futóverseny helyszíne ugyanis a mai Dreher sörgyár alatt található, egykori kőbányából kialakított föld alatti tároló és járatrendszer. De nem is akármilyen pincerendszer, erről a tizenöt méter belmagasságú, 32 kilométer hosszú föld alatti területről származnak a Lánchíd két pilonja, a Margit híd, Budán a Citadella, a Mátyás-templom és a Halászbástya kövei. Igazán izgalmas videót lehet megnézni az alagútrendszerről Pálinkás Szűcs Róbert videójában egy korábbi pont!budapest posztban és az Origón Straub Ádám írásában

Ebben a nagyobb részt használaton kívüli, föld alatti rendszerben február 28-án lehet startvonalhoz állni. A jelentkezésig pedig el lehet dönteni, hogy ovikört vagy félmaratonit szeretne futni az olvasó. Regisztrálni itt lehet. 

Tovább


195 ezer négyzetméter sötétség Kőbányán

Harmincöt kilométeres barlangrendszer húzódik Kőbánya alatt. Az egykori bányából annyi követ termeltek ki, hogy fél Budapest felépült belőle, de működött itt sör- és repülőgépgyár is. Ma már csak viszi a pénzt, de néha még előbukkannak értékek a mélyből.  

A nyolcvanas évek végén a filmgyárban élhetetlenkedtem asszisztensként tehetséges filmrendezők oldalán, így kerültem Monory-Mész András Meteo című filmjének forgatására, néhány tömegjelenet segítőjeként. A film egy része az akkor még Kőbányai Sörgyár pincerendszerében játszódott. Korábban nem hallottam erről a barlangról, meg is padlóztam akkor a látványától rendesen. Mentségemre legyen mondva, több kőbányaival is beszéltem azóta, akiknek fogalmuk sincs az ott rejlő bányáról.

Kattintásra feltárul a pincerendszer

A bányát a tatárjárás után kezdték építeni, pontosabban, vájni. A kerületi Fehér út neve az azon szállított mészkő pora lett az, ami. Pest több kerületét építették ebből a bányából. A járatok több mint harminc kilométer hosszúak, méretére jellemző, hogy a Budapest Pride kamionjai urasan közlekedhettek volna benne.

KőbányaJelenet a pincéből

Huszonnégy évvel az akkori forgatás után megnéztük, hogy néz ki ma az egykori helyszín. Kalauzunk a Dreher Sörgyár főépítésze, Vincze Ernő volt.

Pálinkás Szűts Róbert

(Amennyiben nem akar lemaradni posztjainkról, ide érdemes kattintani.)

Tovább


Reblog