A közlekedés további lassulására számíthatunk a héten. Ugyanis a nemzetközi slow-naphoz, június 21 -hez kapcsolódva Budapesten nem egynapos, hanem egész hetes fesztivált rendeznek a tudatos visszalassulás népszerűsítésért.

A tudatos visszalassulás elsőre azt jelenti számomra, hogy lehetőség szerint ne egy nap alatt akarjam „megváltani a világot” – és mindezt kevesebb káros szenvedéllyel. A nemzetközi slow-nap pontosan arra hívja fel a figyelmünket, hogy mennyi mindent jelent mai urbanizált világunkban a szándékos lassítás, a slow. Sőt én tovább mennék a „slow-flow”.

A slow-mozgalmat, amely mára életfilozófiává nőtte ki magát, egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini indította el 1986-ban Rómában, aki a fast fooddal szembeni ellenérzését egy McDonald’s megnyitása elleni tiltakozással fejezte ki. 1989-ben már alapdokumentumban rögzítették a gyorséttermekkel és a műanyag ételekkel szemben a minőségi étkezés élvezetének és a helyi termelők támogatásának fontosságát.

A fejlett országokban népszerű slow-mozgalmak az élet egyre több területén hirdették meg a visszalassulás filozófiáját. A slow-filozófia ma már érinti a designt, a gyereknevelést, az olvasást, a médiafogyasztást vagy akár a mozit is. Előtérbe helyezi az emberközpontú tervezést, a fenntarthatóságot, a lokális alapanyag felhasználását, a helyi szakemberek munkájának kihasználását vagy a do-it-yourself tevékenységet. 

1999 óta úgynevezett lassú városok, citta slow-k is kapcsolódtak a mozgalomhoz, amelyek olyan 50 ezer fősnél kisebb települések, ahol a várostervezés az embert helyezi a középpontba minél több park, zöld terület és bicikliutak kialakításával. Magyarországon Hódmezővásárhely lett az első lassú város 2010-ben.

A gombamód szaporodó street food, a gyorsabbnál gyorsabb közlekedési eszközök, a másodperc-alapú információáramlás világában a slow-mozgalom sem tétlenkedik, és most már ott tart, hogy magát a városi lét tempóját próbálja lelassítani emberléptékűre.

Ezen a héten egy olyan életmódfesztivállal kényeztetnek minket, ahol kicsit összetalálkozhatunk önmagunkkal, és kipróbálhatjuk, milyen sokféleképpen lehet feltöltődni és lelassítani magunkat, illetve környezetünket. És mindezt teljesen ingyen.

A héten a programokat tematikus napokba csomagolják. Hétfőn a nagyvárosi túlhajszoltságból fakadó elidegenedésre, a közösségektől való eltávolodásra reagálva az egy környéken lakókat szeretnék közelebb hozni egymáshoz. Szerdán ingyenkönyvet osztanak, mivel az olvasás már önmagában is lassulást jelent. A csütörtöki napon – ami a tudatos pénzhasználatról szól, arról, hogy hova tesszük, kinek adjuk a pénzünket – megnézhetjük a legfontosabb slow-filmet, Philippe Borrel Sürgősen lassítsunk! című alkotását, amely olyan emberekről szól, akik ebben a felgyorsult világban is törekszenek az emberi tempó és értékek megtartására. Pénteken a „pihenj és frissülj fel” napon reggel közös jógázással lehet kezdeni a napot, illetve este zárni is.  A szombat lesz a fesztivál gasztronapja, ahol a Margitutcakilenc nevű, hangulatos kerthelyiség egy komplett slow food helyszínné alakul át.

A programhoz való könnyű csatlakozás érdekében elkészült Budapest slow-térképe is, így egyszerűen követhetőek a hét programjai és a kapcsolódási lehetőségek.