Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnep, Szent István király, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Augusztus 20. 1945-ig volt nemzeti ünnep, az ezt követő két évben egyházi ünnepként ünnepelték. 

1945-ben visszakerült Budapestre a Szent Jobb, ami így újra része lett az akkori egyházi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-tól. 

A kommunista rendszer nem tudott mit kezdeni augusztus 20. nemzeti és egyházi tartalmával, ezért tartalmilag megújította és az új kenyér ünnepének nevezte el. 

Az ünnep kiváló alkalom volt a kommunista rendszer üzeneteinek propagálására. Az új alkotmány hatályba lépését, vagyis a szocialista államalapítást 1949-ben erre a napra időzítették. Ettől a naptól kezdve 40 éven keresztül ez a nap volt az alkotmány ünnepe. 1950-től a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánították. A rendszerváltás újabb megújulást hozott az ünnep tartalmi megjelenésében, ismét előkerültek az egyházi és történelmi tradíciók. 1989 óta újra megrendezik a Szent Jobb körmenetet. 1991-ben Szent István napját emelték a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyílvánították. 

A rendszerváltás újabb megújulást hozott az ünnep tartalmi megjelenésében, ismét előkerültek az egyházi és történelmi tradíciók. 1989 óta újra megrendezik a Szent Jobb körmenetet. 1991-ben Szent István napját emelték a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. 

A Fortepan képei között bepillanthatunk az 1939-es Szent Jobb körmenetbe, a kommunista rendszer dicsőítő szlogenjeibe, láthatjuk Kalasnyikovot és Knézy Jenőt, miközben tudósít és találunk fekete-fehér tűzijátékos felvételeket is.