Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Újraéled a józsefvárosi telefonközpont

A józsefvárosi telefonközpont épülete 1999 óta üresen éktelenkedett a Horváth Mihály tér sarkában. Bejutni az épületbe nagyon ritkán, egy-egy szervezett bejárás esetén lehetett. 

Józsefváros Telefonközpont Térey János
Fotó: fortepan.hu

Miután több hasznosítási elképzelést is nyilvánossága hoztak, az elmúlt évben elkezdték az épület felújítását. Ma már azt is lehet tudni, hogy egy hotel nyílik az épületben.

Józsefváros Telefonközpont Térey János
A felújítás alatt lévő épület (fotó: szerkesztő)
Józsefváros Telefonközpont Térey János
A felújítás alatt lévő épület (fotó: szerkesztő)

Térey János író, urbanista 2014-ben megjelent verses-novellás kötetében a közelmúlttól a közeljövőig Budapest ismert és ismeretlen helyszíneiből, annak hol nagyszabású, hol kisszerű figuráiból mutat be jó párat. 

Térey a videóban a telefonközpont tetejéről beszél az épület titkairól, Józsefvárosról és Budapestről. 

Az épületről az Érzelmi zsarolás című versében így ír:

"Kint megállt rágyújtani a józsefvárosi telefonközpont
Erődítményjellegű tömbje alatt.
A sarkon állt egy teherautó
A farán hatalmas vöröskereszttel.
Hallani lehetett a sofőrjét: „A csapatmunka ebben
Az országban döghalál.” Nincs válasz."

Térey könyvéhez 2014-ben a Könyvhétre egy, a helyszíneket bejáró, interaktív Google-térképet készítettek. A térkép ezen a linken elérhető. 

Az épületről egy régebbi posztunkban itt olvashat

Tovább


A József  Telefonközpont, a nyolcadik kerületi fantom

A József Telefonközpont Józsefváros szívében éktelenkedik. Ez szó szerint így van. Az évek óta üresen álló műemlék épület akár a nyolcadik kerület egyik ékköve is lehetne, de egyelőre kiüresedett fantomépületként terebélyesedik a Horváth Mihály tér oldalában.

Fotó: egykor.hu

A jobb korokat, jelentősebb időket megélt telefonközpontot 1913–1916 között építették, a vasvázas szerkezetű épületek tervezésében kiváló Ray Rezső tervei alapján. Az építkezés az akkori magyarországi viszonyok első nagy állami megrendelései közé tartozott.

Fotó: fortepan.hu

A vasvázas szerkezetet szinte művészeti eszközként használó Ray egy palotára, már-már várkastélyra emlékeztető, az épület homlokzatán a modern, romantikus és barokk, neobarokk stílusjegyekre emlékeztető épületet tervezett az akkori Mária Terézia térre. A József-központot 1917-ben nyitották meg 5200 előfizetővel, akiket a Nagymező utcai Teréz-központtól vettek át. A korához és funkciójához képest modern épület tökéletes teret biztosított az akkori központi távbeszélő-állomásnak.

Az épület formája és tömege miatt a központot 1919-ben és 1956-ban erődítményként használták. Az épület mindkét háborút megsínylette, és a rombolások miatt többször is átépítették. Utoljára Magyar Telekom elődje, a T-Com használta, 1999-ig.


A kiüresedés óta az épület keresi gazdáját és funkcióját. 2008-as – az interneten máig fellelhető – információk szerint, az épületből Horváth Mihály Palace-t, hotelt terveztek építeni, de mára már ez az információ elévült. 2015 februárjáig még látható volt az „eladó” tábla az épületen, de a hónap végére ez is eltűnt. Az önkormányzat azt a szóbeli információt adta (a levelemre nem kaptam választ), hogy mivel nem önkormányzati tulajdon, a kerületben lévő, jelentős műemlék épületről nem tudnak többet. Nem tudják, ki a tulajdonos, és azt sem, hogy milyen hasznosítási tervek születhetnek az épületre.

Nem megerősített információk és egy magát megnevezni nem kívánó informátor szerint a tulajdoni lapról annyit sikerült kideríteni, hogy az épület a Zenobia Hungary Kft. tulajdonába került. Az albertirsai székhelyű kft.-t a bisnode.hu információi szerint 2015. február 2-án alapították egyiptomi magánszemélyek 300 millió forint törzstőkével. Mivel a kft.-nek se honlapja, se telefonszáma vagy más elérhetősége, ezt az információt ők maguk sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, és az épület fejlesztésére vonatkozólag sem tudhattunk meg többet.  

Az épülettel egyébként maga a Józsefvárosi Önkormányzat sem büszkélkedik, nem lehet róla olvasni a „Józsefváros újjáépül” programban sem, de még ennél is jobban meglep, hogy az önkormányzati honlapon Józsefváros múltját feldolgozó részben sem írnak róla.

Caption

 

Tovább


Reblog