Egy város kerületeinek hangulatát, igazi történeteit csak akkor lehet valójában megismerni, ha a helyiek mesélik el a városrészek, épületek történeteit.

Erre ad lehetőséget Belső-Ferencvárosban 2016. május 7-én a Belső-Ferencváros​ Alap támogatásgyűjtő kampánynapja.

Ezen a napon lehetőség van bepillantani a Vámház körúti Nagyvásárcsarnok kulisszái mögé. Az érdeklődőket  Gönczi Ambrus, a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület gyűjteményvezetője vezeti be  a csarnokot a rakparttal a felszín alatt összekötő alagútba, ahol a Dunáról érkező árút hordták be a csarnokba. A második világháborúban bombatámadás következtében az alagút részben beomlott. 1994-ben állították helyre, és új funkciót kapott. A séta a rámpán, azaz árufeltöltő részlegnél folytatódik, majd a szelektív hulladék feldolgozó és a Hungarikum utca következik, s végül a észre sem vesszük, hogy a manipulációs térben találjuk magunkat

.Az Iparművészeti Múzeum szó szerint tetőtől talpig levetkőzik az érdeklődők számára. Meg lehet nézni hol és hogyan dolgoznak a muzeológusok az épület pincéjében, vagy hogy milyen a kilátás a múzeum tetejéről.

A kerületben kilenc, a Belső-Ferencvároshoz kötődő ismert és elismert ember vagy intézmény az eseményhez tartozó adománylicithez saját személyes tárgyait ajánlja fel. Így lehetünk többek között tulajdonosai a 4 személyes közös pohárnak, egy igazi, háromdarabos pöttyöstárca-szettnek vagy Nádori Lídia-Kun Fruzsina mesekönyvéhez készült "Sárkány a lépcsőházban" képnyomatnak.

Az adománygyűjtő akcióhoz kapcsolódik Belső-Ferencváros lakóinak lokális hangulatú, kerületi civil netrádiója, a Rádió Ráday. A Tilos Rádió egy igazi kihelyezett pop-up stúdióból, a Púder Bárszínházból délután 15 és 18 óra között jelentkezik majd be. A műsorban az egykor Belső Ferencvárosban élt és jelenlegi lakók mesélik majd el a kerülethez kötődő történeteiket. 

A programról bővebben az esemény oldalán lehet olvasni. 

A bulinegyed egy vasárnap is nyitva tartó vásárcsarnokkal gazdagodott.

Több mint egy éve vártak a Klauzál tér környéki, belső-erzsébetvárosi lakók, hogy újra használhassák a felújítás alatt lévő vásárcsarnokot. Úgy tűnik, mindenképp jól jártak: nemcsak egy gondosan, szépen kivitelezett műemléket kaptak vissza, hanem az országban mostanság igen ritka, vasárnap is nyitva tartó bevásárlóközpontot.

Erzsébetváros az új vásárcsarnokával lassan elmondhatja magáról, hogy az egy főre eső vásári helyek számával az élen jár a kerületek között.

Az 1897-ben átadott épület 1987-ig működött hagyományos vásárcsarnokként, majd 1987-től hipermarketté alakították. Az így kialakított rossz elrendezésű terek jobban emlékeztettek egy török bazár hangulatára (ami végső soron nem is rossz), mint egy vásárcsarnokéra.

2014 végén zárták be a csarnokot. A market, a kis üzletek, a még jóval korábban megszüntetett szombati Klauzál téri piac az itt élő lakók számára nagy érvágást jelentett.

A most átadott épületben a hétvégén olyan békebeli boldogsággal sétáltak az emberek, hogy ez egyértelműen igazolta a vásárcsarnok szükségességét.

Az igényesen felújított épületben jól kihasznált, funkcionálisan jól osztott tereket találunk. A szupermarket átköltözött az épület déli oldalára, az északi oldalon pedig különböző standok, pékség, húsbolt, sajtos kapott helyet. A csarnok közepén esztétikusan kialakított fa árusító standok várják  a piaci eladókat.

 A felújított csarnok egyik legnagyobb nyeresége lett, hogy az épület felső szintje is a lakosság használatába került. Ide költözött a lángossütő, a Békési kolbászos, a csarnok órája alá egy kávézó, cukrászda és több egyelőre még ki nem nyílt üzlet.

Funkcióidegen, mégis népszerű lehet az önkormányzat által működtetett ügyfélszolgálati fiók, ahová akár hatósági, akár kerületfejlesztési kérdésekkel is bemehetnek az emberek. A meglepően dizájnos berendezés mellett gyereksarokkal várják az ügyeiket intézni vágyó szülőket.

Ugyanitt a első szinten kaptak helyet a lakosság számára is használható nyilvános WC-k.

A két szintet mozgólépcső köti egymással. A felújítás része volt a csarnoképülettel összekötött lakóház felújítása is, aminek a belső részét üvegtetővel választották el az átmenő forgalom zajától. 

A csarnok úgy tűnik, nem csatlakozik a kutyabarát intézmények sorához, mert az üvegtető alatt két szomorú öleb várakozott bent lévő gazdájára.

Fotók: Szerkesztő