Még nem láttuk, de most négy 3D-s térképen is megnézhetjük Budapest föld alatti objektumait. Zsoldi Katalin, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék doktorandusza többéves kutatómunkájának eredménye, hogy most 3D-ben megnézhetjük Budapest földalatti rendszerének négy fontos pontját, a Gellért tér, a kőbányai alagútrendszer, a II. János Pál pápa tér – Keleti pályaudvar alatti területet, valamint az F-4 atombunkert. 

A 3D-s ábrázolás lehetővé teszi, hogy valós képet kapjunk a létesítmények valódi helyzetéről, azok egymáshoz való viszonyáról, felszín alatti mélységéről. A térkép interaktív, Zsoldi Katalin honlapján 3D-ben és sztereoszkopikus formában is megtekinthető. 

A több mint 30 km-es kőbányai pincerendszer egyes járatainak belmagassága és mélysége eltérő. Mai területe a X. kerületi önkormányzat és a Dreher sörgyár tulajdonába tartozik. Jelenleg raktárként funkcionál, gombát termesztenek benne, időnként maratoni futás helyszíne, vagy mélymerülő búvárok gyakorolnak ott.

Deák téri videón a metróvonalak mellett jelölve lettek az egyes vonalak állomásai, az aluljáró a metróvonalak állomásait összekötő alagutak, a sötét rózsaszínre festett pincék és a narancssárga színre festetett óvóhelyek és sötétlila mélygarázsok. 

A Rákosi-féle atombunker, az F-4 objektum egy egykoron titkos H betű alakú objektum volt, amely a Szabadság tér és a Kossuth Lajos tér között található, de az Országházhoz nem csatlakozik. A föld alatti óvóhely 16 emelet mélyen, 3500 négyzetméteren, 2200 ember befogadására alkalmas. A bunker az M2-es metró építésével egy időben készült. A Magyar Dolgozók Pártjának (egyben megrendelő) székházából lépcsőn és liftből volt elérhető. A 3D-s térképen a Szabadság tér alatti területen a metróvonalak, az aluljáró, alagutak, illetve az Deák téri objektum színeihez igazodva a pincék, az óvóhelyek, mélygarázsok és a főgyűjtőcsatorna látható.

A Szent Gellért tér alatti világban a metróállomáson kívül jól látható a kékkel jelölt ősforrás, amely régen a Gellért fürdő vízutánpótlását biztosította. A Gellért-táró gyakorlatilag egy alagútrendszer, amely a Gellért, a Rudas és a Rácz fürdőt köti össze egymással. Az alagútban fürdőket ellátó termálvizes kutak láthatók, sötétzöld jelöléssel pedig a Gellérthegyi sziklatemplom. 

A II. János Pál pápa tér alatt egy állítólagos alagút nyomvonala látható. A források szerint ez az alagút a kommunista rendszer idején használt járatrendszer volt, amelyben akkoriban emberek százai tűnhettek el.

Nem menjetek bringával az Alagútba (hivatalos nevén Várhegy-alagút vagy budai Váralagút), legalábbis mindaddig, amíg nem fordul melegebbre az idő! Az Alagútban ugyanis lefagyott az úttest, ami miatt biciklivel hatalmasat lehet zakózni az autósok között. Ez pedig nyilvánvalóan életveszély.

Fotók: Tuba Zoltán

Önkéntesek ragasztották ki a veszélyt jelző táblát hétfőn

Helyszíni tudósítónk apokaliptikus szavakkal írja le a kialakult helyzetet: „Tényleg durva a jég, és kurva jó lenne, ha bárki is az illetékes, tenne valamit az ott folyó vízzel, mert most nagyon veszélyes, a járda teljes szélességében fel van fagyva, melegebb időben meg csak simán undorító a vízen átbringázni. És én még attól is félek, mivel nem tudom, honnan folyik, hogy idővel annyira kimos valamit, hogy beomlik az alagút.”

Az esti helyzet az volt, hogy betonkeményre fagyott a jég, ami nap közben kicsit megkásásodhatott. "Akkor felnyomvályúzták a bringák, estére meg visszafagytak a nyomvályúk, úgyhogy extrapara lett. Szerintem simán nyerhető a per, ha valaki itt kitöri a nyakát" - állapította meg tudósítónk.

Ott lenne mentőövként még ugye a túloldali járda (ami inkább egy szegély, mint járda), de Pestről Budára haladva azzal sem ér semmit az ember, mivel nem lehet szabályosan megközelíteni. További nehezítő tényező a szellőzőventillátor, ami befúhatja a bringást az autók közé. 

Köszönjük a figyelmet, ez volt januári szolgáltató posztunk, ide kattintva nem marad le a jövőben sem!