Az őszi kirándulások kedvelt célpontjai a kilátótornyok, amelyek kiváló kilátást nyújtanak a városra, a környező tájra.

Budapest nem az épített kilátók városa. Jó hely, ahonnan kiváló panorámában gyönyörködhetünk, több is van, de kifejezetten nézelődésre, kilátásra épített torony kevés akad, és azok is mind Budán találhatók.

Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen épült az Erzsébet-kilátó. Elődje egy faépítmény volt, amit 1908-ban bontottak le. A népszerű Sissiről, Ferencz József császár feleségéről elnevezett és Schulek Frigyes tervezte tornyot 1910-ben adták át a közönségnek. A neoromán stílusú építmény 23,5 méter magas, 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. A tornyot a 100 éves "születésnapjára" felújították, így újra használható az egy időre lezárt felső szint is. A kilátóból tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is látszanak. 

454 méter magasan a Nagy-Hárshegy tetején található a Kaán Károly-kilátó. A Kaán Károly erdőmérnökről, később földművelésügyi államtitkárról elnevezett kilátó kb. 70 méterrel van alacsonyabban, mint az Erzsébet-kilátó. A másodjára megépített torony már kőalapzatot kapott, amit faszerkezettel fejeztek be.

A kis-hárshegyi, mintegy 6 méter magas Makovecz Imre-kilátót 1970-ben emelték, de az elavult, elkorhadt farönkök miatt újraépítették. A torony fémváza 30 akácrönkből épült csigalépcsőt tart meg. A kilátóból rálátunk Buda északi részére, a budapesti Belvárosra, a Várhegyre és a Citadella irányába.

 A futurisztikus üzleti negyedek toronyházaira emlékeztető Csergezán Pál-kilátót 2005-ben építették, a Budai-hegység legmagasabb pontjára, a Nagy-kopasz hegy tetejére. Névadója festményein a természetet és a vadászatokat örökítette meg. A betonalapú kilátó faborítását lucfenyőből készítették. A 18 méter magas kilátó felső szintjén, egyszerre akár 150 ember is gyönyörködhet a tágas kilátásban. 

A Széchenyi-hegyen eredetileg nem volt kilátó, csak pihenőhely és emlékoszlop. Az Ybl Miklós tervezte, eredetileg artézi kútnak épült kilátót 1898-ban helyezték át ide a Hősök teréről.

A Budapest II. kerületében található Árpád-kilátó Glück Frigyes kezdeményezésére épült 1929-ben. A 376 méter magas Látó-hegy tetején álló építményt 2001-ben újították fel. A fedett, teraszos, népies hangulatú kilátóból a Dunára és a Budai-hegység déli és nyugati oldalára lehet rálátni.