Nem csak a VII. kerületben tűnnek el városképileg meghatározó épületek. A furcsa, az épített környezetre visszavonhatatlan hatással bíró önkormányzati döntések bármelyik kerületben felüthetik a fejüket. Most épp Ferencvárosban, a Kálvin tér közeli Erkel utcában bontanak egy 1860 körül épült kétemeletes, romantikus bérházat. 

A Ráday utcából nyíló Erkel utcai épülettől 2010-ben vonták meg a helyi védettséget. Az önkormányzat 2014-ben írt ki pályázatot az épület értékesítésére.

Az új tulajdonos és az önkormányzat értelmezésében is az ingatlaneladás céljaként meghatározott „hozzájárulni az épített környezet minőségének javításához” definíció a 150 éves épület bontását jelentette. A bontást a tulajdonos az önkormányzat hozzájárulásával gyorsan el is kezdte.

A szenvtelen és visszavonhatatlan rombolásban leginkább az a szemet szúró, hogy az épület nem volt rossz állapotban, így a bontás semmiképp sem volt indokolt. Az Urbanista szerint a ház az önkormányzati ingatlan adok-veszek áldozata lett.

De vajon mi lesz helyette? 

A kis romantikus épület helyett az Erkel Residences névre hallgató hatemeletes, nem igazán városképbarát, modern luxuslakásokkal teli épület kerül.  
A baj pedig az az új építéssel, hogy ebben a városrészben lebontanak egy olyan épületet, amelynél ez egyáltalán nem volt indokolt, megbontják a város szövetét, és a helyére beépítenek egy városképidegen objektumot.

Mint tavasszal nyíló virágok, úgy nyílnak meg a Nyitva! fesztivál keretében Budapest különböző terei, nem használt helységei, a város közönség elől elzárt házai, udvarai, épületei a Kortárs Építészeti Központ szervezésében.

Április 1-jén kezdődött a második Nyitva! fesztivál. A fesztivál ideje alatt, vagyis egész áprilisban a közösségek, civil kezdeményezések üresen álló, épp nem használt helyiségeket kapnak meg ingyenes használatra, ahol kipróbálhatják „álmaik tevékenységét”. Jó esetben pedig a tulajdonos is jól járhat, mert könnyebben vagy némi szerencsével ráakadhat potenciális bérlőjére. 

A bérlő és tulajdonos egymásra találásának és a Nyitva! fesztivál sikertörténete a Naspolya Nassolda, amely az első fesztivál alatt nyitotta meg a nassoldát 1 hónapra a Káldy Gyula utcában. A kezdeményezést a tulajdonos is annyira megkedvelte, hogy közös nevezőre jutással már a Naspolya Nassoldában készülnek Budapest legfinomabb és legegészségesebb sütijei.

Az idén 6 üzlet talált gazdára. A Paulay Ede utca 19. századi műemlékházba kortárs alkotók műhelyeket és bemutatóteret nyitnak, ahol a közönség, mint egy igazi nyitott műhelyben ki is próbálhatja a tevékenységeket. 

Üzlethez jutottak újrahasznosítással foglalkozó designművészek, zöld gondolkodók, gyerekprogramot csináló önjelöltek. Ígéretes programkínálatot takar a Gondnok projekt, aminek a keretében 30 nap alatt 30 elfelejtett, fiókban hagyott műalkotás lesz ismert Kádár László nyugdíjas, vagyis a teremőr közreműködésével. 

A fesztivál extra helyszíne az idén a Kazinczy utca lesz. A helyi vállalkozók összefogásával és az AZÉRT Egyesületnek és a Magyar Plakát Társaságnak köszönhetően egy hónapra kiállítótérré válik az egész utca, és egy hónapon át a művészi plakát visszanyeri eredeti funkcióját, és újra megszólítja az utca emberét.

Az április 6-án kezdődő Funding the Cooperative City–Budapest workshopján, beszélgetésein, a közösségi terek és szolgáltatások működtetéséhez szükséges kreatív, innovatív gazdasági modellekkel ismerkedhetünk meg. A háromnapos  program górcső alá veszi a közösségi finanszírozás, illetve a közösségi befektetés módszereinek alkalmazhatóságát a budapesti/magyarországi ingatlanpiacokon. 

A workshop célja rávilágítani Budapest sok ezer, kihasználatlanul álló ingatlanára és arra, hogy az ingatlanpiac és a társadalom változásával valószínűleg egyre több közösség fog jelentkezni ezeknek az üres ingatlanoknak a nonprofit vagy közösségi célú hasznosítására.

A rendezvényre érkező külföldi, különböző innovatív, közösségi városfejlesztéssel és közösségi célú ingatlanfejlesztéssel foglalkozó szakembereken keresztül közelíthetünk a magyar valóságos ingatlanvagyon helyzetének megmozdításához.  

A Budapest 100, a KÉK harmadik programján keresztül számos Budapesti ház lesz elérhető a lakosság számára. Az idei év témájához kapcsolódva a Nagykörút házai nyílnak meg április 16-17-én.  

Ezalatt a két nap alatt beszélgetéseken, kulturális programokon keresztül ismerhetjük meg a körúti kávéházak, színházak, mozik néhai és mai világát a Margit hídtól a Petőfi hídig. 

Biztos, ami biztos, egy hevenyészett biztosítókötéllel duplázták meg a Szent Flórián-szobor védelmét a buddhista központ épületén, a Rózsák terén és a Huszár utca sarkán található egykori Dreher-serházon.

2012-ben a buddhista központnak még nagyszabású tervei voltak az épület felújítását illetően, és azóta látszik is némi haladás az épület külső részén, nagy előrelépések viszont nem. 

Szent Flórián szobrára így ők ugyanolyan sajátosan vigyáznak, mint ahogy ezt az országos kulturális örökség védelméért felelős hivatal, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ is teszi. Maradnak a műemlékekért is felelős biztosítókötelek.

Hatvan ház tart nyitva a Budapest100 hétvégéjén április 18-án és 19-én. Az ingyenesen látogatható házakban programok, színes események várják az érdeklődőket.

A megnyíló házak között lesz a Józsefvárosi Telefonközpont, amiről nemrég írtunk. (Sajnos az épületbejárásra a létszám már betelt.) Így most azok közül a házak közül ajánlunk párat, amelyeket még van lehetőség megnézni.

A Lipótvárosban megnyílik a közönség számára a Fellner Sándor tervezte Igazságügyi Palota, amely jelenleg a Legfőbb Ügyészségnek, a Fővárosi Ítélőtáblának és Magyarország legfőbb bírói szervének, a Kúriának a székhelye. Bepillantást nyerhetünk a Kúria elnökének dolgozószobájába, az elnöki fogadóterembe és a Kúria dísztermébe. Látogatható lesz a rabmegőrző is.

A Teréz körúton megnyílik a látogatók előtt a Radisson Béke Hotel. Az egykori Britannia kora legmodernebb szállodái közé tartozott. Az egész épületet központi gőz- és vízfűtéssel látták el, a szobákban folyó hideg és meleg vizet vezettek be. Itt létesült a világ harmadik önálló szállodai mosodája, és a hotel beépített, központi porszívóval is rendelkezett. A szolgáltatások terén a Britannia legnagyobb attrakciója kétségkívül az ún. szobahívó fényjelzés volt, amely a szobák ajtaja fölött jelezte a vendég kívánságait. Az épület alatt épült meg az ország első "parkolóháza".

Ezen a hétvégén meg lehet látogatni a Neues Politisches Volksblatt Hírlapkiadó Rt. Nagymező utca 3. szám alatti székházát is. A függőlegesen kétosztatú épületben az alsó két szinten a nyomda és a kiadói helyiségek kaptak helyet, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. Az épületben kiállítás nyílik a 100 évvel ezelőtti belvárosról. A Darabanth régiségkereskedés bolhapiacot rendez, itt 100 évvel ezelőtti fényképeket, tárgyakat, könyveket lehet böngészni.

A Károly körúton érdemes meglátogatni a Röser-udvart, másnéven Röser-bazárt. Az épület különlegessége, hogy az egykor Budapesten nagy számban létező közül szinte az egyedüli, amely megszakítás nélkül, ma is az eredeti funkciójában üzemel. Az udvaron közös délelőtti brunch-csal lehet kezdeni a napot, amely később beleolvad egy múltidéző vásárba, ahol a Zeneakadémia diákjai adnak koncertet. Délután lesz kávétörténeti bemutató, borkóstoló, vintage divatbemutató és építészeti séta is.

Az Aranykéz utca és a Régiposta utca kereszteződésében látogatható lesz a Román Ernő és Miklós tervei szerint épült lakóház. A ház fantasztikus külső megjelenésével és mór stílusjegyeket mutató tornyával tűnik ki a többi épület közül. Az épület izgalmas belsőépítészeti megoldásokat, díszes kapualjat, festett mintás boltozatot, csempével burkolt falakat, színes oszlopokat és mintás padlóburkolatot rejt.

A lakóházak közül valószínű, nagy érdeklődésre fog szert tenni a józsefvárosi Magda-udvar. Az első ötemeletes lakóházak építtetői dr. Vágó Lajos ügyvéd és Balassa Zsigmond drogista voltak. A ház érdekessége, hogy 1920-ig itt működött a Mátyás mozi, vagy ahogyan a működési engedélyekben megjelenik: "Griffatong János mozgófényképes helyisége".

A József Telefonközpont Józsefváros szívében éktelenkedik. Ez szó szerint így van. Az évek óta üresen álló műemlék épület akár a nyolcadik kerület egyik ékköve is lehetne, de egyelőre kiüresedett fantomépületként terebélyesedik a Horváth Mihály tér oldalában.

A jobb korokat, jelentősebb időket megélt telefonközpontot 1913–1916 között építették, a vasvázas szerkezetű épületek tervezésében kiváló Ray Rezső tervei alapján. Az építkezés az akkori magyarországi viszonyok első nagy állami megrendelései közé tartozott.

A vasvázas szerkezetet szinte művészeti eszközként használó Ray egy palotára, már-már várkastélyra emlékeztető, az épület homlokzatán a modern, romantikus és barokk, neobarokk stílusjegyekre emlékeztető épületet tervezett az akkori Mária Terézia térre. A József-központot 1917-ben nyitották meg 5200 előfizetővel, akiket a Nagymező utcai Teréz-központtól vettek át. A korához és funkciójához képest modern épület tökéletes teret biztosított az akkori központi távbeszélő-állomásnak.

Az épület formája és tömege miatt a központot 1919-ben és 1956-ban erődítményként használták. Az épület mindkét háborút megsínylette, és a rombolások miatt többször is átépítették. Utoljára Magyar Telekom elődje, a T-Com használta, 1999-ig.

A kiüresedés óta az épület keresi gazdáját és funkcióját. 2008-as – az interneten máig fellelhető – információk szerint, az épületből Horváth Mihály Palace-t, hotelt terveztek építeni, de mára már ez az információ elévült. 2015 februárjáig még látható volt az „eladó” tábla az épületen, de a hónap végére ez is eltűnt. Az önkormányzat azt a szóbeli információt adta (a levelemre nem kaptam választ), hogy mivel nem önkormányzati tulajdon, a kerületben lévő, jelentős műemlék épületről nem tudnak többet. Nem tudják, ki a tulajdonos, és azt sem, hogy milyen hasznosítási tervek születhetnek az épületre.

Nem megerősített információk és egy magát megnevezni nem kívánó informátor szerint a tulajdoni lapról annyit sikerült kideríteni, hogy az épület a Zenobia Hungary Kft. tulajdonába került. Az albertirsai székhelyű kft.-t a bisnode.hu információi szerint 2015. február 2-án alapították egyiptomi magánszemélyek 300 millió forint törzstőkével. Mivel a kft.-nek se honlapja, se telefonszáma vagy más elérhetősége, ezt az információt ők maguk sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, és az épület fejlesztésére vonatkozólag sem tudhattunk meg többet.  

Az épülettel egyébként maga a Józsefvárosi Önkormányzat sem büszkélkedik, nem lehet róla olvasni a „Józsefváros újjáépül” programban sem, de még ennél is jobban meglep, hogy az önkormányzati honlapon Józsefváros múltját feldolgozó részben sem írnak róla.