Ha ma végignézünk a Kálvin téren, nem találunk tűzfalakat. A Mercure Budapest Korona Hotel, a Z. Halmágyi-féle irodaházak és a 4-es metró építkezéseinek következtében a megújult tér elrejti az épülethiányos időszakok tűzfalainak rajzait és múltját. A megtalált fényképeken keresztül pillantunk bele a tér múltjába.

Kálvin tér – Kecskeméti utca sarok, üres foghíjtelek, 1952 

A képen látható foghíjtelekre 1860 és 1945 között Békés vármegye tehetős gyertyagyárosa és mangalicakereskedője, ifjabb Geist Gáspár egy Ybl Miklós által tervezett házat építtetett. A ház alsó szintjén 1871-től a pesti közélet egyik legfontosabb kávéháza, a Bátorka – a híres Báthory kávéház –üzemelt 1912-ig. Az 1945. január 14–17. között a budapesti ostromban a Geist-ház súlyosan megsérült. A lebontott ház helyére 1987-ben építették a Kálvin tér építészeti emlékeihez egyáltalán nem illő Mercure Korona szálloda keleti szárnyát.

Kálvin tér, szemben a Múzeum körút 41. tűzfala

A fenti tűzfal 1978-ban.

Kálvin tér – Kecskeméti utca sarok, zenés terasz, 1953

A kerítéssel körbekerített helyen állt a pesti városfal egyik kapujához, a Kecskeméti kapuhoz tartozó őrház. A házban a városkapu 1794-es lebontásáig az őrök laktak. Ezt követően 1868-ig Weisz Péter fehér- és cukorsütőmester élt itt.

Az egyszintes klasszicista ház lebontása után, 1912-ben adták át Pintér Gyula nagyvállalkozó megbízására a Hültl Dezső tervezte hatemeletes, szecessziós stílusú Pintér-bérpalotát. A palota földszintjén és első emeletén 1944-ig a Stern József Áruház ruha és fehérneműboltja üzemelt. Budapest ostromakor a bérház leégett, a lebontása után az 1960-as években egy sörkert üzemelt az üressé vált telken (a 60-as évek romkocsmája?). A képen a szemközti tűzfalon látható az 1794–96 között elbontott Kecskeméti kapu emlékére készített dombormű. A később ide épített Korona szállóval a dombormű eltűnt. Helyette 1983-ban avatták fel Illés Gyula vörös mészkőből készített domborművét a föld alatt (amit a köznyelv mellesleg a Kálvin tér pinájának is nevez), az alkotáson látható a művész Maci nevű macskája, ami a megújuló életet szimbolizálja.

A sörkertet fejmagasságig érő kőkerítés vette körül. A foghíjtelekre 1987-ben építették fel a Korona szálloda nyugati szárnyát.

Kálvin tér a Nemzeti Múzeum tetejéről fényképezve, 1970

A tér a Nemzeti Múzeum tetejéről fényképezve, még a beépítetlen foghíjtelekkel és a Kecskeméti kapu domborművével.

Kálvin tér: a Múzeum utca – Baross utca és Baross utca – Üllői út közötti tűzfalak

A Kálvin tér, a Múzeum és Baross (egykori Stáció) utcák határolta épületben működött a Marczibányi család által üzemeltetett Két Pisztoly fogadó és szálloda. 1874-ben ezen a helyen épült meg az Ybl Miklós által tervezett Pesti Hazai Első Takarékpénztár eklektikus stílusú épülete. Ybl maga is élt itt egy darabig egy harmadik emeleti, Kálvin térre néző saroklakásban. A II. világháborúban félig lerombolt épületet 1947-ben lebontották. Majd 2002-ben építették fel a Z. Halmágyi Judit és Virág Csaba jegyezte Kálvin Center elnevezésű irodaházat, ami hasonlóképpen sok ellenérzést váltott ki, mint a Korona szálló épülete.
A Baross utca és az Üllői út végi keskeny trapéz alaprajzú telekre épült 1869–1870 között Németh Samu háromszintes bérháza, amelyet Bergh Károly tervezett. Az eklektikus stílusú épület földszintjét üzletek foglalták el. 1911-ben az egész épületet eladták a Magyar–Hollandi Biztosító Rt.-nek. Az 1930-as gazdasági világválság következtében a biztosító elveszítette az épületet, ami félig-meddig üressé vált. Ekkor kapott helyet benne a Vörösmarty filmszínház. Jelenleg a telken a Kálvin Center ikerépülete található.

Váli Dezső blogjában található fotó még a tűzfalon lévő vörös csillaggal

Kálvin tér, tűzfal a Baross utca és a Múzeum utca között, 1956

A tűzfal már a vörös csillagtól megtisztítva, „Ruszkik haza” felirattal. A ház aljában egy (nem nemzeti) dohánybolttal.

Kálvin tér, szemben a Nemzeti Múzeum, a református templom tornyából nézve 1974-ben.

A Baross utca–Üllői út közötti tűzfalon OTP-reklámmal.

Kálvin tér, 1977

A térről készített fényképen a Baross utca–Üllői út és a Baross utca–Múzeum utca közötti tűzfalon a 70-es évek jellemző vállalati reklámjai láthatók, Lehel hűtő, Casco, Totó-lottó… stb. A keleti oldalon még a rendezett, Korona szálló nélküli foghíjtelkek parkosított változatát láthatjuk.

Kálvin tér, tűzfal az Üllői út és Baross utca között. Fabulon-mozaikkép, 1985

Pataki Ági, mint a Fabulon arca közel 25 éven keresztül tekintett le a Kálvin térre. Erdély Miklós, avantgárd képzőművész alkotása a Fabulon-reklámmozaik, amelyet az Elefántcsonttorony Irodaház építkezése miatt kellett eltávolítani a tűzfalról. A reklámmozaik egy különleges technikával készült kerámiaalkotás, ami a fotó és a mozaik különleges ötvözete. A művész a kép minden kerámiadarabkáját egyenként válogatta ki, s ezeket a "sejteket" illesztette egymás mellé a falon. A kép fagyálló, tisztítható és soha nem kell "újrafesteni". A fotómozaik eszmei értéke 30 millió forint. A falról való eltávolítás után a műalkotás az egykori Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) III. kerületi, Dugovics téri raktárába került. Az ÁMRK ma már nem létezik, az épületben jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum működik. Vélhetőleg az egykori ÁMRK (később KÖSZ) Nemzeti Múzeumhoz került raktárának anyagai a Forster Gyula Központhoz tartoznak most.

Mosóporreklám a Kálvin téri tűzfalon, 1988

A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat reklámja – amelyen a fa gyümölcsei a hazai mosószer és növényipar termékei, vagyis mosóporok, AMO szappan, Liga margarin – biztos, hogy nem a környezeti fenntarthatóság jegyében készült. 1988-ban így reklámozta magát az ország „többszörös élüzeme” a Kálvin téri tűzfalon.

Fotók: fortepan.hu; grofjordanhazy.tumblr.com; origo.hu

Legalábbis úgy tűnik, hogy enyészetig tölti az idejét ez a hetvenes évekbeli Sztár üdítőt reklámozó fényreklám a Rákóczi út 23-as számú ház tetején.

A fényreklám, fénye nélkül ugyan, de itt maradt, miközben a Sztár már sehol. Nyílván senkit sem zavar: sem a ház lakóit, sem a városképet, vagy a városfejlesztési osztályt, sem a lakosságot. Szerintem észre sem veszi senki. Én is csak véletlenül láttam meg, miközben nem tudom mit pásztáztam az égen. Az biztos, hogy arra nem gondoltam, hogy a velem egy időben született gyerekkori sztárüdítő reklámja böki ki a szemem. Egy olyan üdítőé, amiről már a nálam húsz évvel fiatalabbak sem tudják, hogy mi az. A Bambiról már én is lecsúsztam.

A Sztár üdítőcsaládot Budapest legrégebbi erjedésipari cége, a Szeszipari Országos Vállalat, (ma BUSZESZ) holland licenc alapján kezdte gyártani a 70-es években. Később a narancs, citrom, kóla és még nem tudom milyen ízű italokat vidéken, Kisvárdán, Demecseren és Miskolcon is gyártották. 1987-ben a Sztár üdítőket felváltották Queen üdítők, de leginkább a Queen kóla, melyet a mai napig gyártanak, és a boltokban is vásárolható.

Sztár üdítő már nincs, reklámja van.

A nyáron digitalizálták a budapesti Czím és lakásjegyzéket, a sok érdekesség mellett - például bárki megnézheti felmenői lakóhelyét* - a reklámok a legklasszabbak. Ez itt egy 1907-es. A rajból kiderül például, hogy az ipari alpinisták ősei még lépcsőt használtak az ablaktisztításhoz.

A fedőlap sem néz ki rosszul:

* az adatbázisban megtekintheti továbbá Budapest korabeli ház- és telekjegyzékeit a tulajdonosok nevével, a hivatalos szervek adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáit; és a fővárosban élők említett betűrendes lakcímjegyzékét.

(Ide kattintson, ha nem akar lemaradni posztjainkról!)