A budai Várba érkeznek a török autóbuszok, a Rózsadombon található Gül Baba türbéjét pedig közös török-magyar finanszírozással újítja meg a magyar kormány. A 2,5 milliárd forintos beruházásban a magyar állam a park és a függőkertek helyreállítását vállalta, míg a törökök a türbe teljes rekonstrukciójáért lesznek felelősek.

A Mányi Stúdió által készített tervek szerint az emlékhely új kerámialap-burkolatot kap, a sírt körülvevő kerengő oszlopait faragott terméskőből készítik el, és Zsolnay-oszlopfővel díszítik majd. A türbét körbevevő néhai Wagner-villa alagsorában múzeumot és hangulatos kávézót alakítanak ki. A környezeti, kertészeti rendezés során megszépül a függőkert, amelyben az örökzöldek kertje és az illatkert egymást követően lépcsőzetesen helyezkedik el, padokkal, díszkúttal és esti kivilágítással.

A rekonstrukció során akadálymentesítve, liften és megújult sétaúton lehet majd feljutni a szent helyhez. Egyelőre ennyit lehet tudni, és a sajtóvideó anyagából több-kevesebb részletet is láthatunk a Gül Baba türbéje 3D-s látványterveiből.

A türbe szultánoknak, hadvezéreknek, vallási vezetőknek állított török sírboltot jelent. A török hódoltság ideje alatt Magyarországon több türbe is épült, ma is látogatható még a rózsadombin kívül a pécsi Idrisz Baba türbéje.

Gül Baba harcos muszlim szerzetes volt, aki Szulejmán szultán kíséretével érkezett Budára. Az egyik feltételezés szerint nevét „Rózsák atyja”, Gül Bab, arról kapta, hogy idejének nagy részében rózsatermesztéssel foglalkozott, a másik valószínűbbnek tűnő állítás szerint pedig azért, mert mint dervis rendházfőnök a sapkája búbján házfőnöki jelvényt, sapkarózsát, „gült” viselt. Gül Baba 1541-ben halt meg, nagyszabású temetésén állítólag maga I. Szulejmán is beállt a koporsóvivők közé. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette a 3. budai pasa. Buda visszafoglalása után, 1690-től a türbe 100 évig jezsuita kápolnaként szolgált, majd magánház lett belőle. 1822-ben már török zarándokhelyként működik. A II. világháború előtt akkori tulajdonosa, Wagner János körbeépíttette. A II. világháborúban több bombatalálatot kapott a Wagner-villa, de falai megóvták a sírt a pusztulástól.

Ma látható alakját 1962-ben nyerte el. A hely ma a török turisták közkedvelt zarándokhelye. Utoljára 1996-ban újították fel.