Egy budapesti cég térképen mutatja meg, hogy melyek a város legpoloskásabb területei. 

Nagyjából sejthető, hogy a társasházak és panelövezetek sokkal veszélyeztetettebbek, mint a kertes házi övezetek, de ettől még nem lesz kellemes élmény a szembesülés, hogy benne ülünk a poloskákban. A poloska gyorsan szaporodik, és különösen a sötét, szellőzetlen, túlzsúfolt lakásokat kedveli. Csípése viszketést vagy allergiás reakciókat okozhat. 

A belvárosra vonatkozó adatok szerint a nyolcadik kerület Körúton kívüli része az egyik legfertőzöttebb terület. A pesti belváros többi része valamennyivel finomabb eloszlást mutat, de a VI., VII., és IX. kerületnek is megvan a veszélyeztetett zónája. 

Egy másik térinformatikával foglalkozó vállalkozás tovább finomította a rovarírtó cég térképét, és saját adataikkal - mint a város beépítettségi állapota és a jövedelmi viszonyok mutatóinak összevetésével - teszik láthatóvá Budapest poloskafertőzöttségét. 

A vizsgált adatok alapján a poloskák többnyire a zárt, tömbös beépítést kedvelik. Az albérletezésből származó gondatlanabb ingatlankezelés, a régi, használt bútorok és a szegénység pedig még kedvezőbb életteret nyújt a poloskák megtelepedéséhez. Felmérésük szerint az elpoloskásodás leginkább a lakássűrűségtől és az anyagi helyzettől függ. 

Jelenleg Budapesten a poloskaveszély 86%-ban a lakótelepek és a zárt beépítésű lakóövezetek problémája. 

Két újabb szubjektív térképpel gazdagodott Budapest. 

Eric Fischer hosszú távú projektje a Geotaggelt világatlasz. Az atlaszba bekerülő városok legérdekesebb helyeit és útvonalait a több mint egy évtized alatt a Flickrre összegyűjtött képek, fotók helymeghatározásai alapján adja meg.  

Egy-egy felhasználó betaggelt képeit összekötve határozott útvonalakkal jellemezhető egy-egy turista útvonala a városban. Azok a helyszínek és kirajzolódó útvonalak lesznek egy-egy város legnépszerűbb útvonalai és helyszínei, ahol a legtöbb kép készül. 

A térképek sok újdonságot tartalmaznak, jól kirajzolódnak olyan, a külföldiek és turisták által kedveltebb célpontok is, amelyek egy régebbi időszakban a turisták számára jelentéktelen részei voltak a városoknak. Budapesten az Andrássy út, a Lánchíd, a Vár, a pesti Duna-part, a Váci utca, a Hősök tere és a bulinegyed a legnépszerűbb helyek. 

 A másik, a Tumblren terjedő térképen (by Steven) sztereotípiák alapján határolnak le városrészeket. Így lesz például (bebaszott) tinédzserek helye belső-Terézváros egy része. A külföldi turisták gyülekezőhelye az Erzsébet tér és környéke, a holokauszttagadóké a Szabadság tér vagy a simán pisiszagú belső-Erzsébetváros. 

A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. egy új, hiánypótló közösségi térképet hozott létre. Az online térkép célja, hogy a sportolni vágyók maradéktalanul tájékozódhassanak a fővárosi sportlehetőségekről.

Ez egy olyan közösségi térkép, amely a felhasználók által szabadon szerkesztve mutatja meg Budapest szabadtéri mozgásra és sportolásra alkalmas területeit, helyeit. A térképen nemcsak a hagyományos sportágak, a futásra, kerékpározásra alkalmas helyszínek, hanem az új, nem egy esetben játszóterek környékéhez köthető mozgásformák, mint a parkour, slacklinet vagy a street workout gyakorlására alkalmas helyek is megtalálhatók. A felhasználóknak mindemellett lehetőségük van a sporttevékenységekhez köthető események jelölésére, sportklubok szervezésére is.

Újabb tematikus térképpel gazdagodott Budapest. A burger.blog.hu rászánta magát, és elkészítette a város burgertérképét. Ha ránézünk a Google Maps jelölt térképére, úgy néz ki Budapest belvárosa, mintha mindenki burgert enne, és csak burgerezőkből állna a város gasztrokínálata. Miközben persze nem. A Margit híd, Nagykörút, Boráros tér és a Duna által bezárt területen 35 burgerezőhelyet találtam.

A térképen kétféle jelzés van. A sárga színű burgerjelek a sima, egyszerű burgerezőket, míg a barna színűek a BurgerCard elfogadóhelyeket jelölik.

Elkészül Budapest világörökségi veszélyeztetettségi térképe, amely első lépésben az Andrássy út műemlék épületeinek állapotát méri fel. A térkép elkészítése alatt a központ először egyezteti az adott önkormányzattal a veszélyben lévő ingatlanok helyzetét, aztán szakmai tanácsokkal, a lehetőségek bemutatásával igyekszik segíteni a fejlesztőket és lakóközösségeket a fejlesztések, beruházások szükségszerű lépéseihez.

A térkép a tervek szerint januárban készül el. Tartalmazni fogja Budapest világörökségi helyszíneinek veszélyeztetett ingatlanait, és az első teendőket helyzetük rendezésében.

Sághi Attila, a Forster Központ elnöke szerint a néhány ezres épületállományból néhány száz lesz, amellyel érdemben tudnak foglalkozni, és csupán egy tucat, amelynél valóban beavatkozásra lesz szükség. Elmondta, hogy támogatási ösztönző rendszer kidolgozását is tervezi a kormányzat.

(Forrás: MTI)

Valamikor 2010-ben volt egy olyan pályázat, amikor Budapestet, Budapest részeit feldolgozó szubjektív térképeket lehetett alkotni. Ekkor került a fókuszomba a térképeknek ez az egyéni, szociális, mentális, társadalmilag érzékeny, érzelmi útvonalrajza.

Az OSA archívumába beérkezett térképek közül a Berei Zoltán – Barcsai Gergő páros metrómegállókból készített mászófala, a Boulder Metro tetszett akkor a legjobban. Az alkotás, ahogy azt Berei Zoltán, az alkotópáros egyik tagja idézte - „Föld alatti kaland a föld felett. A lassan fejlődő tömegközlekedésünk virtuális lenyomata a falon. A budapesti metrótérképből fejlesztett interaktív útvonalhálózat. A boulderfalon a metrómegállók helyén egy-egy fogást rögzítettünk a falba. A megállókba kapaszkodók kimászhatták az útvonalakat. Új, könnyebb vagy nehezebb fogáskombinációkkal kísérletezhettek. A cipők talpa nyomot hagy a fehér falon, a tömegközlekedési térkép átalakul közösségi grafikává. A mászó biztosítás nélkül használja a falat, „ellenőr nélkül utazik”. A lezuhanó utasok ütközője a szőnyeg, onnan a beszállás-átszállás kifulladásig ismételhető.”

A pályázat másik nagyszerű ötlete volt Liszkai Zoltán Budapest hangtérképe. Budapest térképét, amit összekötöttek a város zajaival, hangjaival érintőképernyős felületen lehetett mozgatni. Minden helyszínhez más és más zaj, hang tartozott. A városi térbe, a város részeinek életébe lehetett bekapcsolódni, mintha élő rádióközvetítést hallanánk. 

Lévai István „Kapcsolati háló az évezred eleji Budapestről” című térképe azt ábrázolja, milyen hosszú kapcsolatok alakultak ki Budapesten 2000 és 2010 között. A látogatók eltérő színű fonalak és térképtűk segítségével jelezték saját párkapcsolatuk adatait, így kibogozható volt, hogy a kapcsolatok szereplői hol éltek akkor, amikor egymásra találtak. (A fonalak színe az évek számát jelölte.)

A Kitchen Budapest szubjektív térképei olyan térképek, amely egy ország vagy nagyváros “használatát” változó intenzitású torzítással jelenítik meg. A SubMap×UrbanCyclr (2.1) térkép főszereplői a budapesti biciklisták. A rövid videón, megnézték, hogy merre bicajoznak a legtöbben egy átlagos fővárosi hétköznap 24 órájában. Az így kapott adatokat dolgozták fel, vizualizálták, Budapest térképének torzításával.

A következő térképnél átlépek Budapest határain, de mivel origo.hu vonatkozású adatokat dolgoz fel a submap, ezért úgy érzem, ide kívánkozik.  A fortyogó Magyarországot mutató videó az origo.hu hírportál 1998. december és 2010. október közötti belföldi híreit dolgozza fel. A térkép vizualizálásához minden egyes alkalommal, amikor egy hazai település szerepelt az origo.hu hírportálon valamelyik belföldi hírben, torzító erőt helyeztek el Magyarország térképének megfelelő pontjára. A zúgó-zümmögő hanggal kísért animációban egy képkocka egy napnak, avagy egy másodperc egy hónapnak felelt meg.

A poszt végére hagytam a kedvencemet, ami a belváros bulinegyedének hallgatható zenei térképe. Zseniális! A térkép a zenei licenceléssel és zenei márkaépítéssel foglalkozó Eastaste csapatához köthető, akik arra voltak kíváncsiak, hogy ki mi alapján, mennyire tudatosan dönti el, hogy milyen zene szóljon a saját helyén. A kutatás eredményeinek alapján készítették el Belső-Erzsébetváros epicentrumának zenei arculati térképét. A zenélős térkép legfontosabb eredménye az volt, hogy mely bulihelyszínek foglalkoznak komolyan a zenei márkaépítéssel, a sonic brandinggel. Az eredmények vizuális megjelenítésén túl még arra is rávették a projektben szereplő vendéglátó egységeket, hogy állítsanak össze egy-egy rájuk legjellemzőbb mixet vagy playlistet, így a térképre rákattintva meghallgathatjuk egy-egy partihelyszín zenei ízlésvilágát. Hallgassunk bele!

Fotók:
Boulder Metro: Berei Zoltán
Lévai István „Kapcsolati háló az évezred eleji Budapestről” térképe: stilblog.hu

Több mint harminc régi Habsburg és Monarchia-kori Budapest térkép nézegetésére nyújt lehetőséget a megújult Habsburg Birodalom történelmi térképei című weboldal.

Az új tartalmak között a Budapest Főváros Levéltára tulajdonában lévő, Budapestet ábrázoló legjellegzetesebb kéziratos és nyomtatott áttekintő térképeket találjuk meg.

A honlap a 18. századtól a 20. század közepéig tartalmazza a Budapestet ábrázoló legfontosabb, legrészletesebb térképeket. Ezek lehetnek Pestet, Budát vagy Óbudát ábrázoló részek, illetve számos térkép található az egyesült Budapestről is.

A térképek segítségével követhetjük a város változásait, fejlődését, kiváló lehetőség a városfejlődés tanulmányozására. A térképeket ezen az oldalon lehet elérni.