Egy régebbi posztban összegyűjtöttem azt a néhány parkot, arborétumot, amely a forgalmas nagyváros ellensúlyozásaként, rekreációra alkalmas, zöld felületként jelenik meg Budapest térképén.

Úgy néz ki, hogy ebből a néhány értékes zöldterületből az egyiket, a Budai Arborétumot a kormány eladja, és megfosztja a lakosságot a város egyik legszebb arborétumától. 

A Budai Arborétum története az 1853-ban, dr. Entz Ferenc, a szabadságharc orvosa által alapított Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet alapításával kezdődött. Az oktatási intézmény 1876-ban költözött fel a Gellért-hegy déli lejtőjére. A tanintézet első oktatási épülete, a Ménesi út feletti, mai E épület volt, amely egykoron présházként működött.

Ez után épült meg az eklektikus stílusban épült igazgatósági, mai F épület. Az épület körül alakították ki a mainál kisebb, Alsó- és Felsőkertből álló arborétumot.

A Felsőkert telepítését 1893-94 telén kezdték meg. Tervezője és első vezetője a német származású kertész-dendrológus, Räde Károly volt. Ebben az időszakban 1000-féle fát és cserjét, valamint 90 évelő fajt telepítettek az akkor már Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetet 3 hektárnyi területére. Az akkor telepített növényekből még ma is él néhány, közel 120 esztendős tölgy-, dió-, platánfa és páfrányfenyő. A tájképi jellegű kialakítás, a rendszertani hovatartozás szerinti csoportosítás a kert bemutató jellegének megfelelően az oktatást is szolgálta.

Az 1920-as évek végén újabb 3/4 hektárral bővült az arborétum. Az új rész építészeti és kerttervezője dr. Rerrich Béla, a kivitelező Magyar Gyula, a Tanintézet dendrológusa volt. Az arborétum növényanyag-állománya ebben az időszakban 1370 fa- és cserjefajjal gazdagodott.

A telepített növények közül sokak számára nem volt megfelelő az itteni ökológiai környezet, és a II. világháború is nagy pusztítást okozott a növénykertben. Egyes fákon még most is láthatunk golyónyomokat. 1950-re már csak 800 taxon, egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott növények csoportja maradt az arborétumban.

A háború után dr. Nádasy Mihály vezetésével elkezdték az arborétum megújítását. Pótolták, és fokozatosan újakkal cserélték le az elpusztult vagy túl idős, sérült növényeket. 1963-ban új öntözőberendezést építettek, így igényesebb növények behozatalára is lett lehetőség. Megújult a sziklakert, így az évelő dísznövények száma is gyarapodott.

A 70-es évek elején a sportpályák építésével a Felsőkert területe csökkent, de később visszaállították dendrológiai gyűjteménnyé.

Az Alsókert eredetileg a tanintézet kertészeti telepe volt, üvegházakkal és szabadföldi haszonnövények ültetvényeivel. A II. világháború után, az egyetemi épületek számának növekedésével fokozatosan alakult át arborétummá.

Az arborétumot 1974-től dr. Schmidt Gábor vezette. A Schmidt korszakban a kert 1,5 hektárral, a fás szárú növények 1100 taxonnal bővültek. A Felsőkertben 100 nárcisz- és 100 tulipánfajtát magába foglaló hagymásgyűjteményt hoztak létre. 1994-ben épült meg a trópusi-szubtrópusi gyűjtemények üvegháza, 1997-ben pedig a kerti tó. Schmidt átlépett a tájrendszerű és növényrendszertani szemléletű növénytelepítéstől, és az esztétikusabb, parkszerű elrendezés elvét követte.

Ma az arborétum 1960-féle díszfája, díszcserjéje, 240 fajta hagymás-gumós virága és mintegy 300-féle egyéb évelő dísznövénye közé vonulhatunk el néhány óra fű-fa-virág közelségért egy nem utolsósorban madárbarát kertbe, ahol most még sétálhatunk a legszebb lombú és termésű fák, cserjék és évelők, a különleges formájú és idős fák és cserjék és az évelő dísznövények között a tanösvényeken. Ki tudja, meddig?!

Fotók: Szerkesztő

Budapestről jól tudjuk, hogy semmiképp sem a botanikus kertek fővárosa. Az itteniek köszönőviszonyban sincsenek a londoni a Kew-kertekkel (Királyi Botanikus Kertek) vagy Párizs négy részből álló, a város különböző kerületeiben található botanikus kertjeivel. Budapest e zöldfelületei sem méreteiben, sem kínálatukban nem olyan gazdagok, mint az említett kertek. Ugyanakkor az ilyen meleg, napsütéses őszi napokon kellemes feltöltődést biztosítanak számunkra. Így aztán arra gondoltam, bejárom őket. Jól jártam!

Budapesten négy látogatható botanikus kert van.

A legismertebb az ELTE-hez tartozó Füvészkert, ami a hét minden napján 9–17 óráig október 31-jéig van nyitva. A nyolcadik kerületben, panelházak tövében található kert volt Magyarország első botanikus kertje. A fenntartó Egyetem a Józsefvárosi birtokra a reformkorban helyezte át a székhelyet. A több mint három hektár nagyságú területen szinte riasztó nyugalomban lehet eltölteni az időt akár a Pálmaházban, akár az ázsiai kertben vagy a kert bármely zugában.

A másik legnépszerűbb hely a Gellért-hegy déli lábánál, a Corvinus Egyetem budai campusához tartozó, alsó és felső kertre osztott Budai Arborétum.

Az egykoron szőlőskertek borította hegyoldalba az 1850-es években, Entz József orvos alapított kertésziskolát. Az iskola mai épülete a felső kertben még ma is megtalálható. Az arborétumban csaknem 2000 fás szárú dísznövény, több száz hagymás virág és egyéb évelő dísznövény pompázik. Találunk a kertben hungarikum növényeket, például hazai berkenyeféléket vagy gazdagon virágzó végzetfákat is. Az arborétum szemmel láthatóan népszerű, és nem utolsósorban mindenki számára ingyen használható és látogatható. 

A harmadik, nem városi kert, a szintén a Corvinus-hoz tartozó Soroksári Botanikus kert. A hatvan hektár nagyságú terület, a pannóniai erdőssztyepp növényzet eredeti maradványainak megőrzésével tűnik ki a többi magyarországi botanikus kert közül. Ez azt jelenti, hogy itt a pannóniai erdőssztyeppre jellemző, az eredeti kékperjés száradó lápréttől a homokbucka gyepig és az alföldi gyöngyvirágos tölgyesig minden megtalálható. A belvárostól ugyan távolabb, de tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, háborítatlan nyugalommal várja a látogatókat a természetvédelmi terület.

A negyedik kert Budapest határában, Budakeszihez tartozó egy hektárnyi budakalásziKemotaxonómiai Botanikus Kert. A kemotaxonómia – mielőtt mindenkit elriasztanék – azt jelenti, hogy a növényeket a kémiai rokonságuk alapján helyezik egymás mellé az ágyásokban. A körülbelül 950 féle birtokló növénykertet előzetes bejelentkezéssel lehet megtekinteni.