A teának nincs se sommelier-je, se baristája. A teának inkább elhivatott közvetítői vannak, mint amilyen Csillag Péter és testvére, Zoltán. A Hanami teaház nélkül Budapest ma sokkal kevésbé lenne élhető és szerethető város - ez kollégánk, Kling József meggyőződése. Lássuk, miért.

A fiúk a harmincas éveik második felét tapossák, meg egy csomó ember számára a tea útját. Augusztus elején lesz öt éve, hogy megnyitották a Hanami kapuit. A vállalkozást Péter a párjával indította be, Zoli először csak a teaház weboldalát készítette el, aztán ott ragadt. Aki egyszer a tea útjára lép, annak van hova mennie. Pedig ők is a filteres Liptonon szocializálódtak, azon a cukros-citromos langyos üdítőn, amitől generációk hosszú sora ma is torokfájásra, influenzára asszociál. A teáról él a legtöbb torzkép bennünk.

Csillag Zoltán és Péter

Aztán Péter a '90-es évek végén rákattant a természetre, elkezdett túrázni, kirándulni. Hogy pontosan hol és mikor lépett a tea ösvényére, képtelen felidézni. Egyszer csak ott volt. Magyarországon mindenki autodidakta módon sajátítja el a teaértést. Nem úgy van, hogy amikor már eleget tudsz róla, nyitsz egy teaházat. Pont fordítva. Megvan a spirituális indíttatás, megnyitod a teaházat, aztán jönnek a cuccok, kóstolsz, figyelsz, koncentrálsz, elmélyülsz. Napi 8-10 órában teával foglalkozni öt éven keresztül, na, ezt nevezem én eredeti szellemi tőkefelhalmozásnak. A ráfordított idő egyenesen arányos a hozzáértés mélységével.

Három éve járok rendszeresen a Hanamiba. Valahányszor belépek, mindig az az érzésem, ennek a boltnak saját éghajlata van. Nem vallásos vagy ezoterikus értelemben. Mintha simán más időzónába lépne az ember. Lemész az alagsori vendégtérbe, teázol egy órát, majd fent ismét kilépsz a Királyi Pál utcába, és átéled, mire gondolhatott Hérakleitosz, amikor kijelentette, nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.

A pulton mindig ott a kungfu készlet, a vízmelegítő folyamatosan duruzsol. A teázás meditáció. Szertartása van. A tea kungfuzása azt jelenti, hogy a harcművészetből örökölt mozdulatokkal egy speciális teatálcán, kifinomult, jól megkomponált és összehangolt eszköztár segítségével hívjuk elő a jó minőségű tea legrejtettebb aromáit. Hogy pontosan hogyan néz ki a kungfu teázás, azt egyszer már itt megpróbáltam megfogalmazni.

Szóval kellett ahhoz némi bátorság, hogy minőségi teázót nyisson Csillag Péter. Előtte ebben a szegmensben jóformán csak az 1000Tea játszott. Péterünk megfordult ott párszor, de az is hamar megfogalmazódott benne, hogy ő majd másképp csinálja. Talán jobban. De biztosan másképp.

Kungfu készlet

Az alapdilemma az volt, vajon kis választékkal vagy széles szortimenttel induljon? Az utóbbi jött be. Talán a puerh az egyetlen, amiből induláskor hat-hét fajta volt csupán, manapság 50-60 féle van belőle rendszeresen.

Aki egyszer már rákapott az igazi oolong, a puerh vagy a japán zöld tea ízére, az nem kanyarodik vissza az ízesített teákhoz. Persze ott is létezik jó minőség, de az a vicc, hogy egy jobb fajta természetes teában sokkal több illat és íz van elrejtve, míg egy hozzáadott karamell- vagy cseresznyearoma másról aztán nem is szól. Míg dumálunk, épp egy Dong Fang Mei Ren sötét jünnani oolongot kóstolunk, amelynek olyan citrusos aromái és fűszeres ízei vannak, melyekkel semmiféle mesterséges aroma nem képes felvenni a versenyt.

"Szeretem felfedezni Budapest multikulturális arcát. Mert van neki, még ha nem is annyira sajátja, mint mondjuk Berlinnek" - írja Jozefa nevű szerzőnk. A XI. kerületben a Karinthy Frigyes úton a Szír Centerben nem csak a törzsvendégek, a kínálat is nemzetközi. Most minden kiderül a kiváló üzletről, az is, hogy mit érdemes itt vásárolni.

A bejárat (Fotók: Csengődy Jozefa)

A kuszkusz francia, a gránátalma szirup török, a pisztácia szír, ahogy a tulajdonos, Mohamed is az. Aleppóból '95-ben érkezett Magyarországra, amely nem tranzit-, hanem végállomás lett az életében. Családot alapított, a magyarokban talált leli rokonságra. Valamivel több keleti lazaság azért elkelne nekünk is, nem kéne annyira rágörcsölnünk a munkára, délutánonként mi is vízipipázhatnánk, ahogy ő teszi, tavasztól őszig az üzlet előtt az intarziás kisasztalnál.

Mohamed a feleségével (Nagy Beáta) 2001-ben nyitotta az üzletet. A muszlimok azóta ide járnak a leggyakrabban a Bartók Béla úti mecset mellett, nem csak a közelség, hanem az autentikus miliő és árukínálat miatt. Mert hasonló boltok üzemelnek város szerte, valamennyit körbejártam, de ilyen nincs még egy. Valahányszor belépek, egy keleti nagyváros bazárjában érzem magam. A dallamos, gutturálisokban gazdag nyelv, akár egy repülő szőnyeg, azonnal odarepít.

A Szír Center belülről

Ilyenkor a rózsavíz, kuszkusz, humusz, pisztácia, római kömény és szerecsendió mellé ráadásnak még veszek damaszkuszi szilvát, csak azért, hogy kimondhassam a nevét. Persze tudom, hogy mostanában ehhez a varázslatos névhez legkevésbé a szilva köthető. A pisztáciás marcipáncsemege sem érkezik azóta, mióta Szíriában áll a bál az Aszad-rezsim és a felkelők között, és kormányerők támadják a civil lakosságot. Az én végletekig pacifista lobbim része, hogy gyakran be-betérek ide, a normalitás és békés egymás mellett élés érdekében itt költöm a pénzem.

Hogy mire költöm? Húsra például, mert Mohamed Szír Centerre keresztelt üzlete egyben hentesbolt is. Korábban egy zseniális cigány fiatalember, bizonyos Józsi volt az ügyeletes hentes, akit persze mindenki arabnak nézett. Nagyon értett a húsokhoz, elképesztő keleti fűszerezésű kolbászokat és isteni humuszt készített. Most Laci lépett a helyére, a jelek szerint a humusz és a kolbász minősége változatlan. Ja, és ott van Piroska, az üzlet motorja, ő minden törzsvevőt számon tart, amitől az ember egy idő után tényleg otthon érzi magát.

Piroska, az üzlet motorja

Csirkéből, bárányból és borjúból Mohamed saját állománnyal rendelkezik. Ez már csak azért is fontos, mert az állatokat, szigorúan az iszlám vallás törvényei szerint, úgynevezett halal vágással maga a tulaj szabadítja meg a földi lét nyűgétől.

Halal vágásból származó húsok

Ez azt jelenti, hogy "az állatokat egy rendkívül éles késsel, egyetlen, egészen a gerincig ható vágással kell levágni úgy, hogy az azonnali halálhoz vezessen, és az állat teljes mértékben kivérezzen. A halal húsok a továbbiakban sem érintkezhetnek nem halal termékekkel, a leírás nagyrészt megfelel a kóser vágás követelményeinek."