Népszerű fotópályázati kiírást jelentetett meg a Szabad Tér színház Romantikus Margitsziget címmel. 

A pályázat célja, hogy minél több személyes ihletésű, romantikus fénykép gyűljön össze a Margitszigetről.  A pályázatra amatőr, kezdő vagy profi fotográfusok egyaránt pályázhatnak. 

A díjazottak 50 000, 30 000 és 20 000 forintot kapnak. 
A díjazott és más kiválasztott alkotásosokból a margitszigeti Víztorony Visual Art galériájában nyílik kiállítás.  

 A pályázatok leadásának határideje: 2016. május 31. éjfél. 

A pályázati kiírás honlapja: Romantikus Margitsziget.

Átadták a Margitszigeten a város új workoutpályáját. A mobil kondiparkot a Margitsziget Margit híd alatti csücskében állították fel, és valószínűleg májusig ott is marad.

Egyébként ugyanilyet találni Budapesten a Rendészeti Szervek Országos Kiképző Központjában mintegy 70 négyzetméteren, csak azt nem látogathatja a nagyközönség.

A budapesti workoutpályákat ebben a korábbi posztunkban gyűjtöttük össze.

Pánikgombok, 70 darab térfigyelő kamera, 24 órás járőrszolgálatés direkt segélyhívó rendszer kialakításával válaszol a Fővárosi önkormányzat az elmúlt héten, a Margitszigeten megtámadt futónő esetére, írja a hirado.hu.

A térfigyelő kamerarendszer kiépítése már megkezdődött, első körben a futópálya körül, majd a sziget belsejében helyeznek el a mintegy 70 kamerát. A rendszer kiépítése 2015 december végére várhatóan elkészül, majd egy hónapig tesztüzemmódban fog működni. 

Megnézhetők és kipróbálhatók a Margitszigeten a Bútorozd be a városod! című pályázat nyertes alkotásainak prototípusai.

A Hajós Alfréd sétány mellett, a játszótér körzetében elhelyezett köztéri bútorok közül kétségkívül a legnagyobb sláger a diák kategóriában megosztott első díjat elhozott Váci Utcai Ének-zene Tagozatos Általános Iskola második osztályos tanulói által kitalált nagy lyukútrappista sajt. A sajtban a gyerekek, akárcsak a kisegerek, keresztül-kasul mászkálhatnak, üldögélhetnek. A köztéri bútor szép sárgája kétségkívül feldobja egy kicsit az egyébként elég szegényes játszóteret.

Ugyanide, a játszótérre került Borbás Renáta és Szigony János Hinta-palintája, amit egy négyfős család simán használhat családi hintázásra is.

A játszótér mögött található tisztáson helyezték el Nagy Dániel moduláris padcsaládját, ami az elemek mozgathatóságával az odatévedő társaság kénye-kedve szerint alakítható, vandálbiztos pad.

Nem messze a moduláris padtól kipróbálható Oravecz Juli sötétedés után szinte tábori hangulatot árasztó beépített napelemes pihenője, ami napközben inkább a park „mi ez az idegen elem”-eként hat.

Kicsit távolabb szinte észrevétlenül olvad bele a tájba a profi kategória nyertesének, Dányi Tibor Zoltánnak a RÖNK+ című pályaműve. A közparkokban újratermelődő fahulladék felhasználására építő projekt nagyon csendesen bújik el a közparkban, és mivel magyarázó táblája nincs (lehet, hogy volt), az ott sétáló nem feltétlenül gondolja, hogy ez is a nyertes pályaművek közé tartozik.

Egy másik ilyen észrevehetetlen elem az egyetemista kategória nyertesének, Lévai Leventének a Tordu című alkotása. Levente pihenője kényelmes, környezethez idomuló és kétségkívül környezetbarát utcabútor, aminek kifejezetten jót tesz a beleépített virágoskert.

A legmodernebb hatást keltő utcabútor a második helyezett Sághegyi Adél Spin & Slide című alkotása. A környezethez és a fényviszonyokhoz alakítható és forgatható kockabútorok kellemes, árnyas pihenőhelyek lehetnek.

A másik, gyerekek által legkedveltebb utcabútor kétségkívül Ürmössy Barbara édenkertjének termései (amiket mi macaronoknak neveztünk el) lesznek. A terméskőből készített gyümölcsök odavonzzák az embert, hogy megpihenjen rajtuk.

Nagy sikerrel nyugtázhatja Budapest a nemzetközi jóganapot. Az Indiai Nagykövetség és több jógastúdió együttes szervezésének köszönhetően több helyszínen is ingyenesen lehetett kipróbálni a különböző jógairányzatokat.

A Bálnában az Indiai Nagykövetség szervezésében több indiai jógi tartott előadást és tartott jógaórát. Az egész napos programot indiai zenészek muzsikája kísérte.

A Margitszigetre több jógaoktató és jógastúdió vonult ki és tette lehetővé az együttes gyakorlást. A jóganapon lehetőséget kaptak a gyakorlásra mind a gyerekek, mind a felnőttek, kivonultak az akro-, a kundalini- és a zöld jóga hívei is. A Holdudvar mögött a platánfa alatt egész nap meditatív és mantrazenei koncertek kísérték a békés jógázókat. 

A The Guardian összegyűjtött 10 olyan szigetet, amelyet alig ismerni Európában, mégis a legjobbak között van. Erre a listára került fel a többek között görög, horvát, spanyol szigetek közé a Margitsziget.

A lap Budapest nyári oázisának tartja a szigetet, amelynek elengedhetetlen része az 5 kilométeres futókör, a kis kikötők, a két termálfürdő, a XIII. századi kolostor, és a hely, ahol éjszaka fagyit nyalva nézhetjük a zenélő szökőkút táncát. (Megjegyzem a szökőkút zenei programja 21.30-ig tart.)

Az ajánlott szigetek között van a kajakozók norvég paradicsoma, az autómentes Lyngør-szigetek. A Niké templomának romjait őrző, eldugott tengeröblökben és termálvízforrásokban gazdag görög Szamothráki szigete. Idesorolják az írországi Aran-szigeteket, amelyek ősi, mitologikus múltjukról és fehér strandnyúlványaikról híresek, valamint a Flaubert-t és Monet-t is megihlető, drámai bretagne-i Belle-Île-en-Mer szigetetet Északnyugat-Franciaország partjainál.

A többi szigetről itt olvashat.

Kevés az a belvárosimádó, akit könnyen rá tudnék arra venni, hogy jöjjön már ki velem Újpestre, mert biztos találunk ott pár olyan dolgot, amiért érdemes kimenni.
A Tarzan parkba hívtak. Magam mögé nyaláboltam a 3 gyereket, és nekiindultunk a kisebb fajta kirándulással felérő utazásnak. A Google map applikációjának köszönhetően a „hátsó” utakon haladva tulajdonképpen teljesen hülyének tartottam magam ezért a bevállalt trippért. Semmi sem volt sem szemnek, sem szájnak ingere, egy bizonyos idő után már a skacok is elkezdtek kérdezősködni, hogy mikor is érünk oda. Aztán ahogy lassan megérkeztünk a minden háta mögött lévő Tarzan parkba, egyszer csak elénk tárult egy nagyon is európai ízű, hangulatú, minőségű hatalmas játszópark, 2 hektáros, ősfás, rendezett területtel.

A zárt, belépőrendszeres parkban legalább 6-7 bázisponton alakítottak fejlesztő- és játszóeszközcsoportokat. A hálós mászókák, mesterséges játszódombokba rejtett átjárók és különféle hintajátékok mellett a játszópark legkedveltebb eleme mindenképp az épp annyira meredek, átcsavart csúszda toronnyal, amit még a gyerekek visszafele is meg tudnak mászni. A park északi részében található egy kéttornyú vár többszintes gúlával és a két építmény tetején átjáróval.

A tornyos építmény mögött találunk egy jól megépített, nagy kalózhajót, itt futkározhatnak a gyerekek a színes-vizes részen, ahol a víz útját mindenféle kütyükkel irányítható vizesblokk is van leegyszerűsített malomkerékkel. Mondanom sem kell, hogy a gyerekek kedvence. Ugyanezen a sémán alapul a vizesblokk mögött található homokszállító/-szóró rendszer is. A nagy attrakciók mellett kisebb hangulatelemek, mint a hangvilla, a libikóka-félék és nagy homokozó tarkítják a teret.

A füves területen számtalan pad, kisebb ülőhely, asztalok teszik lehetővé a felnőttek rekreációját. Egy új épületben nagy, buszos csoportok fogadására is alkalmas baba-mama és mozgássérültbarát vizesblokkot alakítottak ki.

Az egész rendszerben két gyengébb pontot találtam, az egyik volt a büfé, amit drágának és szegényesnek ítéltem meg, és értetlenül állok az előtt is, hogy az egyébként nem alacsony árfekvésű teljes árú jeggyel miért csak 4 órát lehet a parkban tartózkodni. Magyarázatot nyilván találok rá, de nem látom értelmét. Ezt talán pont abból a szemszögből lenne érdemes végiggondolni, hogy ha vidékről vagy más kerületekből túrázik ide egy csapat, az, biztos, hogy maga szeretné eldönteni, hogy mennyi időt tölt itt. És bár nyilván a park sosem konkurálhat az állatkerttel, de annak kétségkívül óriási előnye lesz a kötetlen idejű ott-tartózkodási lehetőség.

A Tarzan park mögötti UTE stadion, Tungsram és Chinoin sporttelep után tisztán praktikus okokból építette meg az újpesti önkormányzat a város másik, egyben szokatlan „fénypontját”, az újpesti sípályát a Szilas parkban. A sípálya a 2013-ban átadott újpesti uszoda helyéről kiásott földből épült, és majdnem egész évben ki van használva! A Szilas Családi Park egyébként is a helyiek egyik kedvelt rekreációs tere, ahol a már említett sípálya mellett senior torna-, tengó- és BMX-pálya is található.

Már a Dunánál található az a vadregényes hely, amiről azt gondolom, hogy nekem sokkal nagyobb felfedezés, mint sok „őspesti” számára.  A Hajógyári-szigettől északra fekvő félsziget, a Népsziget (Szúnyog-sziget, Csiga-sziget, Sabat-sziget) leginkább 70-es évekbeli, retró hangulatot áraszt. Elhagyott vagy ébredező csónakházaival, lerobbant, elhanyagolt MÁV- és Mahart-épületekkel és területekkel, az egykori hajódarugyár ipari ősállatokra emlékeztető maradványival, tiltott területeivel a város érdekes elegyét alkotja. Ez egy olyan hely, ahol jól megfér egymás mellett a nagy víztározó, a félsziget természetvédelmi területe, a téli kikötőben várakozó hajók, a kutyaiskola, helyi sörözők, a MÁV „kakasneveldéje” és „állatmutogatója”.

Találunk a szigeten magára hagyott kúriaszerű épületet, famentesített, kecskékkel teli MÁV-legelőt és a Budapest Evezős Egyesület hajóra emlékeztető csónakházát.  

A félsziget - leszámítva a „MÁV-kakasok” kukorékolását - nagyon csendes, békés sétálók, pecások és kerékpározó családok békés sütögető- és pihenőhelye.

És persze biztos vannak olyan helyi dolgok, amiket egy „vidéki” nem lát. Én ezeket a dolgokat láttam most, és tudom, hogy vannak olyan dolgok is, amiket jó lett volna látni, vagy működésük ideje alatt ismerni.

Ilyen lehetett volna a legendás Tungsram strand, népszerű nevén a Tungi. Az eredeti nevén UTE Duna fürdőt 1938-ban nyitotta meg az Egyesült Izzó, később Tungsram igazgatója, Aschner Lipót. A több mint 30 000 m² nagyságú területen 50 méteres versenymedence, egy 50 méteres szabad medence és gyermekmedence volt.

A strand befogadóképessége jóval tízezer fő fölött volt. Aschner - felmérve a hely népszerűségét - saját pénzből kiépítette a 87-es villamos vonalát egészen a strand közeli Megyeri csárdáig. A rendszerváltás után, 1990-ben a strand a General Electrichez került, és azóta az ő tulajdonukban válik az enyészet martalékává.

A város másik elvérzett és sokak számára sajnálatos története az egykori Táncsics (Wolfner-féle) bőrgyár ipari csarnokaiban működött MEO Kortárs Művészeti Központ bukása. A szépen rendbe hozott ipari épületek oldalában meghúzódó MEO volt az ország első állandó kortárs művészeti magángyűjteménye és kiállítóhelye.

A MEO revitalizálása jó példája lehetett volna ipari épületek kulturális célú hasznosításának. Úgy látszik, a fenntarthatósággal és az egymás meg nem értésével is baj volt.

És végül még érdemes pár szót ejteni a már üzemen kívül álló, 1911-12-ben épített vasbeton víztoronyról. Az Újpest központjában magasodó torony kulturális vagy kereskedelmi célú hasznosítására volt több elképzelés is, de vagy a műemléki védettség vagy az építészeti szabályok miatt ezek a kezdeményezések sorra elvéreztek.

A Young & Rubicam Budapest, a LEGO Store Budapest és a KOCKAműhely legóból elkészítette a margitszigeti Művészsétány Izsó Miklós- és Beck Ödön Fülöp-mellszobrait.

A két szobor még 2011 decemberében tűnt el, és azóta sem került semmi a helyükre. A legószobrokkal kiegészített sétány így ismét egy komplex szoborsétánnyá vált. Az alkotásokat több mint egy hónapig készítették az alkotók.

Izsó Miklós szobrához csak felvételek álltak rendelkezésre, ezért élő modell is segítette az alkotók munkáját.  A KOCKAműhely 3D-s programmal tervezte újra mindkét szobrot. A legóalkotások együttesen több mint 7000 darab szürke, 2 x 4-es alap- és laposkockából állnak. A kockákat a kültéri felhasználás miatt speciális anyaggal ragasztották össze, és a szobrok belül üregesek.

A margitszigeti Szikla- és Japánkertet szeptemberben felújítva adta át a főpolgármester a közönségnek. A kert így november közepén is pompázik. De vajon mi a szépséghibája? 

A Japánkert kialakítása és a vízesés felépítése Magyar György nevéhez, a sziget egykori főkertészéhez fűződik.

A Zsigmondy-forrás által táplált vízesés elé épített japánkertet egzotikus vízinövényekkel, aranyhalakkal, különböző vízi élőlényekkel telepítette be. A sziklakerti hőforrásban elhelyezett, Normafának nevezett bükkfa megkövesedett maradványait ma is megtaláljuk a tóban. 

A vízesést tápláló melegvíz-forrásra Zsigmondy Vilmos talált rá 1866-ban. A sziklafal mögötti szivattyúházon van is egy emléktábla Zsigmondy tevékenységéről.

Fúrásainak köszönhetően ismerhettük meg a Margitsziget talajának rétegviszonyait. A homok- és iszap-, kavics-, kékes tengeri eredetű agyag- és agyagos mészkőrétegekből álló talajából, 119 méterről feltörő gyógyvíz kalciumot, magnéziumot és szénsavat tartalmaz.  

Magyar és Zsigmondy munkájának köszönhetően a kert, a tó és a sziklafal a vízeséssel együtt a sziget egyik közkedvelt pihenő- és találkozóhelyévé vált.A mostani rekonstrukciós munka során megújult a tájépítészeti elemek faburkolata. Az őszi környezethez mindenképpen illeszkedő piros fémpadokat helyeztek el a régi fapadok helyett.

Az utak burkolata műgyantával ragasztott, vízáteresztő kavicsburkolatot kapott, és új napelemes lámpák is kerültek a kertbe, amelyek egyelőre nem világítanak.

Az autentikus japánkerti hangulatot elsősorban a már meglévő növényállomány formájának átalakításával, a cserjék, fák ágainak, koronáinak felnyírásával, és új, tematikus növényszigetek - hunyorfélék, hortenziák, bazsarózsák - ültetésével alakították ki.

Megmaradtak a japánkertekre jellemző gömb bukszusok, a nagy levelű, árnyékkedvelő évelők és páfrányok, amelyek igazi ázsiai hangulatot teremtenek.

A tó is megújult, feltöltötték vízzel, és tavirózsákkal díszítették. Aranyhalakat ugyan most nem láttam, de annál nagyobb baj, hogy a vízesést sem. Ellenben azt láttam, hogy több helyen homokzsákokkal zárják el a víz útját.

Remélhetőleg megtalálják a víz elszivárgásának okát, és hamarosan teljes egészében élvezhetjük a Japánkertet.

A vízeséses kép forrása: http://tajepiteszek.hu/megujult-a-margitszigeti-japankert

Most, hogy a Margitsziget „futásilag” „csökkentett üzemmódban” várja a futókat, körbenéztünk, hogy hol lehet futni a belvárosban és egy kicsit a belvároson túl.

Margitsziget

Azért, mert a rekortánpályát épp felújítják, még nem igaz, hogy nem lehet futni a szigeten. Egyrészt futhatunk egy ajánlott és kijelölt útvonal mentén, a Margitsziget közepén és a még le nem zárt északi oldali futópályán. Másrészt, ha hajlandó vagy fizetni a sportolásért, akkor használhatod a MAC atlétikai pályáját is (1000 Ft/alkalom). 

Városmajor

Az idén felújított Városmajor park új 585 m hosszú, 140 cm széles rekortán futópályája este is bátran használható. Van közvilágítás és új térfigyelő rendszer. A Városmajor lett az a park, ahol figyelmet szenteltek a szabadfutás (free running) híveinek, ugyanis itt található Magyarország első parkourpályája. A free running tulajdonképpen egy szépen kivitelezett, a mozgás szépségét és dinamikáját hangsúlyozó akadályfutás – mondom ezt azoknak, akik nem tudnák. A futópályák mellett szabadtéri fitneszgépek, pingpongasztalok, felújított teniszfal és focipályák is várják a sportolni vágyókat.

Vérmező

A Budai vár és a Déli pályaudvar szomszédságában található Vérmezőn kb. 3000 métert tudunk egy hosszra lefutni. Nem ez a park a legszebb, a legzöldebb, legoxigéndúsabb parkunk, és nem ez a park a legkedvesebb futóterepünk, de futóknak túlélésre nem rossz ajánlat.

Gellért-hegy

A Gellért-hegy nem a legkönnyebb futóterep, így inkább azoknak ajánlom, akik bírják a hegymenetet és a terepfutást. Ebben az esetben, jó kondícióval akár 4,5 kilométert is futhatsz, mint ahogy azt a Salamon futónapra kijelölt útvonal is mutatja.

Vérhalom tér

Nem hosszú, de az ott lakó budai polgárok biztos örültek annak, hogy a Vérhalom téren kiépült egy 400 méteres rekortán futópálya. Esti levezetőnek tökéletes.

Kopaszi-gát

Az általam igen kedvelt Kopaszi-gáton patkó alakban kb. 3 km távolságot lehet egy hosszra lefutni. A futószakasz északi oldalán egy kb. 500 m hosszúságú rekortán futópálya található kellemes környezetben. Akinek meg kajakozni, kenuzni támad kedve, az tegye ezt az  LSE kajak-kenu szakosztályában.

Orczy-Kert (Park)

Nos, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Bárka Színház szomszédságában található, madárbarát Orczy-kertben nincs rekortánpálya. Van viszont nagy park, nagy tó, 400 méteres salakos atlétikai pálya és kb. 1000 méter hosszú „erdei”futóösvény.

Városliget

A Városliget – mindenki ligete – most még biztosan futható. Egyre jobban a liget nyakára ül a Múzeumi Negyed megvalósítása, így nem lehet tudni, meddig lehet élvezni ezt a nyugodt városi zöldszigetet. De futni még lehet, magabiztosan, kb. 3000 méter hosszú parki ösvényeken.

Népliget

Budapest egyik legnagyobb közparkjában, több parki futóösvényen, 2-10 km közötti távokat lehet futni. A liget szélén található sporttelepeken lehetőség van más sportágak, például tenisz és foci gyakorlására is.

Rákos-patak partja (Zugló)

Igazságtalan lennék a zuglóiakkal szemben, ha nem említeném meg kedvenc futóhelyüket, a Rákos-patak partját. Az ún. patakkör kb. 10 km hosszúságú a Kerepesi út és az M3-as közötti szakaszon.