Miközben Hosszú Katinka a Bálna előtti spriccteraszon (is) megússza a világcsúcsot, a szomszédban egyre többen próbálják birtokba venni a felújítás alatt lévő Nehru parkot.

A Ferencvárosi Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzat által kiírt 2013. évi TÉR_KÖZ Városrehabilitációs pályázaton nyert támogatást a „Nehru-projekt I” című projekt megvalósítására.

A közel félmilliárd értékű beruházás keretén belül új rekreációs terek jönnek létre, illetve design bútorelemeket helyeznek el a Duna melletti területen, miközben a park jelenlegi faállományát megőrzik, közte egy gyönyörű öreg kocsányos tölggyel.

A park egyik leglátványosabb új eleme a Petőfi híd alatt kialakított skate-pálya, amelynek egyedi, meleg színekkel átitatott dizájnja jót tesz a Boráros tér lepattant, szürke hangulatának. A több térelemből álló pályát már lehet is tesztelni, átadás után biztosan népszerű színfoltja lesz a környéknek.

A kültéri sportlehetőségeket egészíti ki egy új focipálya és egy kisebb workoutpark.

Két külön játszóteret alakítottak ki a kisebb és nagyobb gyerekek számára, akik árnyas fák alatt, kellemes környezetben játszhatnak.

Zavarba ejtő elemei a parknak a kültéri pihenőbútorok: nagy részük ugyan még be van csomagolva, de – a sétálók által használatba véve – így is megmutatják a tervezésük hátrányait. A kék és narancssárga színű, műanyag, többféle formációba összeilleszthető padok láthatólag nem képesek a vízelvezetésre, így eső után nagy tócsákba ülhetünk bele – hacsak nem jár arra alkalomadtán egy-egy közmunkás, aki szépen áttörli a bútorokat.

Bár az is látható, a lakosság nem jön zavarba az ilyen hiányosságoktól: a magukkal hozott takarókkal a padokat leterítve élvezik az újonnan kínált kényelmi lehetőséget.

A park Bálna felőli része megmaradt füves területként, ugyanitt folyamatban van a város legnagyobb kutyafuttatójának kialakítása is.

A játszóterek mellett található, Szabó Tamás által tervezett romaholokauszt-emlékmű a park egyik különleges részlete. A krematórium izzó kemencéjét szimbolizáló szobrot megrongálták, és úgy tűnik, egyelőre a park rendezésébe nem fért bele az emlékmű kijavítása.

A játszóterekre „kihegyezett” szülők, gyerekek által kedvelt Cerka-firka park, a Költők parkja, a Békás park, a Margaréta park, a Fővárosi Állatkert és a Budakeszi vadaspark játszótereinek alkotói, a kapolcsi Ilona-malom Műhely újabb játszóteret készített, ezúttal a XIII. kerületben, a Radnóti Miklós Művelődési Központ kertjében.

Az irodalom sodronyán, Weöres Sándor Tündér című verse ihlette Bóbita játszótér egy művész íróasztalának sziluettjét mintázza, ahol az íróasztal eszközei most a játszótér játékelemeiként elevenednek meg.

Így válik a képzeletbeli ceruzaforgács paddá, papírlappá az angyalokkal telerajzolt ütéscsillapító öntött gumiszőnyeg.  A békákból a festékpaletta színkeverői, a palettából a homokozó körüli pad lesz. 

Az álló és feldőlt ceruzákból kiváló mászókát építettek, és a ceruzatartóra táblák kerültek, amit már igencsak használatba vettek a gyerekek. 

A festékestubusból kifolyt festék lesz a bújócskázás, a csúszkálás és mászkálás színtere, míg az elfeledett tintatartó belsejében kötélhálós, gumiszalagos és láncos, zegzugos belső terekben lehet kalandozni.

Valószínűleg a kicsik kedvenceivé válnak majd az önálló, a versből jól felismerhető figurák, mint a szárnyas malac, a homokozó körül ülő angyalok, a paletta békái, a pitypang és a pihenő bóbita.

A kedvencem – a felnőtt kedvence – a ceruzák keménységét jelölő számokból és betűkből álló hamleti szójáték: 2B or not 2B.

A játszóteret tervező és kivitelező Ilona-malom Műhely tagjai elmondták, hogy az általuk készített játszóterek tervezése folyamán alapelv, hogy a játszótér valamilyen filozófiai gondolat mentén, önálló játszóelemekből álló egységes térré váljon. Olyan közösségi, jól játszható, izgalmas térré, ahol jól megfér egymás mellett szülő, gyerek, nyugdíjas.

A régi baráti társaságból játszótérkészítőkké avanzsáló csapat 20 éve épít játszótereket. A véletlen folyamán egy népfőiskolai fafaragó táborban felkért megbízásnak köszönhetően kezdtek el játszótereket építeni, ami aztán szépen lassan a műhely profiljává vált. A műhely tagjai közt szobrász, pedagógus, asztalos, tájépítész szakmát gyakoroló emberek vannak, akik együtt találják ki az épp emiatt egyedi tervezésű és kivitelezésű játszótereket. 

A játszóelemeket, ahol csak lehet, természetes anyagokból, többnyire tömör fából készítik, de ahol szükséges, például a biztonsági elemeket a lehető leggyerekbarátabb eszközökből építik.

Mára a csapat kinőtte a Kapolcs alatti malom első műhelyét, és megnyitotta nagyobb telephelyét a faluban, ahol 12-13 ember dolgozik. A munkáik egyre gyerekérzékenyebbé válnak, például a játszótereken egyre több felismerhető (játékállat)egyeddel, növényfajjal lehet találkozni, például a Bóbita játszótéren a pitypanggal, Őrmezőn puhatestűeket mintázó rugósokkal.

Az izgalmas játékelemeket kezdik felfedezni az óvodák és bölcsődék is, ezért a csapat már tervezi a kifejezetten kicsik számára  kialakított játékokat. A másik igény szerinti fejlődési irány pedig, úgy néz ki, a fitneszparkok edzőeszközeinek megformálása lesz, mint például Nagykanizsán a csónakázó tó mellett, mesélte Kocsis Csaba és Zsupi, Zsuponyó Bea.

Fotók: szerkesztő

(Ha a nem szeretne lemaradnie posztjainkról, ide klikkoljon!) 

Miközben a Citadella egyik részén zajlik a kellemetlenkedős foglalósdi, addig a Gellérthegy egy másik pontján egy szuper játszótér vár mindenkit április utolsó napjaitól. A felújított kőcsikós játszótér szép színes, szoborszerű játékaival egyetlen témát jár körül, szerintem azt, amikor egy tolltartóból kiszóródnak a ceruzák a ceruzahegyezővel együtt; de simán lehet, hogy benéztem.

A kivitelezői a Színrelép Kft. (gumiburkolat és Lapset játszóeszköz) és a kapolcsi Ilona-malom Műhely (cerka-firka és hegyező), jó sok szponzorral. A képeket az Ilona-malom Műhely oldaláról kölcsönöztük.

(Itt pedig egy hasznos régebbi összeállítás a tematikus játszóterekről.)