Úgy tűnik, életre kelnek a hosszú időre elhallgattatott ingatlanok a bulinegyedben. A botrányoktól sem mentes Király utca 40. és a Klauzál utca 7-9. szám alatti műemlék épületeken megjelentek a 'coming soon' feliratok. 

Mindkét épület a Triholding csoporthoz tartozik, amelynek a nevéhez kapcsolódik a már elkészült Léda-ház, a Király utcai Király-udvar és a Gozsdu udvar felújítása. 

A Klauzál utca 7-9-es számú házat 2006-ban az akkori önkormányzat értékesítette, és a tervek szerint a tulajdonos lebontotta volna. 2006. január elején a Varga Kálmán vezette Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította az épületeket, így megakadályozta a bontást. Az épületek, vagyis a Klauzál 9. számú háznak már csak a homlokzata 10 éve omlik, romlik. Azóta se fejlesztés, se védelem, se műemlék. 

A hasonló levédési folyamaton átment Király utca 40. számú ház annyival járt rosszabbul, hogy miután a házat műemlékké nyilvánították, a ház a nemtörődömség miatt vált egyre romosabbá, majd életveszélyessé. A házat tavaly bontották le mai szintjéig. (A Király utca 40. számú házról itt olvashat bővebben.)

Lassan 1 hónapja látható a coming soon felirat a házak romjain, ami azt feltételezi, hogy elkezdődhetnek az ingatlanfejlesztések.

Ezt erősíti, hogy a Triholding honlapján már megtalálható az új ingatlanokat bemutató anyag, miszerint a Klauzál utca 7-9. számú házak helyén a homlokzatok megtartása mellett épülne meg a Klauzál Residence, egy 100 lakásos apartmanház. A szomszédok most épp csak attól félnek, hogy a Portfólió.hu-n megjelent illusztráció szerint építik meg, amelyen olyan, mintha a Klauzál utca 9. számú ház gyalogosok által használt részén lenne majd a ház kocsibehajtója. Én úgy gondolom, hogy ez egy vicc.

A Király utca 40-be álmodott új épület egy 102 lakásból álló, vegyes funkciójú épület lenne, ahol a lakófunkció találkozik a kereskedelmi és más szolgáltató, pl. parkoló és szabadidős tevékenységre lehetőséget adó funkciókkal, amit az idősek számára kialakított otthonok és közösségi terek is színesítenek. 

És bár ilyen hosszú enyészet után örülni lehetne a fejlesztésnek, alapvető kérdésként merül fel, hogy biztos-e, hogy Budapest belvárosába, egy tradicionális városszövetű (lassan azt elvesztő) negyedbe ilyen mamutberuházásokra van szükség? 

Fotók: nem címkézett fotók a szerkesztő felvételei

Véget ért a hatóságok, önkormányzatok, befektetők által meghurcolt Király utca 40-es számú ház története. Ma reggelre, az épület földszinti homlokzatának egy részét meghagyva, a föld felszínével lett egyenlő az egykori épület. A jobb időket megélt, Hild József által tervezett épületet Rabicsek József építtette 1844-ben. Az épület eredeti formájában maradt meg a 2005-ben elkezdődő pusztulási időszakig.

Az épületnek több tulajdonosa volt, 1869-től Muráthy Szilárd, 1910-től Klein Miksa és 1935-ben Sauerteig Henrik. Az utolsó magántulajdonos komfortosította az összes lakást, és modernizálta az előző tulajdonosok tervei alapján a homlokzatot is.

Az épület művészettörténeti értéke elsősorban a Hild-életműben betöltött helye alapján értékelhető. Hild József irodája az 1838-as árvíz utáni pesti építkezésekben játszott igen fontos szerepet. A Hild-házak erősen meghatározták a korszak pesti városképét. Mára a Hild-iroda által jegyzett több mint 1000 épületből csak néhány tucat maradt meg, és ezeknek a házaknak a többsége valamilyen átépítés áldozatává válik. Így az épület jelentőségét már nemcsak feltétlenül az épület művészet- és építészettörténeti értéke, hanem az is meghatározza, hogy egyáltalán megmarad-e az épület. Ez az épület nem maradhatott meg.

Az épület történetének fénykorában itt volt Krúdy Gyula kedvenc sörözője, a Bécs városához címzett sörház, amit a Boldogult úrfi koromban című regényében meg is örökített. Két sörházas időszak között itt működött 1869-től az első pesti Gundel étterem is, ahol a legnépszerűbb ételek a bécsi tányérhús, a bécsi szelet és a szalontüdő volt. Gundel János ez után több éttermet is nyitott Pesten, amelyek sokkal népszerűbbek voltak, mint ez. Körülbelül 2000-től 2006-ig egy Gulyás csárda folytatta a vendéglátós szerepkört az egykori vendéglátóegységek helyén.

Miután a terézvárosi önkormányzat eladta a házat, a befektető belekezdett az épület bontásába, amit 2006-ban az Óvás Egyesület, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen megakadályozott. A tulajdonos válaszként hagyta elpusztulni az épületet, annyira, hogy ház födémje 2014. augusztus 20-án beszakadt. És míg a Varga Kálmán vezette KÖH azt mondta, hogy a Hild-ház nem bontható le, addig a jelenlegi hivatal a Foster Központ a kerületi tervtanács támogatásával és Budapest Főváros Kormányhivatala idén szeptemberben jóváhagyta, a már igencsak veszélyeztetett állapotú épület bontását, azzal a kitétellel, hogy háromemeletnyi homlokzatot Hild eredeti tervei szerint kell visszaépíteni.

Közeleg a tél és az ünnepi időszak, lassan húzódik felénk a hideg idő, egyre több adományozási és jótékonysági akcióval fogunk találkozni. A hajléktalanok és szegény sorsúak életében a meleg és ennivaló hiánya mellett a cipő jelenti az egyik legnagyobb hiánycikket.

A Király utcai The Lab Shop hagyományteremtő jelleggel szervezi meg első jótékonysági cipőgyűjtését a Király utcában. A megunt, megtisztított és még hordható lábbeliket 1 hónapon keresztül 2014. november 1. és 30. között lehet bevinni a boltjukba.

A szervezők a beérkezett lábbeliket a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek ajánlják fel, amelynek célja a szegény sorsú és szükségbe jutott emberek támogatása. A rászorulók között rengeteg a gyermek és fiatalkorú, akik állandó nélkülözésben élnek. 

Ezzel az akcióval szeretne segíteni a The Lab, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, és az is, aki beviszi a cipőjét a boltba a hátrányos helyzetben élő gyerekeknek és felnőtteknek.

Dzsentrifikáció, csendrendelet, ingatlanüzlet, Hunvald - jelentéssel telnek meg ezek a többnyire újságcikkekben olvasott szavak a BUPAP (Budapesti Aszfaltprojekt) és a KÉK együttműködésében megvalósult  erzsébetvárosi túrán. Budapest felkapott vígalmi negyedének titkai tárultak fel az út során.

Tudják melyik a város legrövidebb sugárútja? Az ami a Madách-házaknál kezdődik, átmegy az Andrássy Gyula által indított egykori Fővárosi Közmunkatanács (FKT) címerével díszített ív alatt, majd egy utcával később az engedélyezett 37 méternél tíz méterrel magasabb Madách Trade Centerbe fut bele. Talán fél kilométernél sem hosszabb, pedig a századelőn az Andrássy úthoz hasonló méretű és presztízsű projektnek szánták. A 30-as években azonban az FKT már nem volt annyira erős szervezet, mint a 19. század végén, amikor a fővárosnál is több pénz állt a rendelkezésére az útban levő ingatlanok megvásárlására és a tervek kivitelezésére - mondta Olt Gergely szociológus, a túra egyik vezetője.

A Fővárosi Közmunkatanács címere a Madách téren. További képekért kattintson a fotóra!

Annyiban talán szerencse, hogy nem sikerült a felkapott Király utca és a történelmileg lepukkantabb Dob utca közé bezsúfolni még egy sugárutat, hogy így semmi nem vágta ketté a hét épületből és hat udvarból álló Gozsdu-udvart. Az a mondás járta a második világháború előtt, hogy ha egy fiatal pár az egyik végéből elindult a másikba, teljesen felruházkodhatott, a végén pedig még egy jegygyűrűt is vehettek. Ha ma itt nem is járunk, de ismét népszerű helye a kerületnek.

A felújítással az épület eredeti lakói azonban nem minden esetben jártak jól. Azok, akik korán mondtak igent az önkormányzat kivásárlási ajánlatára, gyakran nagyon kevés pénzt kaptak, amiért nem vehettek másik belvárosi lakást. A felújítás így a lakosság kicserélődésével járt, illetve azzal, hogy a szegényebb lakók szinte szabályszerűen rosszul jártak. A kerület modernkori történelmének ismétlődő motívuma ez.

A streetart a bulinegyeddé vált Kazinczy utca egyik lakott házán. További képekért kattinson a fotóra!

A séta alatt új megvilágításba kerülnek a romkocsmák, amik először ideiglenesen bérbe adott, ingatlanfejlesztőre váró házakban ütötték fel a fejüket. Az első generációs kocsmák még az önkormányzattól vették bérbe az épületeiket, később megjelentek azok a romkocsmák is, amelyek az épület későbbi elbontásában reménykedő ingatlanbefektetőtől bérlik a helyüket. És meginog az a gyakran hangoztatott érv is, hogy a szórakozó negyedbe költözők számíthattak a hangoskodó fiatalokra. Az olyan lakóknak, akik 1944-ben a mostani lakásukba születtek, vagy akik egy életet leéltek a belvárosban ez valószínűleg nem számít érvnek.

A kerületben azonban nem csak romkocsmává változtatott, vagy lebontott és lakóparkosított épületeket lehet találni. A Kazinczy utcában található egykori kóser húsüzem helyén ma úgy üzemel szórakozóhely és étterem, hogy a ház külleme nem változott semmit - mondta Lénárd Anna képzőművész, a túra vezetője. Egy darab régi belváros lett, felújítva.

A Király utca majdnem negyedszáz üres kirakata előtt végighaladva a Hunvald-ügyről és az ingatlanpanamákról szól a túra. A Király utca 15. kertjében meg lehet tekinteni a pár évre lebontott, majd műemléknek visszaépített egykori gettófalat. A társasházhoz azonban újabb történet is fűződik, ez a közösség perelte be először az önkormányzatot, mikor 2005-ben el akarták adni a tetőt a fejük felől. Az üzlet meghiúsult, de a ház állapotán látszik, hogy nem az önkormányzat szíve csücske. Érintünk üresen álló, majdnem eladott, és a közelmúltban kiürített épületeket is. Az utca minden portás által őrzött, felújított házára jut egy olyan, aminek az ablakai be vannak deszkázva.

Ráférne a felújítás az önkormányzattal szembeszegülő társasházra. További képekért kattintson a fotóra!

Az erzsébetvárosi ingatlanok ügye nem csak romos régi lakásokról szól. Az új Gödörnek helyet adó Central Passage élettartama a legoptimistább becslések szerint sem haladja meg a huszonöt évet, ám egy egészen új épületről van szó. A kétszintes, majdnem teljesen üres bevásárlóközpontban maroknyi üzlet van, a felette található 271 lakásos háznak pedig - a Gödör Klub üzemeltetője szerint- összesen öt állandó lakója van. A befektetésből lakást vásárlók pedig lassan elkönyvelhetik magukban, hogy az építtető cég átverte őket.

Lényegében üresen áll a Passage Center. További képekért kattintson a fotóra!

A budapesti túráknak nem lehet igazán a végére érni. Romkocsmák már nem csak az Erzsébetvárosban vannak, gyanús ingatlanügyletekre is lehet találni máshol példát. A séta valójában akkor ér véget, amikor az ember már nagyon leülne egy csendes sörre, hogy rendszerezze magában a hallottakat.