Mire jók a nyolckeres, leginkább vízlepergető tulajdonsággal bíró űrlényeknek megálmodott buszmegállók? A kijelölt funkcióra valószínűleg nem. A józsefvárosi Magdolna negyedbe tervezett, buszmegállónak nevezett, derékszögben tört palacsintasütő formájú esőbeállók körülbelül csak arra jók, hogy ha süt a nap, némi árnyékot nyújtsanak a várakozóknak.

Eső esetén valószínűleg nincs sok esélyünk elbújni az eső elől, hisz a fejünk fölé applikált kb. KRESZ-tábla nagyságú, kör alakú fémlemezek nem védenek meg a bármely szögben ránk hulló eső ellen.

A buszmegállót a Rév8 Zrt. megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének oktatói és hallgatói a lakosság bevonásával találták ki és tervezték meg.

Az utcai műtárgyak megtervezésénél elsődleges szempont volt, hogy a keskeny járdafelület miatt hagyományos megállókat nem lehet kialakítani. Így aztán a pontszerű megoldást alkalmazva eső elleni védelemre alkalmatlan, egy főre szabott public art képzőművészeti alkotások várják a 99-es buszra várakozókat.

De lehet, hogy csak én gondolkodom furcsán Santa Monica-ban is terveztek hasonlót. 

Fotók: 8ker facebook ; Metropolismag

A bulinegyed egy vasárnap is nyitva tartó vásárcsarnokkal gazdagodott.

Több mint egy éve vártak a Klauzál tér környéki, belső-erzsébetvárosi lakók, hogy újra használhassák a felújítás alatt lévő vásárcsarnokot. Úgy tűnik, mindenképp jól jártak: nemcsak egy gondosan, szépen kivitelezett műemléket kaptak vissza, hanem az országban mostanság igen ritka, vasárnap is nyitva tartó bevásárlóközpontot.

Erzsébetváros az új vásárcsarnokával lassan elmondhatja magáról, hogy az egy főre eső vásári helyek számával az élen jár a kerületek között.

Az 1897-ben átadott épület 1987-ig működött hagyományos vásárcsarnokként, majd 1987-től hipermarketté alakították. Az így kialakított rossz elrendezésű terek jobban emlékeztettek egy török bazár hangulatára (ami végső soron nem is rossz), mint egy vásárcsarnokéra.

2014 végén zárták be a csarnokot. A market, a kis üzletek, a még jóval korábban megszüntetett szombati Klauzál téri piac az itt élő lakók számára nagy érvágást jelentett.

A most átadott épületben a hétvégén olyan békebeli boldogsággal sétáltak az emberek, hogy ez egyértelműen igazolta a vásárcsarnok szükségességét.

Az igényesen felújított épületben jól kihasznált, funkcionálisan jól osztott tereket találunk. A szupermarket átköltözött az épület déli oldalára, az északi oldalon pedig különböző standok, pékség, húsbolt, sajtos kapott helyet. A csarnok közepén esztétikusan kialakított fa árusító standok várják  a piaci eladókat.

 A felújított csarnok egyik legnagyobb nyeresége lett, hogy az épület felső szintje is a lakosság használatába került. Ide költözött a lángossütő, a Békési kolbászos, a csarnok órája alá egy kávézó, cukrászda és több egyelőre még ki nem nyílt üzlet.

Funkcióidegen, mégis népszerű lehet az önkormányzat által működtetett ügyfélszolgálati fiók, ahová akár hatósági, akár kerületfejlesztési kérdésekkel is bemehetnek az emberek. A meglepően dizájnos berendezés mellett gyereksarokkal várják az ügyeiket intézni vágyó szülőket.

Ugyanitt a első szinten kaptak helyet a lakosság számára is használható nyilvános WC-k.

A két szintet mozgólépcső köti egymással. A felújítás része volt a csarnoképülettel összekötött lakóház felújítása is, aminek a belső részét üvegtetővel választották el az átmenő forgalom zajától. 

A csarnok úgy tűnik, nem csatlakozik a kutyabarát intézmények sorához, mert az üvegtető alatt két szomorú öleb várakozott bent lévő gazdájára.

Fotók: Szerkesztő

Épp nagy erőkkel verik le a Dob utcában a vakolatot az egyik épületről – a város egyik legrégebbi tűzfalfestményével együtt.

Még mielőtt bárki megijedne, hogy hova tűnik szemünk elől a Lumen zöldséges Zsuzsija (legalábbis a falra festett változata), Jankovics Barnabás, a Neopaint képviselője elmondta, hogy mivel beázott a fal felülről, és egy része betokosodott, ezért most a teljes vakolatot eltávolítják, és majd márciusban újra megfestik a képet.

Avagy a tűzfalfestmény nem tűnik el, csak megújul.

A bulinegyed mindig szolgál valami újjal, elég, csak ha körbenézünk. Most épp arra lettem figyelmes, hogy szaporodnak a távol-keleti éttermek a környéken a szusibároktól a japán bisztrókig.

A dél- és délkelet-ázsiai vonulatot az Akácfa utca köré koncentrálva 4 étterem képviseli, a bangladesi Bangla büfé, a thai Parazsak és az indiai Bollywood, Delhi Darbar és Shalimar éttermek. 

A nagy népszerűségnek örvendő éttermek közül az én nagy kedvencem a Bangla, lenyűgözően szolid, retro külsejével szelíden megidézi nekem a képzeletbeli Banglades világát, még úgy is, hogy sajnos még nem jártam ott. A minimális ételkínálat megbízható minőséget takar. A pakurától a bíryanikig bármit érdemes kipróbálni, leginkább mangó lhassival kísérni. A semmiképp sem gyors, de kedves felszolgáló fiúk a maguk módján mindent megtesznek a „gyors” kiszolgálásért.  

A Bangla büfét az épp felújítás alatt álló Klauzál téri csarnok választja el a Bollywood indiai étteremtől, ami - hasonlóan bangladesi szomszédjához - semmiképp sem pazar díszleteivel és gyorsaságával ostromolja az éhes vendégeket. (Fél órán át várakoztunk, ez alatt az idő alatt senkit nem láttunk a pult mögött, csak hallottuk, hogy a színfalak mögött valaki valamit készít.) A helyiség végtelen nyugalma és a nem hozzánk tartozó várakozózók fáradhatatlan lelkesedése az újbóli próbálkozásra sarkall bennünket! Az egyébként vega bárban állítólag minden étel frissen készül, házi recept alapján, és olyan csípősen, ahogyan a vendég igényli (írják a honlapjukon).

A legjobb indiai éttermek közé sorolt Dob utcai Shalimar étterem az indiai konyha kedvelői között a ranglista élén áll. A pazar színfalak között a muglai konyha ízvilágát megelevenítő, pazar étlap várja az ide érkezőket. Az étterem kínálatában napi menü is található, ami tökéletes betekintést enged az indiai konyha ízvilágába a környékre jellemző menüáron, és még jól is lakunk vele.

A Dohány utcai Delhi Dalbar a nem igazán ízléses külső megjelenés mögött, ízlésesen berendezett belső térben gazdag indiai ételkínálattal várja a vendégeit. A különböző levelesektől szamószákig, a tandoori konyhán át bármilyen indiai (számunkra) ételkülönlegességre rá lehet itt lelni.

És végül a Kazinczy és Király utcában a dél-ázsiai térség más íz(élmény)világába kóstolhatunk bele a Kisparázs Thai leves és Wok Bárban és a Kisparázs 2.0-ban. A népszerű thai bárok gyorsan a környék kedvenc étkezőivé váltak, aminek külön jót tesz, hogy a turisták által igen frekventált Kazinczy és Király utcában rendezkedtek be.

Az első éttermük, a Parázspresszó 2007-ben nyílt meg a Jókai utcában. A város legjobb thai kifőzdéi között mindenképp a legjobbak közé tartozó Parazsakban a thai levesek, curryk, tészták és édességek széles választéka található

Észrevétlenül terjednek a város feletti teraszos szórakozóhelyek. Hol van már a jó öreg Corvintető egyeduralma, ahogy a Blaha Lujza tér felett tompa zeneszólóval dolgozza be magát az éjszakába.

Tavaly nyitott meg az egykori Párisi udvar felett a 360 Bar. A párisi divatáruház tetején mindenkori működése alatt, legalábbis amíg Goldberger-tulajdon volt, mindig is zajlott az élet, itt üzemelt a város egyetlen „város feletti” korcsolyapályája is.

A bankkártyájukat nem féltők számára a Párisi udvar szomszédságában található, az Il Bacio di Stile luxusáruház tetején a l’Occhio di Stile, avagy  „A Stílus Szeme” étterem. A fantasztikus panorámát kínáló étterem a modern fine dining Andrássy úti fellegvára. 

Stílusában és eleganciájában és árfekvésében kiemelkedő a Nemzeti Bank és az Egyesült Államok Nagykövetségének szomszédságában található Heliport Panoráma terasz. A tető nappal kilátóteraszként működik, ahonnan kiváló kilátás nyílik a Magyar Államkincstár impozáns, Lechner Ödön tervezte, Zsolnay-majolikával díszített homlokzatára, ami az utcaszintről nem látható. Este pedig étteremként várja a vendégeket.

Tavaly nyílt a Gozsdu Sky Terace egy kiváló lehetőség, hogy a fülledt, tömegtől zsúfolt Gozsdu udvarból egy kis levegőhöz jussunk, élvezve a belvárosi panorámát.

A 400, a Mika, az Ellátókert és a Kőleves közötti tér közepén, felújított belsőépítészeti különlegesség a Kocka tetején, kis tetőteraszon üldögélve nézhetjük végig egy-egy bulizós éjszaka hömpölygő tömegét.

 Az Akácfa utcában, a Fogas ház melletti egyszintes épület tetején található a kicsit franciás hangulatú Leibling és terasza, ami - ha megnőnek a növények és felújítják a szemközti Klauzál téri vásárcsarnokot - sokak nagy kedvence lesz.

Az egyetemisták körében igen népszerű, Egyetem téri Tip-Top bár háza táján egyelőre nagy a csend, csak sok, nyitást sürgető kérdés sorakozik az oldalukon.

Idén második alkalommal (igazándiból harmadik, mert az autómentes napon is) élvezhetjük azt, hogy milyen is az, amikor autók helyett madarak, fák, virágok, gyerekek, koncertek, kultúra, játék és gasztronómia veszi át a hatalmat a Kazinczy utcában.

A május 10-re, vasárnapra datált egész napos rendezvényt az idén az ázsiai és afrikai kultúra színes nyomvonala hatja át. Egész nap lesz háztáji piac, közös jótékonysági főzés és pinata készítés az Ellátó-kertben, kóstoló a világ lepénykenyereiből a Kőleves-kertben. Civil szervezetek, mint a Menedék Egyesület vagy a Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány különböző programokon keresztül mutatják meg, mivel foglalkoznak.

A Menedék FC focibajnokságot rendez, és TUBI or not TUBI végre valaki beszél majd a galambokról, mi több, szélnek ereszti őket. A kicsik (s nagyok) távoli világok kínai, afrikai meséit hallgathatják a mesesarokban, zenei utazáson vehetnek részt a Bélaműhellyel, készíthetnek afrikai bábokat és rajzolhatnak, festhetnek, ugrálhatnak, ahogy ezt kedvük egy autómentes utcán engedi. Egész nap lesz zene. Muzsikál a Canarro zenekar, a Babra, a Szkojáni Charlatans és a Méhek.

A nap Soundpaintinggel zárul. Ez közös zenei és művészeti „alkotás” univerzális, multidiszciplináris jelnyelv zenészek, színészek, táncosok és képzőművészek számára, jelen idejű kompozíciókat hoznak létre. A több mint 1200 jelből álló jelnyelv Walter Thompson amerikai zeneszerző, szaxofonos nevéhez fűződik.

A Kazinczy utcai „fesztivál” szervezői részéről nem titkolt cél az élhetőbb, zöldebb, madárcsicsergősebb és párbeszédalapúbb belváros kialakítása, amelynek „csak” egy apró, de annál „figyelemfelkeltőbb” eleme a Kazinczy utca „autómentesítése” és kulturális átszínezése.

A Jókai-kertben (bővebben egy régebbi posztban olvashat róla) május 9-én a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának köszönhetően ingyenesen lehet látogatni Jókai Mór egykori kertjét, megismerni Jókai életének egy töredékét. A madárgyűrűzési bemutatón az érdeklődők megismerhetik a gyűrűket, a gyűrűzési eszközöket, hálókat és a befogott madarakat. A „Tarajosok és búbosok” szépségversenyen a legextrémebb tarajos, búbos hajfrizura lesz a nyerő. Punkok előnyben. Megtudhatjuk, milyen egy madárbarát kert, és megismerhetjük az év madarát, a búbos bankát és más állatokat, például a dunai tarajos gőtét. Itt háztáji piac helyett cincérpiac lesz és Csipogó játszóház.

Fotó: Erika Pereszlényi Photo

Felújították a Mika Tivadar kétemeletes, tetőtéri műtermes, szecessziós (egykori) lakóház - ma a Mulató -, és a ház homlokzatán építtetője nevét viselő Fodor Gyula-féle ház közötti épületet.

A bulinegyed egyik legforgalmasabb részén található 1938-ban épített, „épp, hogy össze nem omlik” hangulatot árasztó klasszicista épület, rendre szemet szúr(hatot)t az áthaladó járókelőknek. Leromlott állapotát csak fokozta Mika Tivadar házának példaértékű felújítása és hasznosítása.

Az egyemeletes ház önkormányzati kezelésű épületének sajnos csak a homlokzatát és egyetlen erkélyét újították meg. A türkiz és az almazöld közötti színvilág nem feltétlen passzol az utcaképhez, de felújított homlokzat mindenképp jót tesz neki.  

A homlokzati márványtábla emlékeztet a Zitterbarth Teréz építészeti iroda tervei alapján megépített ház építési idejére. A lakóházat Hellmer József építette. A mai ház két egymás melletti épület összeépítéséből jött létre.

A házba belépve siralmas látvány fogad. A lerohadt lépcsőház, az omladozó vakolat, az udvaron hagyott háztartási hulladékkal vegyített építési törmelék gazdátlan épület hangulatát kelti. Az udvarban található építés korabeli, kagylós, vörös márvány falikút is csak „hangtalan” mása önmagának.

A ház udvarán csendesen üldögélnek a lakók, intézik napi dolgaikat, a házról nem különösen nyilatkoznak, vagyis azt mondják, nem tudnak ők semmit.

Most ez van. Megújult homlokzat, rendezetlen belső tér.  

Bezárt, lelakatolt kapu fogadja a tavaly ősszel még működő Tébolykert rajongóit. Valamikor 2014 nyarán nyílt a műemlékké nyilvánított, Klauzál utca 15. szám alatti házban a Tébolykert nevű romkocsma. Ez a ház is azok közé az épületek közé tartozott, amelyeket az akkori műemléki hatóság az utolsó pillanatban, 2006-ban ideiglenes védelem alá helyezett. Az ideiglenes védelem azt jelentette, hogy építési és bontási engedélyt a házra csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adhatott ki. 2006 óta sok minden változott: a Kulturális Örökségi Hivatalból is Forster Központ lett, a szabályozási és hatósági feladatkörök is más-más helyekre kerültek.

A hosszú évek alatt a csillagos házak közé sorolt épült hűen megőrizte a kiegyezés utáni, kisvárosias beépítés formáit és a kor különleges hangulatát. A finom tagolású, volutás konzolokon nyugvó, erkéllyel díszített homlokzat mögött megmaradt az épületbelső értékes részlete, az öntöttvas korlátú, vörös mészkőből épült főlépcső, valamint a függőfolyosó korlátja.

A védettség után az épület sokáig üresen állt. 2014 nyarán beköltözött a negyed újabb romkocsmája, a Tébolykert, ami aztán hamar szerves része lett a belső-erzsébetvárosi  bulinegyed Klauzál utcai szakaszának. Működése alatt mindenesetre megvédte a műemléképületet a ledózerolástól vagy attól, hogy annyira lepusztuljon, mint a Király utca 40. szám alatti, hányattatott sorsú ház.

Valamikor október környékén még fenn volt a kocsma táblája az épületen. Mára úgy tűnt el a kocsma táblája, mint maga a Tébolykert és legénysége. Ki jön, vagy mi jön helyükbe? Egy újabb kérészéletű kocsma? Foghíjtelek vagy új befektető vagy a régi? Vajon mi lesz veled Klauzál utca 15? 

Több mindenért pufog a belső-erzsébetvárosi lakos. Dühös azért, mert a rengeteg kocsma miatt ordítozó hordák közlekednek éjszaka. Dühös azért mert, az önkormányzat részéről csak politikai kampányígéret volt a mindennapos takarítás, így egy-egy vasárnapi napon bokáig járva lehet járni a hányadékban, a törött üvegek és mindenféle partihulladék között. És dühös azért, mert az egyébként is szűk járdákat még a teraszok is terhelik. Van okuk a panaszra.

Az önkormányzat, a lakosság és a kocsmatulajdonosok régóta keresik a megoldást arra, hogy-hogy lehetne ezt a kényszerű, de virágzó – hasznot és veszteséget egyaránt hozó – állapotot a belső-erzsébetvárosi lakosok számára élhetővé tenni.

Helyi lakosként úgy gondolom, sehogy. Sok minden múlik az önkormányzaton, de nem minden. Nyilvánvalóan nem tudja az önkormányzat megváltoztatni az ideérkező, ordítani vágyó vendégeket. És nyilvánvalóan tudna mindennapos takarítást végeztetni, ahogy ez például Párizsban is működik – ezt itt is meg lehetne tenni.

Április 14-én kedden 17 órakor nyilvános egyeztető fórumot tart az Erzsébetvárosi önkormányzat az önkormányzati köztereken lévő vendéglátó teraszokról, a működésük következtében keletkező környezetterhelési, közbiztonsági, közlekedési (akadálymentesítési), egészségügyi és lakhatási problémákról.

A város olyan részén, ahol a vendéglátóhelyek adják meg egy terület arculatát, elengedhetetlenek a teraszok. Akár zavaróak, akár nem, akár el lehet menni mellettük, akár nem. Akár lehet pihenni a teraszon ülőktől, akár nem. Kevés olyan embert ismerek, aki ha tavasszal ki ülhet egy teraszra, nem oda ül, hanem a belső helyiségbe. Szeretünk teraszon üldögélni, ha az időjárás engedi.

Kérdés az, hogy miként lehet racionális megoldást találni a teraszok által keltett közlekedési problémákra, meri-e és akarja-e azt mondani az önkormányzat, hogy limitált ideig lehet nyitva tartani egy teraszt, stb.

A Belső-Erzsébetváros már most tele van  szerethető teraszokkal. Megmutatunk párat Önöknek. Melyik az Ön kedvenc belvárosi terasza? Küldjek el címünkre (pontbudapest@freemail.hu) a képeket, és megmutatjuk a legjobbakat!  

December 16-án elindult a Hanuka avagy a Negyed7/Negyed8 fesztivál új helyekkel, új közegben, új központtal, mégis a megszokott, otthonos hangulatban.

A tavaly még Negyed6Negyed7 néven futó fesztivál az idén Negyed7Negyed8 fesztiválként indította programjait. Az előző fesztiválok ideje alatt a programokat a szervezők még egykori központjuk a Sirály klub köré szervezték. Miután a VI. kerületi önkormányzat megszüntette a Klubot, és bezárta az épületet, a fesztivál új helyet keresett és talált magának, igaz azt már Józsefvárosban. Így 2014-től a nyolcadik kerületben található Aurora klub ad helyet a fesztiválnak. Így az idén innen indulnak a városi séták és az esti gyertyagyújtások is.

A szervezők az idén sem szeretnének a hagyományokkal szakítani, így a bejáratott programokat a nyolcadik kerület lehetőségeivel, hangulatával vegyítik.
A fesztivál legfőbb kérdése, hogyan viszonyulnak egymáshoz a hasonló történelemmel, mégis nagyon eltérő jelenkori történetekkel bíró városrészek. Mennyire lehet összekötni, vagy mennyiben távolodik el egymástól a 2014-re Kelet-Közép Európa első számú bulinegyedévé és ezzel egy időben kulturálisan egyszínűvé vált VI. és VII. kerület és a jóval kevésbé „kommerszializálódott” VIII. kerület? Miért láthatóak jobban az egyik negyedben ugyanazok a társadalmi problémák, mint a másikban? Miért kínál az egyik negyed több megoldást a problémákra, mint a másik?
A fesztivál ezekre a kérdésekre keresve a választ, a történelmi zsidónegyed különböző árnyalatait, rétegeit, szubkultúráit igyekszik bemutatni. Évről-évre új helyek, klubok, kávézók, éttermek, kiállítóterek csatlakoznak a programhoz. Az idén a két kerületben a Fekete Kutya, a Gólya, a Massolit, a Csiga és az Auróra ikerhelyekként csereprogramokat szerveznek: érteni lehet ezalatt, hogy lesz olyan, hogy programot szervez a Massolit a Csigában, vagy a Gólya a Kutyában.

Az idei rendezvények között is lesznek városi séták, mint például csütörtökön a Helytörténeti séta, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a VIII. kerület 1944-es eseményeivel, a csillagos házak, a védlevél-hamisítások és a Kis Varsó néven elhíresült zsidó ellenállás történetével. A "Séta a lányok nyomában" című tematikus bejárás célja, hogy a kezdetektől csaknem napjainkig bemutassák a prostitúció tereit és ezek változásait,  felkeressék a még látható „emlékeit” a Magyar utcától a régi Kender utcáig. Lesz zenés Szombatfogadás borral, kaláccsal és finomságokkal és persze David Lazar rabbival.  És természetesen lesznek kiállítások, filmek és zene.

Az együttesek között fellép a klezmer és balkáni dallamokat a reggae, hip hop és a funk elemeivel összegyúró Hagesher együttes. A jamaikai soundsystem hangulatot idéző Love Alliance és a közép-kelet-európai zsidó zenei hangzásokat hordozó Nigun Trió jazz-zenekarokat is megtalálhatjuk a programok között.

Az Aurora klub minden este ünnepi gyertyagyújtással várja az érdeklődőket.

Bővebben a programokról a fesztivál honlapjáról lehet tájékozódni