A négyes metró állomásait különböző művészek tervezték, melynek eredményeként van összegyűrt mennyezet, mozaikba rejtett idézet, Space Invaders-figura, rácsos szék, két tucat üvegtextil és csomó minden más. Sorozatunk harmadik részében Bojti Márton szobrászt és Antal Máté építészt kérdezgettük: ők tervezték az Újbuda-központ állomáson az üvegből készült végfalat, az álmennyezetet és a mozgólépcső melletti robbantott üvegfalat.

Fotók: Bojti Márton

Amikor még februárban részt vettem a metróbejáráson, ezt jegyeztem fel Újbuda-központnál: „Bojti Márton képzőművész tárgyak alakjait rejtette el a peron végét jelző üvegfalban”. Milyen tárgyakról van szó és hogyan értendő, hogy elrejtetted őket a falban? 

Márton: Az állomáson, a járókelőket körülvevő összes felület fontos jellemzője, hogy nem iparilag előállított, hanem emberi kéz által készített, minden részletében egyedi és megismételhetetlen munka eredménye. Az üvegfal 80 nm-es felületén egy tenyérnyi sávban különböző emberek számukra fontos tárgyak lenyomatait, jeleket, nyomokat hagytak az üvegben teljesen szabad kezet kapva. Ezek a gesztusok hasonlóak az őskori barlang-rajzokhoz, a mai graffitikhez vagy egy régészeti lelőhely kultúr-rétegéhez.

Antal Máté építésszel közösen terveztétek az Újbuda-központ állomáson az üvegből készült végfalat, az álmennyezetet és a mozgólépcső melletti robbantott üvegfalat. A végfalat és az álmennyezetet te kivitelezted. Mi volt az alapötletetek és hogyan jutottatok el a végleges megoldáshoz?

Márton: 2008-ban kapcsolódtam be a tervezés folyamatába a Palatium Stúdió és Antal Máté meghívására. Ekkor már adott volt a nyers betonszerkezet, amit nem eltakarni, leburkolni, díszíteni szerettünk volna képzőművészeti alkotásokkal, hanem önmagát értelmezni, a téralkotó szerepét kiemelni.

Máté: A súlyos beton struktúrában, könnyű, hártyaszerű, fénnyel játszó felületekkel szerettünk volna az emberek terét kirajzolni. A tervezés során elsőként a rogyasztott üveget találtuk meg, mint olyan anyagot, ami természetesen gazdag struktúrájával jó kontrasztja tud lenni a látszóbetonnak. A bejárati kapunál emellé került a hasonlóan változatos tört üveg, majd végül a megjelenésében rokon, mennyezeti gyűrt fémlemez. Az esztétika mellett fontos volt, hogy minden ponton az adott funkciónak megfelelő anyagot és megoldást válasszunk, hiszen a bejárati kapu és a mennyezet is az állomás tűzvédelmi rendszerének fontos eleme. 

Mikor kezdtétek a tervezést és mikorra lett kész?

Az állomás tervezése 2004-ben indult, a közös munka 2008-ban kezdődött, a kivitelezés pedig 2010 és 2012 között zajlott.

Máté: A tervezés során nagyléptékű maketteken, digitális modelleken teszteltük az elképzeléseinket. A tervek elkészülése után a gyártásához kapcsolódó technológiai próbák következtek, majd maga a gyártási folyamat. 

Mi lebegett a szemetek előtt?

Márton: Alapvetően az egész teret úgy kezeltük, mint egy bejárható szobrot. A külső tektonikus építészeti struktúrát belülről egy emberléptékű finom, érzékeny áttetsző hártyával béleltük ki.

Máté: Szerettünk volna egy olyan emberi teret létrehozni, ami annak ellenére, hogy a föld alatt van, mégsem nyomasztó, hanem kellemes érzést nyújt.

Milyen technikával dolgoztatok? Hogyan lehet egy ekkora felületet elkészíteni?

A mozgólépcső melletti fal üvegburkolata háromrétegű edzett üveg, melyből a középsőt óvatosan megkoccantják, így az edzett üvegréteg berobbanásával alakul ki a finom hálós rajzolat. Az álmennyezet 660 darab eleme alumínium lemezből készült, melyeket kézi erővel gyűrtünk, majd keretbe feszítettünk, így nincs köztük ismétlődő.

Az állomás végén elhelyezkedő fal rogyasztott üvegtáblái kemencében, hő hatására olvadtak az előkészített gipsz felületre. Az üvegfelület mögött, egy acél installáció épült, mely két oldalról lassan változó megvilágítást kap. Ez az elemegyüttes adja a fal messziről látható rajzolatát.

Mennyire kaptatok szabad kezet?

Márton: Az építészeti koncepció terén teljes mértékben megvalósíthattuk elképzeléseinket. A felhasználható anyagok tűzvédelmi szempontból meghatározott csekély száma szabott csak korlátokat. A betont, fémet, és az üveget az anyagok természetes tulajdonságait előtérbe hozva, mégis a megszokottól eltérően használtuk.

Amikor nem ilyen monumentális felületeket tervezel vadiúj metróba, akkor mivel foglalkozol?

Márton: Szobrászként végeztem, a public art, street art vonal érdekel. Emellett gyakran foglalkozom belsőépítészettel, szívesen tervezek szoborszerű bútorokat, belső tereket, de műemléki és kortárs építészeti modellek készítésével is foglalkozom. (Több infó itt.)

A négyes metró további két művészével készült villáminterjúnkat itt és itt találod. 

(Folytatás jön! Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

A négyes metró állomásait különböző művészek tervezték, melynek eredményeként van összegyűrt mennyezet, mozaikba rejtett idézet, Space Invaders-figura, rácsos szék, két tucat üvegtextil és csomó minden más. Sorozatunk második részében Komoróczky Tamás képzőművészt kérdezgettük: ő tervezte a Gellért téri spirálmintás alagutat. Kiderül egyebek mellett, milyen kép jelent meg előtte, amikor kitalálta az örvénylő mintát, a végén meg néhány werkfotó.

Fotó: Mudra László

A Gellért téri mozaikos alagúton kívül terveztél még valamit a négyes metróba?  
A Sporaarchitects építésziroda felkérésére terveztem az M4 Szent Gellért téri állomás peronszinti mozaikburkolatát, és a Fővám téri monokróm burkolat tervezésében is részt vettem.

Mi a technika lényege, amivel dolgoztál?
A minta tulajdonképpen raszter a raszterben: a hagyományos analóg nyomdatechnikában használt úgynevezett rozettamintázatot - ami a rácselforgatásból származik - alkalmaztam a kerámia mozaik rácsszerkezetére. Ettől van az a viszonylagos optikai térbelisége a munkának.

Az eredeti terveidben ez a minta volt. Végül miért épp a spirálszerű minta mellett döntöttél? (Reflektál ez valamiféle örvénylő vízre, vagy ez csak képzelgés?)
2004-2005-ben kezdtem el a tervezői munkát és az idő során több különböző jellegű és anyagú terv is megszületett, de az eredeti tenderkiírás kismozaikos burkolatról szólt, tehát maradtunk ennél a legelső tervnél. Esztétikailag az optikai tértágítás és a dinamika volt fontos számomra és az, hogy a sok látszóbeton ridegségével szemben színeiben meleg összhatású, geometrikus és organikus elemekből építkező, komplex mintarendszert tervezzek. Az örvénylő víz nem volt szándék, inkább egy puskacső belső huzagolása jelent meg előttem.

Hogy választottad ki a színeket?
A színösszeállításra több javaslatot is tettem, végül ennél, a melegebb színhang mellett döntöttünk az építészirodával. 

Nem tartottál attól, hogy beleszédülnek majd az utasok az alagút mintájába, ahogy leérnek a mozgólépcsőn?
Az elején voltak megjegyzések, hogy ez a látvány szédülést okozhat, de nem tartottam ettől, szerintem ez belefér, ennél durvább ingerek is érhetnek bárhol.

Lehet tudni, hány mozaikkocka van összesen a Gellért téren vagy azon a felületen, amit te terveztél?
Nem tudom pontosan, hogy hány mozaikkockát használtak fel, a Gellért téri felület 1100 m2.

Figyeled a reakciókat? Miket hallasz?
Persze, figyelem a reakciókat, sok gratulációt kaptam eddig, a legtöbbeknek tetszik a minta.

Mit szólsz a menő díjakhoz, amit a Gellért tér és a Fővám tér kapott?
A díjakról közelebbit nem tudok, én is a sajtóból értesültem ezekről - hiányolom, hogy sehol nem említik meg a nevem.

Innen pedig Korodi Luca és a Sporaarchitects fotói a munkafázisokról:

Itt pedig maga a tervező elmosódva

Az előző rész tartalmából: a textiltervező, Hegedűs Andrea munkái négy megállóban.

(Folytatás jön! Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

A négyes metró Szent Gellért tér és a Fővám tér állomása megnyerte az Architizer A+Awards közönségdíját és a szakmai zsűri díját is. A tervező a Sporaarchitects, melynek néhány tagja a belinkelt képen veszélyes, a két megálló karakterét erősen meghatározó gigantikus látszóbetonon szöveten ücsörög.

És itt van két érdekesség, amit a februári bejáráson a győztes megállókról írtunk:

Fővám tér

Fotók: Mudra László

Ez a négyes metró legmélyebben fekvő állomása, 30-35 méterrel a felszín alatt, egy nagyon kicsit be is nyúlik a Duna alá. A mélységnek részben biztonsági okai vannak: Európa egyik legszélesebb folyója alatt kellett bombabiztos alagutat fúrni.

Érdekesség: A Buda felé vezető peronról fölfelé nézve lehet látni az eget!

Gellért tér


Gellért tér

A csarnokban a szövetszerűen kialakított látszóbeton, az oldalfalon patinázott acéllemezek. Spirálszerűen futó fekete alapon színes mozaikborítás díszíti, ami értelmezés szerint szimbolizálhatja a pár méterre lévő Gellért fürdő falát vagy az ugyancsak méterekre hömpölygő Duna hullámait.

Érdekesség: A peron alagút az alagútban.

Köszönjük Berényi Zsófia olvasónknak, hogy felhívta a figyelmünket a díjra, ide pedig akkor kattints, ha szeretnéd követni blogunkat!

Több művészt kértek fel arra, hogy dekorálják a négyes metró állomásait, melynek eredményeként van összegyűrt mennyezet, mozaikba rejtett idézet, Space Invaders-figura, rácsos szék, két tucat üvegtextil és egy csomó minden más. Most induló sorozatunkban a négyes metró művészeit szólaltatjuk meg egy-egy villáminterjúban. Az első Hegedűs Andrea textiltervező művész, akinek négy megállóban láthatók a munkái.

Hegedűs Andrea a négyes metróba került egyik műve előtt (Fotó: Koroknai Zsolt)

Négy megállóban láthatók az üvegtextileid (II. János Pál pápa tér, Kálvin tér, Újbuda-központ Kelenföld vasútállomás,). Összesen mennyi?  

Tizenkét darab üvegtextil panel.

Hogyan döntötted el, hogy melyik megállóba mit tervezel?

A Palatium Stúdió építésziroda felkérésére kezdtem el tervezni, Antal Máté építésztervező megmutatta először a Bocskai úti, azóta átnevezett Újbuda-központ látványtervét, és lemehettem a még készülő megállót megnézni, hogy milyen a tér, milyen anyagokat használnak, milyen a színvilága stb. Akkor már ott volt Bojti Márton szobrászművész mennyezeti gyűrtlemez burkolata, ehhez a megállóhoz az adott ihletet.

A többi megállónál is mindig igazodtam a már meglévő anyag-, és szín használathoz, a belső tér adottságaihoz, hangulatához.

Fotó: Koroknai Zsolt

Milyen technikával alakítottad ki ezeket az alkotásokat?

Térben álló üvegtextil paneleket készítettem, amihez ülőbútor társult és útjelző táblák a tetején. Két üveg közé laminált egyedi textíliákkal, biztonsági üvegből készültek.

Mikor kezdted el a tervezést?

2012 tavaszán készültek el a tervek, a kisméretű üvegtextil minták, rá egy évre elkészültek a nagy panelek, amiket beépítettek és a helyszínen várták a nyitó eseményt.

Mennyire kaptál szabad kezet?

Nagyon szerencsés voltam a tervezésnél és kivitelezésnél is, mert teljesen szabad kezet kaptam, természetesen a már fentebb említett szempontokat szem előtt tartva, de teljesen önállóan alkothattam meg az üvegtextil paneleket. Az építészek kérése az volt, hogy nyugodtan használjak színeket.

Fotó: Koroknai Zsolt

Mennyiben tértél el az eredeti tervektől?

Nem volt módosítás a terveken, így az valósulhatott meg, amit kiválasztottunk az építészekkel és amit jóváhagyott az építtető - hozzáteszem ez nem megy mindig ilyen gördülékenyen, de ez esetben jó volt a konstelláció.

Milyen érzés használatban látni a munkádat?

Pénteken késő délután végignéztem az összes megállót, fantasztikus élmény volt így, egyben látni az állomásokat és a mosolygós arcokat, ahogyan birtokba vették a tereket, érdeklődően néztek körbe, megtapogatták a burkolatokat, fotóztak. Végre jókedvű utazóközönséggel találkoztam a metróban. Remélem, ez így is marad a továbbiakban és a hétköznapok monotonitását sikerül megtörni, színesíteni az állomásokon szereplő egyedi alkotásoknak.

<- Így készült, és ilyen lett ->

Fotók: Hegedűs Andrea

(Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat! Ez pedig Hegedűs Andrea Facebook-oldala.)

Az izgalom a tetőfokára hág, a visszaszámlálás már megy, mindjárt megnyílik a négyes metró. Mi a múlt hónapban megnézhettük egy ún. exkluzív bejárás keretében, akkor cikk lett belőle, nem poszt, most viszont iderakom, hogy itt is meglegyen. A képre kattintva az összes megálló előjön. VIGYÁZAT, spoilerezés!!

Fotók: Mudra László

Ez itt a Bikás park, de kattintásra jön a többi is!

Ez pedig itt a Sc.Art együttes - ifj. Kurtág György, Márton András és Lengyelfi Miklós a KFT-ből -, akik sci-fi hangulatú helyszínt kerestek űrhangokra (?nem az van, hogy az űrben nincsnek hangok??) épülő, A jól temperált univerzum című albumuknak. A II. János Pál pápa téren találták meg a hangulatot. Amúgy én a Kálvin téren, a két metrót összekötő alagútban forgatnék videóklipet, főleg, ha indie zenekarom lenne. Egész pontosan ott, ahol a lenti kép készült. Ha metált nyomnék, akkor a Gellért téren csinálnám a klipet, jazz-számhoz vagy más Igényes zenéhez pedig a Rákóczi tér teátrális kialakítása passzolna.

(Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

Vadiúj felvételek: az összes állomás látható a videókon a pénteki nyitás előtt három nappal. A videókat nem mi csináltuk, hanem a budapestvideo.hu-tól kaptuk. Korábbi képes-szöveges anyagunk a négyes metró valamennyi állomásáról itt.

Érdemes kitenni nagyba a videók alatti jobb alsó gomb benyomásával!

(Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

Több, a négyes metró megállóin dolgozó cég közös promóciós videója ez, mely a leírás szerint a "metróépítés varázslatos földalatti világába" kalauzol. Sok szó esik a mozaikburkolatokról, készítésüket meg is mutatják a filmben. Vannak benne unalmasabb és izgalmasabb részek, de a legjobb, hogy egy-két megállót szépen meg lehet nézni. Vagy ahogy a készítők írják, aki ráklikkel a videóra, "az elsők között láthatja, milyenek is lesznek az egyes állomások".

Mint kiderül, egy Kodály-mű dallamának a kottáját is kirakják az egyik megállóban. Hogy spoilerezzünk kicsit: a kottamozaik a Kálvin téren lesz.

(Ide annak érdemes kattintani, aki nem akar lemaradni posztjainkról!)