A négyes metró állomásait különböző művészek tervezték, melynek eredményeként van összegyűrt mennyezet, mozaikba rejtett idézet, Space Invaders-figura, rácsos szék, két tucat üvegtextil és csomó minden más. Sorozatunk harmadik részében Bojti Márton szobrászt és Antal Máté építészt kérdezgettük: ők tervezték az Újbuda-központ állomáson az üvegből készült végfalat, az álmennyezetet és a mozgólépcső melletti robbantott üvegfalat.

Fotók: Bojti Márton

fal

Amikor még februárban részt vettem a metróbejáráson, ezt jegyeztem fel Újbuda-központnál: „Bojti Márton képzőművész tárgyak alakjait rejtette el a peron végét jelző üvegfalban”. Milyen tárgyakról van szó és hogyan értendő, hogy elrejtetted őket a falban? 

Márton: Az állomáson, a járókelőket körülvevő összes felület fontos jellemzője, hogy nem iparilag előállított, hanem emberi kéz által készített, minden részletében egyedi és megismételhetetlen munka eredménye. Az üvegfal 80 nm-es felületén egy tenyérnyi sávban különböző emberek számukra fontos tárgyak lenyomatait, jeleket, nyomokat hagytak az üvegben teljesen szabad kezet kapva. Ezek a gesztusok hasonlóak az őskori barlang-rajzokhoz, a mai graffitikhez vagy egy régészeti lelőhely kultúr-rétegéhez.

Antal Máté építésszel közösen terveztétek az Újbuda-központ állomáson az üvegből készült végfalat, az álmennyezetet és a mozgólépcső melletti robbantott üvegfalat. A végfalat és az álmennyezetet te kivitelezted. Mi volt az alapötletetek és hogyan jutottatok el a végleges megoldáshoz?

Márton: 2008-ban kapcsolódtam be a tervezés folyamatába a Palatium Stúdió és Antal Máté meghívására. Ekkor már adott volt a nyers betonszerkezet, amit nem eltakarni, leburkolni, díszíteni szerettünk volna képzőművészeti alkotásokkal, hanem önmagát értelmezni, a téralkotó szerepét kiemelni.

Máté: A súlyos beton struktúrában, könnyű, hártyaszerű, fénnyel játszó felületekkel szerettünk volna az emberek terét kirajzolni. A tervezés során elsőként a rogyasztott üveget találtuk meg, mint olyan anyagot, ami természetesen gazdag struktúrájával jó kontrasztja tud lenni a látszóbetonnak. A bejárati kapunál emellé került a hasonlóan változatos tört üveg, majd végül a megjelenésében rokon, mennyezeti gyűrt fémlemez. Az esztétika mellett fontos volt, hogy minden ponton az adott funkciónak megfelelő anyagot és megoldást válasszunk, hiszen a bejárati kapu és a mennyezet is az állomás tűzvédelmi rendszerének fontos eleme. 

négyes metró

Mikor kezdtétek a tervezést és mikorra lett kész?

Az állomás tervezése 2004-ben indult, a közös munka 2008-ban kezdődött, a kivitelezés pedig 2010 és 2012 között zajlott.

Máté: A tervezés során nagyléptékű maketteken, digitális modelleken teszteltük az elképzeléseinket. A tervek elkészülése után a gyártásához kapcsolódó technológiai próbák következtek, majd maga a gyártási folyamat. 

Mi lebegett a szemetek előtt?

Márton: Alapvetően az egész teret úgy kezeltük, mint egy bejárható szobrot. A külső tektonikus építészeti struktúrát belülről egy emberléptékű finom, érzékeny áttetsző hártyával béleltük ki.

Máté: Szerettünk volna egy olyan emberi teret létrehozni, ami annak ellenére, hogy a föld alatt van, mégsem nyomasztó, hanem kellemes érzést nyújt.

Milyen technikával dolgoztatok? Hogyan lehet egy ekkora felületet elkészíteni?

A mozgólépcső melletti fal üvegburkolata háromrétegű edzett üveg, melyből a középsőt óvatosan megkoccantják, így az edzett üvegréteg berobbanásával alakul ki a finom hálós rajzolat. Az álmennyezet 660 darab eleme alumínium lemezből készült, melyeket kézi erővel gyűrtünk, majd keretbe feszítettünk, így nincs köztük ismétlődő.

Az állomás végén elhelyezkedő fal rogyasztott üvegtáblái kemencében, hő hatására olvadtak az előkészített gipsz felületre. Az üvegfelület mögött, egy acél installáció épült, mely két oldalról lassan változó megvilágítást kap. Ez az elemegyüttes adja a fal messziről látható rajzolatát.

négyes metró

Mennyire kaptatok szabad kezet?

Márton: Az építészeti koncepció terén teljes mértékben megvalósíthattuk elképzeléseinket. A felhasználható anyagok tűzvédelmi szempontból meghatározott csekély száma szabott csak korlátokat. A betont, fémet, és az üveget az anyagok természetes tulajdonságait előtérbe hozva, mégis a megszokottól eltérően használtuk.

Amikor nem ilyen monumentális felületeket tervezel vadiúj metróba, akkor mivel foglalkozol?

Márton: Szobrászként végeztem, a public art, street art vonal érdekel. Emellett gyakran foglalkozom belsőépítészettel, szívesen tervezek szoborszerű bútorokat, belső tereket, de műemléki és kortárs építészeti modellek készítésével is foglalkozom. (Több infó itt.)

A négyes metró további két művészével készült villáminterjúnkat itt és itt találod. 

(Folytatás jön! Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)