A Budapestinfo pontokra kiírt tervezői ötletpályázatra beérkezett 32 pályamunkából csak 25 pályamunka volt érdemben értékelhető.

A pályamunkák alapvetően két különböző típusba sorolhatók: egy részük a hagyományos városi pavilonokat vette alapul, míg a többi inkább köztéri bútorra, berendezési tárgyra emlékeztet, itt a pályázók többnyire újszerű kialakítással, egyedi, formabontó ötletekkel oldották meg a feladatot.

Az ötletpályázaton 4 nyertes pályázat rangsorolás nélkül 375 000 Ft díjazásban részesült.

A nyertes pályaműveket Fogas Renáta; Máté Tamás és Poós Tamara; Brodszky Balázs és Gyovai Tamás a Qoob Kft.-től; valamint Bokányi Imre és Reith Anita készítette.

Ugyanakkor a beérkezett pályamunkák közül egyik sem vette figyelembe a pályázati kiírásnak azt a pontját, hogy az információs pultoknak mobilnak, mozgathatónak kell lenniük. A kiírók azt tervezik, hogy a nyertes pályázókkal közösen alakítanák ki az optimális formai és funkcionális megoldást a Budapestinfo pontok megjelenésére.

A beérkezett pályázatokat itt lehet megtekinteni.

A Klauzál téri piac bekerült a Lonely Planet 31 legérdekesebb turistalátványossága közé. Igaz, hogy a 27. helyre, de kétségkívül nem ez határozza meg azt a sikert, amit a felújított és nemrég átadott csarnok megél.

A Klauzál téri csarnok felújítása úgy sikerült, hogy azt egyaránt szeretik a helyiek és a külföldiek, ahol a funkcionalitás továbbra is kielégíti a helyi lakosság igényeit, ugyanakkor a turisták is minőségi szolgáltatást kapnak.

A Lonely Planet rangsorát egyébként Nicaragua legmagasabb aktív vulkánjának megmászása vezeti, ezt a japán Hokkaido Expressz tavasszal beüzemelő járata és a Ruandába visszatelepített oroszlánok megfigyelése követi. A rangsorban található még a kibővített Panama-csatornán való átkelés és a látogatás a guadeloupe-i Rabszolgaság Múzeumában is.

Fotók: Szerkesztő

Még nem láttuk, de most négy 3D-s térképen is megnézhetjük Budapest föld alatti objektumait. Zsoldi Katalin, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék doktorandusza többéves kutatómunkájának eredménye, hogy most 3D-ben megnézhetjük Budapest földalatti rendszerének négy fontos pontját, a Gellért tér, a kőbányai alagútrendszer, a II. János Pál pápa tér – Keleti pályaudvar alatti területet, valamint az F-4 atombunkert. 

A 3D-s ábrázolás lehetővé teszi, hogy valós képet kapjunk a létesítmények valódi helyzetéről, azok egymáshoz való viszonyáról, felszín alatti mélységéről. A térkép interaktív, Zsoldi Katalin honlapján 3D-ben és sztereoszkopikus formában is megtekinthető. 

A több mint 30 km-es kőbányai pincerendszer egyes járatainak belmagassága és mélysége eltérő. Mai területe a X. kerületi önkormányzat és a Dreher sörgyár tulajdonába tartozik. Jelenleg raktárként funkcionál, gombát termesztenek benne, időnként maratoni futás helyszíne, vagy mélymerülő búvárok gyakorolnak ott.

Deák téri videón a metróvonalak mellett jelölve lettek az egyes vonalak állomásai, az aluljáró a metróvonalak állomásait összekötő alagutak, a sötét rózsaszínre festett pincék és a narancssárga színre festetett óvóhelyek és sötétlila mélygarázsok. 

A Rákosi-féle atombunker, az F-4 objektum egy egykoron titkos H betű alakú objektum volt, amely a Szabadság tér és a Kossuth Lajos tér között található, de az Országházhoz nem csatlakozik. A föld alatti óvóhely 16 emelet mélyen, 3500 négyzetméteren, 2200 ember befogadására alkalmas. A bunker az M2-es metró építésével egy időben készült. A Magyar Dolgozók Pártjának (egyben megrendelő) székházából lépcsőn és liftből volt elérhető. A 3D-s térképen a Szabadság tér alatti területen a metróvonalak, az aluljáró, alagutak, illetve az Deák téri objektum színeihez igazodva a pincék, az óvóhelyek, mélygarázsok és a főgyűjtőcsatorna látható.

A Szent Gellért tér alatti világban a metróállomáson kívül jól látható a kékkel jelölt ősforrás, amely régen a Gellért fürdő vízutánpótlását biztosította. A Gellért-táró gyakorlatilag egy alagútrendszer, amely a Gellért, a Rudas és a Rácz fürdőt köti össze egymással. Az alagútban fürdőket ellátó termálvizes kutak láthatók, sötétzöld jelöléssel pedig a Gellérthegyi sziklatemplom. 

A II. János Pál pápa tér alatt egy állítólagos alagút nyomvonala látható. A források szerint ez az alagút a kommunista rendszer idején használt járatrendszer volt, amelyben akkoriban emberek százai tűnhettek el.

Elkezdődött az idei korcsolyaszezon, megnyitottak a legnépszerűbb jégpályák. Az enyhe időjárási viszonyoknak köszönhetően kis késéssel kinyitott a Városligeti jégpálya is. Sajnos vannak jégpályák, amelyek nem nyitnak ki az idén, mint például a tavaly ingyenesen használható Rombusz terasz, a Kioszk, az Eiffel téri jégpályák vagy a Müpa-koripálya. Szerencsére ezt ellensúlyozza, hogy más városi kerületek viszont észbe kaptak, és ingyenesen (is) használható koripályákat állítottak fel.

Körbenéztünk, hol korcsolyázhatunk ingyen idén és a jövő év elején Budapesten.

A belvárosban a Szent István téren ismét felállították a 200 négyzetméteres korcsolyapályát. A pályát 4–14 éves gyerekek használhatják ingyenesen, péntektől vasárnapig pedig ingyenes korcsolyaoktatásban is részt vehetnek. Az ingyenes oktatást péntekenként 14 és 20 óra, szombatonként 10 és 18 óra, vasárnaponként pedig 10 és 13 óra között lehet igénybe venni.

A tavalyi nagy sikernek köszönhetően idén is két pálya nyitott meg Óbudán. A 2008 óta minden évben megnyíló Fő téri és Csobánka téri jégpályák 2016. január 31-ig várják a látogatókat. A Fő téri pálya mindennap 8 és 22 óra, a békásmegyeri pálya 8 és 20 óra között várja a korcsolyázókat. Az ingyenes korcsolyázáshoz korcsolyabérlési lehetőség és ingyenesen igénybe vehető oktatás is tartozik.

Megnyitott az újpesti jégpálya is a IV. kerületi Szent István téren, a Városháza oldalában. A korcsolyapálya díjmentesen használható. A pálya 2016. január 31-ig tart nyitva, minden hétköznap 15-21 óráig, a hétvégéken 9-14 óráig. Korcsolyát lehet kölcsönözni, oktatás nincs.

Ingyenesen használható jégpálya nyílt idén először Zuglóban, a Bosnyák téren. A 2016. február 28-ig nyitva tartó pályát hétköznaponként 15 óráig csak az iskolások használhatják, délután viszont már mindenki kedvére csúszkálhat. 

Idén első alkalommal lett korcsolyapálya a Hunyadi téren is, a focipálya helyén. Ellentétben a többi kerületi korcsolyapályával, itt csak a terézvárosiak és az iskolák diákjai csúszkálhatnak ingyen jövő év február végéig. Az iskola időszakban reggel 8-tól délután 2 óráig a terézvárosi intézmények élvezhetik a pályát, délután pedig a lakosság is, a téli szünet kezdetétől megszűnik ez a korlátozás. A pálya mellé felépített faházban lehetőség van korcsolya kölcsönzésére is.

Építés alatt van a józsefvárosi Horváth Mihály téri pálya is, és várják a jég megszilárdulását a Bálnánál is. A Bálna referense telefonos megkeresésünkre elmondta, hogy a pálya az elmúlt évhez hasonlóan a Bálna nyitvatartási idejének megfelelően lesz nyitva, és mindenki ingyenesen használhatja, amint megszilárdul a jég.

Az Aréna jégterasza az autisták/fogyatékossággal élők, gyermekotthonokban nevelkedő gyermekek/ fiatalok és kísérőik számára biztosít ingyenes korcsolyázási lehetőséget, minden hétköznap (hétfőtől-csütörtökig) délután 15.00 és 18.00 óra között.

A Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. szeretne leszámolni az igénytelen turisztikai információs pontokkal. 

Ezért a város turizmusának vérkeringését segítő információs pavilonok egységes arculatának kialakítására pályázatot írt ki.

Az információs pontok egész évben segítik a turisták tájékozódását, és itt lehet megvásárolni a város turisztikai szolgáltatásait kiegészítő Budapest Card kártyát is.

A designpályázat célja, hogy megjelenésében a város arculatához illeszkedő, egységes, brand értékű információs ponthálózat jöjjön létre. 

A pályázatoknak tartalmazniuk kell, hogy az infopontok miként képesek a kereskedelmi és információs szolgáltatásokat egyben ellátni. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a pavilonok fenntarthatóságára.

Figyelembe kell venni, hogy a maximum 2-4 m2 alapterületű információs pontok közterületre kerülnek, be kell tartani a hatályos, az adott területre vonatkozó jogszabályokat.

Fontos, hogy a pavilonok jól tudjanak alkalmazkodni a terület infrastrukturális adottságaihoz is.

 A pályázatokat 2015. december 25-ig lehet benyújtani.

 A tervek díjazására 1,5 millió forint áll rendelkezésre. Az első helyezett 700 ezer, a második 500 ezer, a harmadik 300 ezer forint nettó díjazásban részesül.

Az idén is csak megerősíteni tudjuk Fischer Iván állítását, hogy a komolyzene egyáltalán nem haldoklik, sőt, ahogy azt az Origónak is kifejtette: "szerintem kicsit hanyatlik a konzervatív, rugalmatlan szimfonikus zenekar és operaház műfaja, de gomba módra nőnek ki új fesztiválok, együttesek a legkülönbözőbb profillal".

Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint a 2015/2016-os évad első Millenárison megrendezett Midnight Music koncertje.  

Úgy özönlött a késő éjszakában – hangsúlyozom vasárnap este – a bejárathoz a legkülönbözőbb korosztályokból összegyúrt tömeg, hogy kérdésessé vált, lesz-e elegendő hely a teremben. Majd végül persze ugyanúgy megtalálta a helyét a teremben a nagymama, az ötvenes nő, az egymás mellé bújó szerelmes pár és a nyegle kamasz is. 

Egy volt a lényeg a zenekar közelében: formalitások nélkül élvezni a zenét, ha kedvünk van, akkor posztolni közben a Facebookra, Instagramra kitolni az élményt, vagy épp beleolvadni a zenébe, a zenészek játékába. 

A zene örömét mi sem adta jobban vissza, mint a zenekar tagjai között elszórt babzsákok egyikén, konkrétan a karmesteriemelvény-szerűség mellett kucorodó fiatal lány, aki az egész koncert alatt nem tudta levakarni az arcáról a rácsodálkozó gyermeki vigyort. Nagyon helyes volt. 

Persze mint mindenhol, itt is beleütköztünk az elfogadás hiányába. De talán ahhoz az ötvenes hölgykoszorúhoz is eljutott a koncert üzenete, akik fejcsóválva, kissé morcosan elengedetlenkedtek a fiatalabb nemzedék szabadabb zenehallgatási "rítusán", hogy ezen a koncerten az együttlét, a közös zenehallgatás, a zene öröme a lényeg. Az, hogy erre az estére olyanok is szívesen eljönnek, akik egy hagyományos, klasszikus értelemben vett komolyzenei koncertre sosem teszik be a lábukat.

A Budapesti Fesztiválzenekar nemcsak úgy hozta közel a zenét, hogy a lábaiknál babzsákokon ülve, fekve, kuporogva csodálhattuk a zenészeket, hanem Fischer Iván rövid, értő és szórakoztató műismertetéseket is mondott, amelyek a kevésbé műértők számára elősegítették a felcsendülő zene könnyebb megértését. Az egyébként nem hosszú koncertet Fischer sztorijai és Stravinsky Kártyajáték című művéhez kapcsolódó játék is oldották. Miközben Fischer a póker játékszabályait magyarázta a közönségnek, a kártyaleosztásoknál az életnagyságú kártyalapoknak öltözött zenészek játszották el a leosztást.

Ahogy a poszt elején említett cikkben mondja is a karvezető, "a zene mágikus erejű: belső harmóniát hoz létre, kinyitja az érdeklődést, gazdagítja az érzelmi életet, kihozza a jót az emberekből, és gyógyító hatása is van", és talán segít abban is, hogy különböző előítéletekkel élő embereket közelebb hozzon egymáshoz, oldja az agressziót, a feszültséget. Egy ilyen koncert után vélhetőleg a közönség nagy része mosolyogni fog egymásra.

Ezen az estén a Budapesti Fesztiválzenekarnak, úgy tűnik, sikerült kellemes éjszakai élményt nyújtania a vájt és nem vájt fülűek számára is, és ahogy egy kollégám mondta, csak vigyázzunk, nehogy a fiatalok rákapjanak a komolyzenére, nehogy aztán sznobéria legyen belőle! Legyen.

És ami fontos, hogy ez még csak az évad első koncertje volt. A jövő évben még három alkalommal lesz lehetőség részt venni az éjszakai koncerten. 

Ugyanilyen jó buli a Telekom másik programja is, az Akváriumnál felállított Mobil pálca installáció. Ahol a www.mobilpalca.hu mikroszájt segítségével, leváltva Fischer Ivánt a Budapesti Fesztiválzenekar éléről, karvezetővé válhatunk egy kis időre, és irányíthatjuk a zenészeit. Persze csak akkor, ha jól csináljuk, mert az interaktív, innovatív city light plakát visszaszól, ha valamit nem elég jó érzéssel irányítunk! Az akvárium előtti karvezetés november 20-ig próbálható ki, később a zenekar koncerthelyszíneihez kapcsolódóan fogják felállítani.

A Liget-projekt egyik épülete, a Magyar Zene háza inspirálta az Akris svájci divatcéget az egyik ruhakölteménye megalkotására. A ruhát a párizsi divathéten mutatták be.

A divatcég 2016. tavasz–nyári kollekcióját a Magyar Zene házát is tervező Sou Fujimoto építészeti munkái – a londoni felhőszerű Serpentine Gallery Pavilion, a Miami Design District és a Magyar Zene Háza épületei – befolyásolták.

A Vogue Magazin írása szerint volt olyan is a nézők soraiban, aki inkább a svájci sajtokra eredeztette vissza a ruhaköltemény gyökereit.

Fotók: Akris Official Page

Megszületett a döntés Budapest legjobb teraszairól. A Városháza Városépítési Főosztálya és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által közösen meghirdetett Terasz Budapest 2015 verseny nyertese a Március 15.-e téren található Kiosk lett. A hely, ahol a belvárosban napágyon és babzsákon kávézhatsz, miközben szuper a kilátás Budára.

A legjobb kerthelyiség címet az Akácfa utcai Mazel Tov nyerte el. Eleganciát, franciás hangulatot árasztó belső kertje másról szól, mint a romkocsmák udvarai. Épp ezért jó.

A legjobb pop-up terasz a római-parti Fellini Kultúrbisztró lett. Lehet-e jobb, mint kellemes zene mellett a Duna-parton, napágyon múlatni az időt? Persze, hogy lehet. De ez is jó! Főleg egy olyan városban, ahol egy kezünkön számolhatjuk meg, hogy hány helyen lehet jó érzéssel használni a Duna-partot.

A közönségdíjat nem is kaphatta más, mint a bezárásra ítélt városligeti Kertem. A Kertemet szeretjük, mert pont jó helyen van, mert egy kis fröccsös, színes sziget a Városliget közepén. Vagyis volt.

A díjazottakon túlszóbeli elismerésben részesült a Gerlóczy kávéház, a Kazimir bisztró, a Liebling terasz és a Petit Café.

Az elbírálásnál figyelembe vették a teraszok városképbe való illeszkedését, a közösségi érdekek érvényesülését. Előtérbe került a minőségi bútorozás, az innovatív kialakítás, a biztonság és az akadálymentesség, valamint a kerékpáros-, kutya- és gyermekbarát megoldások alkalmazása.

Fotók: Szerkesztő

Egy budapesti cég térképen mutatja meg, hogy melyek a város legpoloskásabb területei. 

Nagyjából sejthető, hogy a társasházak és panelövezetek sokkal veszélyeztetettebbek, mint a kertes házi övezetek, de ettől még nem lesz kellemes élmény a szembesülés, hogy benne ülünk a poloskákban. A poloska gyorsan szaporodik, és különösen a sötét, szellőzetlen, túlzsúfolt lakásokat kedveli. Csípése viszketést vagy allergiás reakciókat okozhat. 

A belvárosra vonatkozó adatok szerint a nyolcadik kerület Körúton kívüli része az egyik legfertőzöttebb terület. A pesti belváros többi része valamennyivel finomabb eloszlást mutat, de a VI., VII., és IX. kerületnek is megvan a veszélyeztetett zónája. 

Egy másik térinformatikával foglalkozó vállalkozás tovább finomította a rovarírtó cég térképét, és saját adataikkal - mint a város beépítettségi állapota és a jövedelmi viszonyok mutatóinak összevetésével - teszik láthatóvá Budapest poloskafertőzöttségét. 

A vizsgált adatok alapján a poloskák többnyire a zárt, tömbös beépítést kedvelik. Az albérletezésből származó gondatlanabb ingatlankezelés, a régi, használt bútorok és a szegénység pedig még kedvezőbb életteret nyújt a poloskák megtelepedéséhez. Felmérésük szerint az elpoloskásodás leginkább a lakássűrűségtől és az anyagi helyzettől függ. 

Jelenleg Budapesten a poloskaveszély 86%-ban a lakótelepek és a zárt beépítésű lakóövezetek problémája. 

Három magyar kortárs galéria is felkerült a Blouin Artinfo nemzetközi online magazin válogatásába. A világ minden részéről friss információkkal rendelkező, a művészeti körökben nagy respektnek örvendő, nemzetközileg jegyzett képzőművészeti szakmai lap 36 országból válogatta össze a világ 500 legjobb galériáját.

A listára felkerült budapesti galériák a pesti belváros pezsgő művészeti élettel bíró bulinegyedében találhatók. Az ACB és az Inda galériák 10 (plusz/mínusz 1-2) évesek, míg a Chimera-Project két éve alakult. Míg az első két galéria többnyire forprofit tevékenységet folytat, addig a Chimera érdekes mixet alkot.

A Chimera-Projekt egyik alapítójával, Mittich Bogi szociológussal beszélgettünk, a listára való felkerülésük apropóján.

A Klauzál tér oldalában megbúvó kis galériát 2013-ban alapította Bogi és Patrick Urwyler művészettörténész.

Már az sem teljesen világos, hogy miként keveredik „össze” egy szociológus a művészettel olyannyira, hogy galériaalapítóvá válik, de az végképp nem, hogy a Chimera miért projekt, és miért nem galéria. Tulajdonképpen, pont ezekkel a kérdésekkel kapok választ a harmadik és negyedik bennem lévő kérdésekre, hogy vajon mi végre a Chimera-Project sikere és a magyarországi galériáktól való különbözősége, ha egyáltalán van ilyen.

A projekt elnevezést azzal indokolja Bogi, hogy kísérleteznek a galéria modelljével, és a galériát nem kizárólagosan forprofit rendszerben működtetik. A Chimera mitológiai alakra visszavezethető neve is a több, különböző tulajdonságokat magában egyesítő alakzatban rejlő jelentésre utal. A Chimera- Project működését is ez a hármasság jellemzi, kereskednek, menedzselnek és támogatnak.

Önálló nonprofit kezdeményezésük a Chimera Art Award, aminek a célja a művészek nemzetközi láthatóságának növelése. Az idei év nyertese az orosz Ekaterina Shapiro-Obermair, kiállítása október 1-jétől november 6-ig lesz majd látható a galériában. Létrehoztak egy bilaterális csereprogramot Inter Art néven. Ez egy adott régióra fókuszáló oda-vissza kapcsolat, amikor a résztvevők mindkét országban kiállítanak. Tevékenységük jelentős része így nem a hazai, hanem a nemzetközi színtereken zajlik.

Jellemzően nemcsak saját művészeik munkáit állítják ki, hanem valamilyen tematikus koncepció körül rendezett tárlatok keretében, meghívott nemzetközi művészekkel is dolgoznak.

Tevékenységük fő sodronya nem a hazai, hanem a nemzetközi színtereken zajlik, ami másfajta lendületet eredményez mind az itthoni, mind a külföldi jelenlétben, mind a művészek nemzetközi megítélésében.

Saját művészeiknél is figyelnek arra, hogy a tematikus tárlataikba bekerüljenek, de még inkább arra, hogy minél több önálló kiállításuk legyen külföldön.

Mivel a csoportos kiállítások számos művész megismerését, „kipróbálását” teszik lehetővé, a két alapítónak jócskán akad lehetősége arra, hogy azokat az alkotókat válasszák be saját művészeiknek, akik megfelelnek a Chimera-Project elvárásainak, amiket a professzionalitás, a szakmai igényesség és a konceptuális beállítottság vezérel.

A galéria művészei közé tartoznak Perneczky Géza neoavantgárd konceptuális, Koós Gábor konceptuális alapokra helyezett grafikus, Kútvölgyi-Szabó Áron hálózatelméletekre építő, Stano Masár posztkonceptuális és Kupcsik Adrián művészek.

Bogi a Chimera-Project sikerét egyelőre két pillérre alapozza. Mindenképpen fontosnak tartja azt, hogy a Chimera nem akar „kis magyar focit” játszani. Szakmai együttműködéseket építenek ki és a nemzetközi színtéren dolgoznak, nemzetközi projektekben, külföldi művészekkel, kurátorokkal, így egyre erősödik a globális network rendszerük, amire már most is jelentős projekteket lehet alapozni. Most is éppen egymást érik a külföldi szerepléseik, a berlini Positions es a Vienna Contemporary vásárokon képviselik művészeiket.

 „Értéket kell teremteni, és az megteremti a következő értéket” – vallja Bogi.

A siker másik alappillérének tartja a saját és partnere üzleti tapasztalatait. Patrick egy művészeti startup, a works.io alapítójaként, Bogi pedig saját szervezetfejlesztő karrierje révén értenek a vállalkozásokhoz, amit a művészeti menedzsmentre is át tudtak konvertálni.