A MOME Tervezőgrafika Tanszék első éves mesterszakos hallgatói budapesti épületek ihlette betűtípusokat készítettek. A diákoknak az volt a feladatuk, hogy Budapestype címen tervezzenek egy kiadványt és betűtípust egy várostörténeti különlegességeket bemutató projekthez. A hallgatók többnyire várostörténeti jelentőségű vagy Budapest építészetében meghatározó épületekből merítették az ihletet.

Elek Gita KÖKI betűtípusa még az 1978-1980-ban épített 3-as metró Kőbánya-Kispest végállomásának régi épületéhez köthető.

A KÖKI a maga idejében építészeti szempontból úttörő létesítménynek számított, élénk színezésével, formabontó anyagaival (például a homlokzati műanyag panelekkel) a magyar posztmodern építészet egyik meghatározó emléke volt.

Az épület nagy részét 2008-ban elbontották, helyére pedig Dél-Pest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja került. A KÖKI-panelek újrahasznosítására a D1618 műhely dobott be pár hasznos ötletet. Ilyen volt az Antal Balázs tervezte mobil pavilon, amely bizonyos mértékig a KÖKI régi épületének állított volna emléket, vagy a 2012-es velencei biennáléra tervezett, KÖKI-panelekből álló, Velencében jól hasznosítható vízibicikli-ötlete is.

Elek Gita a tervezés során nemcsak az épület formáját, színvilágát, hanem az intermodiális csomópont más fontos alkotóelemeit, a vasúti sínhálózat és a vonatok világát is felhasználta a vidám, végeredményben játékos, letisztult betűtípusának kialakításához.

Földi Viktor a Parisiana betűtípusával Lajta Béla egykori mulatójára, a felső tízezernek szánt táncos szórakozóhely, a Parisiana épületére reflektált.

Az Újszínház épülete a mai magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, de egyes motívumok, mint a vörösrézből domborított, aranyozott pártázat szárnyas angyalai vagy az alumíniummal borított ajtók szerint az art deco korai előfutárai közé is besorolható.

Az épületet később átépítették, homlokzatát lebontották, majd 1987-90-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter irányítása alatt teljesen rekonstruálták az épületet. A mai épület megmaradt legrégebbi része a neoklasszicista dekorációjú, 1921-ben készült színházterem, a rekonstrukciónak köszönhetően pedig a helyreállított homlokzattal fogad az épület.

Földi Viktor - azonosulva a Lajta-féle dekoratív formavilággal és a késő szecessziós, art deco hangulattal - geometrikus, cizellált betűtípust tervezett.

Láng Kristóf betűje a Lechner Ödön tervezte Sipeki Balás-villára, a mai Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének házára hangolódott.

A Hermina úton, a Városliget szomszédságában álló villát Lechner 1905-1906-ban tervezte a zalai főispán, Sipeki Balás Béla számára. A Lechner-épületek közül ezt tartják a legszebb szecessziós alkotásának, itt jelennek meg először a felületet kitöltő, a vakolatba mélyítő díszítő elemek.

Láng Kristóf a betűk tervezésénél a homlokzat jellegzetes motívumainak grafikailag jól ábrázolható elemeit vette át, negatív formájú betűtípusként megjelenítve.

Illés Hajnalka a hatvanas évek építészeti világából a sokakszámára kedvelt városligeti Pántlika bisztró épületét választotta.  A mai bisztró a Budapesti Nemzetközi Vásár számára épült. Évtizedeken keresztül ez az épület volt a BNV egyetlen, az eredeti helyszínen és formájában fennmaradt emléke. Hajnalka betűtípusaiban az épület betoníveinek vonalait lehet felfedezni.

Képek forrása: d1618 ; Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ; MOME Alternatíve szakmai fórum
 

Emlékszik a Keleti tér közepén a gombára? Tényleg borzalmas épület volt a Dzsumbuj? Tele volt fákkal a Kossuth tér az építkezés előtt? Az internet virtuális valósága mindent felfed!

Budapestről elsőként a román Norc cég készített bejárható utcai panorámákat, amelyeket 2009-ben publikáltak. A rivális Google Street View-ja adatvédelmi aggályok miatt csak idén ősszel indult, panorámái a város tavalyi állapotát tükrözik. A képadatbázis elavulásának komoly haszna is van, a két szolgáltatás fotóit összehasonlítva néhány éves távra kalibrált időgéppel járhatjuk be a fővárost. Csupán három év az eltérés, a különbség sokszor mégis számottevő, ezért összegyűjtöttük a legérdekesebb, már nem létező helyszíneket.

A régi, ocsmány Köki

Egészen elképesztő a különbség a hármas metró kőbányai végállomásának régi és új állapota között. A Norcon még a jól ismert narancssárga, a külföldi turisták mellett az őshonos lakosokat is nap mint nap elborzasztó végállomást lehet körbejárni, bár az egyik oldalon már nekikezdtek az építkezésnek.

Ezzel szemben a Street View-n már a hipermodern Köki Terminál látható teljesen felépülve; csupán az autós felüljáró vége alapján tudtuk nagyjából azonos szögből elkészíteni a képernyőmentést az összehasonlításhoz.

A gomba a Keletinél

A négyes metró építése előtt évtizedekig a Baross tér elmaradhatatlan része volt a villamos-, és buszforgalom irányítóinak gombája. Az épület még a 67-es villamos megszűnése után is a helyén állt, igaz, üresen: a technikai fejlődés nyomán többé nem volt szükség rá.

A Norc felvételén még a metróépítés első éveiben járunk, de már itt is csak reklámfelületként szolgál a gomba. A Street View panorámán már folyik a felszíni rendezés, nyoma sincs a gombának.

Ha a panorámákon kicsit szétnézünk, azt is észrevehetjük, hogy a korábbi felvételen a tér sarkában lévő cipőbolt mellett még egy nagy könyvesbolt működött, melynek helyén azóta illatszerbolt létesült.

Ez volt a Dzsumbuj

Az Illatos út és a Gubacsi út kereszteződésében lévő lepukkant épülettömböket még a második világháború előtt építették a nyomortelepek kiváltására. A folyosók végeiben található közös fürdőhelyiségekkel és vécékkel épült telepet a kétezres évekig sem sikerült felszámolni.

Az Origo korábbi riportja szerint a lakásokat újra és újra illegális lakók foglalták el, akikkel szemben kezdetben az ajtók és ablakok elfalazásával próbált védekezni a ferencvárosi önkormányzat, ahogy az a Norc felvételein is látszik.

A korábbi panorámafelvétel néhány hónappal a telep bontásának kezdete előtt készülhetett, mivel még a Dzsumbuj összes épülete látható rajta, míg a Street View-n az első épületnek már csak hűlt helyét találni. Időközben a második tömb sem áll már a helyén, a lakók átköltöztetésének elhúzódása miatt azonban a harmadik szárny még évekig állhat.

Mi volt a CET előtt?

Ugyan még mindig nem nyílt meg, de a Közraktárak helyén már jó ideje felépült a CET, újabban Bálna nevű, kulturális központnak szánt létesítmény. Az eredeti Duna-parti raktárépületeket már a Norcon sem lehet egyben megnézni, a román cég kamerás autója pont a bontás megkezdésekor örökítette meg a helyszínt.

Amikor a Google autója járt a Közraktár utcában, már minden tökéletesen elkészült, ahogy az a képen is látszik, bár ha körbejárjuk az épületet, jól látszik, hogy az teljesen üres.




Eltűnt a föld színéről a Teleki téri piac

Józsefváros egyik kiemelt pontján működött a század elején a Tangó néven ismert használtcikk-piac, amely később az Ecseri útra költözött. Az ötvenes évektől egészen 2011 nyaráig működött itt élelmiszerpiac, és az Eldorádó című film is itt játszódik.

A Norc felvételén még minden épület jól látható: a bejárat melletti cukrászda, a már bezárt büfé, az óriásplakátokon pedig Marian Cozma kézilabdázó meggyilkolása az egyik aktuális téma. Az italdiszkont és a hentes kívülről üresnek tűnik, pedig a boltok csak két évvel később zártak be valójában.

A Google panorámáján már csak a föld szintjéig lerombolt piac fogadja az érdeklődőt, az építési hulladék rengetegéből az egyedüliként meghagyott nyilvános vécé magasodik ki. A tervek szerint 2014-ben készül el a lebontott helyén egy teljesen új piac.

Szőlőskert a budai Várban

Remekül érzékelteti a budai Vár oldalában létesített szőlőlugas hányatott sorsát az internet virtuális tere: a Norc panorámáin még nyoma sincs a tőkéknek, a hegyoldalt átszelő hosszú lépcső mellett egyszerű zöld pázsit van.

A Google Street View készítői több idősíkban játszanak: ha a lépcső aljánál lévő zebra közeléből nézünk szét, jól látható a sok tucat szőlőtőke földből kiálló karója. A keresőcég kocsija még a nagyszabású projektet bemutató hirdetőtáblát is megörökítette. Eszerint összesen 6200 négyzetméteren próbálkoztak a Főkert munkatársai a gyümölcstermesztéssel, a kert kialakítása 2010 őszén zajlott.

Ha azonban a Street View-n megindulunk lefelé, és onnan nézünk vissza, néhány lépéssel később már csak a kerítés marad, a szőlő korábbi ittlétére pedig a szép zöld pázsitot elcsúfító ásásnyomok emlékeztetnek. Ez bizony a 2012-es állapot, igazi magyar sikerprojekt!