A MOME Tervezőgrafika Tanszék első éves mesterszakos hallgatói budapesti épületek ihlette betűtípusokat készítettek. A diákoknak az volt a feladatuk, hogy Budapestype címen tervezzenek egy kiadványt és betűtípust egy várostörténeti különlegességeket bemutató projekthez. A hallgatók többnyire várostörténeti jelentőségű vagy Budapest építészetében meghatározó épületekből merítették az ihletet.

Elek Gita KÖKI betűtípusa még az 1978-1980-ban épített 3-as metró Kőbánya-Kispest végállomásának régi épületéhez köthető.

A KÖKI a maga idejében építészeti szempontból úttörő létesítménynek számított, élénk színezésével, formabontó anyagaival (például a homlokzati műanyag panelekkel) a magyar posztmodern építészet egyik meghatározó emléke volt.

Az épület nagy részét 2008-ban elbontották, helyére pedig Dél-Pest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja került. A KÖKI-panelek újrahasznosítására a D1618 műhely dobott be pár hasznos ötletet. Ilyen volt az Antal Balázs tervezte mobil pavilon, amely bizonyos mértékig a KÖKI régi épületének állított volna emléket, vagy a 2012-es velencei biennáléra tervezett, KÖKI-panelekből álló, Velencében jól hasznosítható vízibicikli-ötlete is.

Elek Gita a tervezés során nemcsak az épület formáját, színvilágát, hanem az intermodiális csomópont más fontos alkotóelemeit, a vasúti sínhálózat és a vonatok világát is felhasználta a vidám, végeredményben játékos, letisztult betűtípusának kialakításához.

Földi Viktor a Parisiana betűtípusával Lajta Béla egykori mulatójára, a felső tízezernek szánt táncos szórakozóhely, a Parisiana épületére reflektált.

Az Újszínház épülete a mai magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, de egyes motívumok, mint a vörösrézből domborított, aranyozott pártázat szárnyas angyalai vagy az alumíniummal borított ajtók szerint az art deco korai előfutárai közé is besorolható.

Az épületet később átépítették, homlokzatát lebontották, majd 1987-90-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter irányítása alatt teljesen rekonstruálták az épületet. A mai épület megmaradt legrégebbi része a neoklasszicista dekorációjú, 1921-ben készült színházterem, a rekonstrukciónak köszönhetően pedig a helyreállított homlokzattal fogad az épület.

Földi Viktor - azonosulva a Lajta-féle dekoratív formavilággal és a késő szecessziós, art deco hangulattal - geometrikus, cizellált betűtípust tervezett.

Láng Kristóf betűje a Lechner Ödön tervezte Sipeki Balás-villára, a mai Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének házára hangolódott.

A Hermina úton, a Városliget szomszédságában álló villát Lechner 1905-1906-ban tervezte a zalai főispán, Sipeki Balás Béla számára. A Lechner-épületek közül ezt tartják a legszebb szecessziós alkotásának, itt jelennek meg először a felületet kitöltő, a vakolatba mélyítő díszítő elemek.

Láng Kristóf a betűk tervezésénél a homlokzat jellegzetes motívumainak grafikailag jól ábrázolható elemeit vette át, negatív formájú betűtípusként megjelenítve.

Illés Hajnalka a hatvanas évek építészeti világából a sokakszámára kedvelt városligeti Pántlika bisztró épületét választotta.  A mai bisztró a Budapesti Nemzetközi Vásár számára épült. Évtizedeken keresztül ez az épület volt a BNV egyetlen, az eredeti helyszínen és formájában fennmaradt emléke. Hajnalka betűtípusaiban az épület betoníveinek vonalait lehet felfedezni.

Képek forrása: d1618 ; Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ; MOME Alternatíve szakmai fórum