A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
A felújított Széll Kálmán tér új digitális órája megidézi ugyan a régit, de valószínű sokak számára ez az óra már nem fogja azt jelenteni, mint a régi „találkozzunk az óra alatt” óra.
A régi időmérő a leszerelés ellenére egyre több helyen felbukkan a városban. Így láthattuk már a Fővám téren, a Deák téren és most épp az A38 hajón. A vándorló óra lehetőséget teremt mindenki számára egy óra alatti találkozásra.
Lelkes fővárosi lokálpatrióták hatékony munkájának köszönhetően a Széll Kálmán tér átépítésekor leszerelt régi óra nem vész el, hanem új helyre kerül, méghozzá a Kiscelli Múzeumba.
Az Moszkva téri óra múzeumi átvétele és a város számos részén való megjelenése egy nagyszabású kiállítás része, amely május 20-án nyílik a Kiscelli Múzeumban #moszkvater – A Széll Kálmán tér története címmel.
Volt a Széll Kálmán téren egy szobor, amiről nem igazán lehetett járókelőként kitalálni, hogy miről is szól. A Sellő kútként ismert (leginkább egy őskori tüskéshátúra emlékeztető) tüskés hagymagerezdekből álló alkotás három részre vágott fodrozódó hullámot szimbolizál. A hullámok tetején, két gömbön álldogál a vörösrézből készült sellő.
Az idén 35 éves, 6,5 méter magas szobrot az egykori tér közepén épített szökőkútra helyezték.
A szökőkutat Tokár György tervei alapján macskakőből építették, a szobrot pedig a Makrisz Agamemnon és Makrisz Zizi házaspár készítette. Agamemnon készítette a sellőszobrot, Zizi, a neje pedig a szökőkút nyolc korongjából hármon a mozaikábrázolást..A képeken a virágok és növények a tenger élőlényeit szimbolizálják.
A görög származású művész ösztöndíjasként élt Párizsban, majd baloldali aktivistaként 1950-ben a Béke Világtanácsban görögországi képviselőnek választották, válaszul Franciaország kiutasította az akkor már emigránsnak számító művészt. A görög szobrászt a magyarországi kommunista hatalom tárt karokkal fogadta. Számos megbízást, díjat és pozíciót kapott. 1957 nyaráig, közel másfél éven keresztül képzőművészeti kormánybiztos is volt. Aktív szereplője volt a művészeti életnek, és kiállításszervezőként is elismerték, feleségével a Százados úti művésztelepen dolgoztak. A szobrász művészeti formanyelvének jellegzetességei a klasszikus görög tradíció és a kubizmus jegyei a Sellő szobron is láthatók. Művei közé tartozik a győri pályaudvar díszítőplasztikája, a pécsi Niké vagy az Úszók szobrok Kecskeméten.
Az eddig a Széll Kálmán tér közepén álló kutat új helyen, a Krisztina körút mentén építik fel, alapjai mára már jól kirajzolódnak, várhatóan hamarosan újra találkozhatunk a Sellő szoborral.
Bezár a Moszkva téri Széll Kálmán téri metrómegállóhoz tapadt mulatóhely. Nem tudom, ki hogy van vele, nekem mindig szlovák sítábor hangulatom volt itt, és nemcsak télen, hóban (lásd fotó), hanem a többi évszakban is. Hogy a berendezés, a lambériás enteriőr, a magaslati elhelyezkedés vagy az ún. piázós hangulat tette, nem tudom.
Újraértelmezték Hajas Tibor rendező 1976-os kultfilmjét, az Öndivatbemutatót, ami a Balázs Béla Stúdió egyik pompás alkotása. Régóta töprengtünk a kollégákkal, hogy meg kellene csinálni az aktuális változatát, de szerencsére beelőztek minket a Budai Rajziskola Fotográfia szakos másodikosai, akik Öndivatbemutató 2013 címmel, remek végeredménnyel, ironikus parafrázisként forgatták újra a filmet a Moszkva téren Széll Kálmán téren. (Amivel meg is nyerték a frissen nyílt Capa Központ pályázatának első díját.) Náluk az adatvédelem és az adataink megadásából fakadó kiszolgáltatottság a központi téma.
(Először az eredeti, utána az újraértelmezés)
Az eredetiről még itt egy elemzésrészlet: "A filmen utcai járókelők jelennek meg kamerahelyzetben, ám a filmkészítők nem színészként vagy riportalanyként kezelik őket, hanem sztárként. Improvizációs lehetőségeik hasonlóak egy modell lehetőségeihez, vagyis meglehetősen behatároltak. Pózaik általános pózok, ellesettek, helyesnek gondoltak. Személyiségük nem reális, hiszen nem természetes módon kell viselkedniük, hanem úgy, ahogy szeretnének: mindenki önmaga modellje, mindenki sztár." Hajas pedig ezt mondja: "Lehet, hogy esetükben éppen a feszélyezettségből adódó modorosság a természetes." Innen.
Egy kép az eredeti filmből
És végül egy idézet az eredeti film elejéről:
„Legyen tudatában, hogy szemügyre veszik, de ez ne gátolja semmiben. / Ön kontrollálni tudja a képet, ami most Önről készült. Itt nincsenek rejtett buktatók. / Mi nem fogjuk gesztusait új összefüggésekbe ágyazni. Mi nem akarunk az Ön sorsából másokkal tanúságokat levonatni a magunk szájíze szerint. / Nem kell általunk megszabott feladatnak megfelelni. Nem kell idegen mintákhoz igazodni. Ön szabad. Azt tesz, amit akar. / Ön sztár."