Volt a Széll Kálmán téren egy szobor, amiről nem igazán lehetett járókelőként kitalálni, hogy miről is szól. A Sellő kútként ismert (leginkább egy őskori tüskéshátúra emlékeztető) tüskés hagymagerezdekből álló alkotás három részre vágott fodrozódó hullámot szimbolizál. A hullámok tetején, két gömbön álldogál a vörösrézből készült sellő.
Az idén 35 éves, 6,5 méter magas szobrot az egykori tér közepén épített szökőkútra helyezték.
A szökőkutat Tokár György tervei alapján macskakőből építették, a szobrot pedig a Makrisz Agamemnon és Makrisz Zizi házaspár készítette. Agamemnon készítette a sellőszobrot, Zizi, a neje pedig a szökőkút nyolc korongjából hármon a mozaikábrázolást..A képeken a virágok és növények a tenger élőlényeit szimbolizálják.
A görög származású művész ösztöndíjasként élt Párizsban, majd baloldali aktivistaként 1950-ben a Béke Világtanácsban görögországi képviselőnek választották, válaszul Franciaország kiutasította az akkor már emigránsnak számító művészt. A görög szobrászt a magyarországi kommunista hatalom tárt karokkal fogadta. Számos megbízást, díjat és pozíciót kapott. 1957 nyaráig, közel másfél éven keresztül képzőművészeti kormánybiztos is volt. Aktív szereplője volt a művészeti életnek, és kiállításszervezőként is elismerték, feleségével a Százados úti művésztelepen dolgoztak. A szobrász művészeti formanyelvének jellegzetességei a klasszikus görög tradíció és a kubizmus jegyei a Sellő szobron is láthatók. Művei közé tartozik a győri pályaudvar díszítőplasztikája, a pécsi Niké vagy az Úszók szobrok Kecskeméten.
Az eddig a Széll Kálmán tér közepén álló kutat új helyen, a Krisztina körút mentén építik fel, alapjai mára már jól kirajzolódnak, várhatóan hamarosan újra találkozhatunk a Sellő szoborral.
