A tervek szerint tavaszra elkészül a Várkert Bazár első üteme - mondta a legóember kalapos L. Simon László kormánybiztos csütörtökön délelőtt az épületkomplexum egyik félig kész termében az ugyancsak legóember kalapot viselő újságíróknak.

Kép: MTI

Ez egy összesen 8,9 milliárd forintos, teljes egészében európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, mely L. Simon szerint a magyar kormány számára presztízsprojekt (a projektgazda a Várgondnokság Nonprofit Kft.). A projekt másik üteme négymilliárd forintba fog kerülni, és javarészt a budai vár és környéke közlekedésének fejlesztését tartalmazza (a két projekt együtt adja ki a 8,9 milliárd forintot).

A Várbazár és környéke teljesen a következő őszre lesz kész a tervek szerint: felújítják a teljes utcát, teret és még a kikötőt is. Így az épület tavaszi átadása után még némi kellemetlenséget fog okozni az útszakasz rendezése.

A régészeti munkákat hamarosan lezárják, a külső rész L. Simon szerint ebben a pillanatban 90-99%-ban kész, a TELJES készültség kb. 60 százalékos. A palotaépületek tetőszerkezeti munkálatai már befejeződtek, sok helyen kőműves munkák zajlanak, a bazársoron ebben a pillanatban műemléki elemek helyreállítása folyik és… L. Simon innentől hosszasan és részletesen taglalta, mely munkálatok hol tartanak éppen, miközben az egyes munkafázis sikeréért gyakran adott hálát a teremtőnek.

Az épületkomplexumban lesz majd rendezvényterem, előadótér, bazársor, cukrászda, reneszánsz kert, mélygarázs; és ami a Várbazár fennállása óta még sosem volt: lépcsős, mozgólépcsős közvetlen összeköttetés a budai várral!

Impozáns tervek (MTI)

Egy kis részt megtekinthettek az újságírók a kormánybiztos vezetésével, a látvány egy óriási építési terület, hatalmas gödörrel, aminek a közepén daru áll - kb. ott lesz majd a mélygarázs, az autók pedig az Orvostörténeti Múzeum mögül tudnak be- és kihajtani.

Bár az Ybl Miklós tervei alapján készült épületet 1883-ban adták át, a kollektív emlékezetben mégis inkább az Ifiparkként maradt meg. Miután 1980-ban egy Edda-koncerten a felvezető rámpa kőfala a közönségre omlott, bezárták, majd ideiglenesen kinyitották. 1984-ben végleg bezárták, azóta pusztult.

Az épületegyüttest 1996-ban a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolták.

Miután október elején elhunyt Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély megújításáért felelős kormánybiztos, L. Simon vette át a megbízatást.

(Itt lehet elolvasni és megnézni, hogy festett a terület, amikor 2011-ben arra jártunk)

(Ide kattintson, ha a jövőben nem akar lemaradni a posztjainkról!)

A Keleti pályaudvartól kb. két percre ácsorgunk hat emelet magasságban, körülöttünk válogatott gyógynövények és egy bozontos kutya. A kilátás pazar, a szellő lágyan fújdogál, síncsikorgást nem hallani, a MÁV szignálja halványan zümmög. István tetőterasza megint csak olyan helyen van, ami inkább az elkerülendő környék, semmint a hely, ahol kell egy lakás címszó alatt van elraktározva a legtöbb ember fejében. A rosszhírű környékbe ágyazott idilli helyszín újabb példa arra, hogy fölösleges előítéletesen közelíteni a budapesti ingatlanokhoz (itt az előző példa).

Fotók: Tuba Zoltán

István – aki reklámszakember - és párja három éve élnek itt. Két lakást vásároltak a tetőn, melyek három kritériumnak kellett, hogy megfeleljenek: belvárosi, fényes és ki lehessen rakni eléjük a grillsütőt. A 350 négyzetméternyi tetőterasz elnyújtott U-alakban öleli körbe az egybenyitott lakásokat, mindegyik előtt egy-egy kiszélesedett kert. Az egyiket közösségi kertnek szánták, a másikat egy nyugis ázsiai kertnek. A kezdeti lendület és néhány hobbikertépítéssel töltött fárasztó hétvége után - egyévnyi küzdelmet és egy elszáradt gyepet követően - elfogadták, hogy ehhez nem értenek. István ezért szakemberekhez fordult, akikre a neten bukkant, és csak annyit kért tőlük, hogy a kert „legyen szép, könnyen kezelhető és izgalmas”. Ez két évvel ezelőtt, nyáron valósult meg, azóta a kertész szakik háromszor jönnek évente, hogy fenntartsák ezt az állapotot.

Kilátás távcsővel (Kattintson rá!)
Jó időben a tetőterasz voltaképp a lakás kiterjedt része: itt dolgoznak, itt vacsoráznak, itt látják vendégül az ismerősöket, grilleznek, napoznak és gyönyörködnek a pazar kilátásban (a Puskás stadion, az MTK-pálya, a budai vár és a budai hegyek is láthatók innen). Sokszor gyűlnek össze náluk a barátok, ismerősök: néha akár 40-50 ember is, és hiába élnek társasházban, nincs gondjuk a szomszédokkal, mivel nincsenek közvetlen szomszédok, alattuk pedig ismerős lakik.
Valószínűleg, még ha kétnaponta hívnának vendégeket, akkor sem tudnák felélni azt a rengeteg fűszernövényt, ami a kb. 20 centis földrétegen és a kaspókban megterem: csak néhány példa: zsálya, citromfű, menta, levendula, petrezselyem, koriander, rozmaring, tárkony. sztívia (az új cukor). És a zöldség-gyümölcs szekció: paradicsom, paprika, mángold; málna, szeder. A hátsó kertet főleg dísznövények uralják: kúszónövények, fűfélék, bambuszok, a kert közepén pedig egy kis feketefenyő is jól elvan.

Guszti, a hatéves holland pásztorkutya szerencsére békén hagyja a növényeket, és mivel a fejében a kert a lakás kiterjedt részeként van jelen, csak végszükség esetén pisil közéjük.

Kattintson Guszti hátára, és a többi kép is előjön!

Sokféle madár jár ide – faforgácsot széttúrni és a kert végében lévő csobogóban fürdeni -, előfordult egér is, de elkapták. Hogy Budapestet is elérte a klímaváltozás, jelzi, hogy közvetlenül távozásunk előtt egy kacsafarkú szender is megjelent az egyik virág körül, ami régebben csak hazánk szubmediterrán vidékein, így pl. Pécsen fordult elő. A nagydarab rovar érdekessége az, hogy kiköpött úgy néz ki és úgy is viselkedik, mint egy mini kolibri.

Kacsafarkú szender a Keleti fölött (Galéria a kép mögött!)

Amikor a 2007-ben épült lakásokat Istvánék megvették, még úgy tűnt, hogy a küszöbön a környék fellendülése, ám 2009-ben minden fejlesztés megállt a Keleti környékén (is). A tulajdonosok ugyanakkor bíznak a környékben és hogy egyszer ez is Budapest belvárosának szép és megbecsült részévé válhat - főleg ha befejezik a négyes metrót és átadják az évek óta lezárt Baross teret. Amit már most kedvelnek a lakásban és a tetőteraszban, hogy „közel van a belvároshoz annak minden előnyével és nincs vele annyi macera, mint egy kertes házzal”.

(Ide érdemes kattintani, ha követni szeretné blogunkat! Szuper tetőkertje van és még a lombhullás előtt gyorsan megmutatná? Ide írjon: bpluszp@gmail.com!)

1. A Vidámpark nem szűnik meg szeptember végével, csak összebútorozik szomszédjával, az Állatkerttel. Ezért - hogy eképp rendezze gigantikus tartozásait a főváros felé - ingó- és ingatlanvagyonát eladja az Állatkertnek.  

2. A műemléki játékokat (pl. körhinta, barlangvasút, hullámvasút, mesecsónak) megőrzik, az „óriási, hánytató gépeket és adneralinfokozó technikát”, ahogy Persányi Miklós állatkerti főigazgató fogalmazott, elszállítják. Ha jól értettem, az óriáskeréknek is mennie kell.

Persányi főigazgató munkahelyén (Fotók: vb)

3. Elég valószínű, hogy a műemléki játékok márciustól újra látogathatók lesznek, kivéve a hullámvasutat. Esetében bizonytalan, mikor nyit ki újra.

4. 2014 az átmenet éve lesz, aztán hatalmas beruházás kezdődik.

Ez most még csak egy unalmas fal, de a jövőben az átjáró lesz a Vidámpark területe és az Állatkert között

5. Persányi Miklós szíve szerint az elefántokat költöztetné a leghamarabb, akiknek az elhelyezése nem valami korszerű. Négy év múlva, ha minden jól megy, a vizilovaknak is jobb élete lesz.

6. Az emuk viszont már átköltöztek a megszűnt vidámparki kosárlabda-játékhelyszín oszlopai közé. Itt kiderült, hogy nem szeretik a Vidámparkból nyári estéken átáramló technó és house zenét, amire izgatottan szaladgálni kezdtek (őket valamint a lovakat, a tevét, a kecskéket, a szamarat, a tengerimalacokat jelenleg 500 forintért lehet megnézni, és ebben az árban benne van a pónilovaglás is. A bejárat a cirkusz mellett van jobbra.) A dodzsem helyére majd a flamingók költöznek.

Az emuk már egy egykori vidámparki létesítmény aljában laknak. A hangos technót nem szeretik, a fényképezőgépet viszont igen

 7. Az ezredfordulóig több látogatója volt a Vidámparknak, mint az Állatkertnek, azóta megfordult ez az arány; az Állatkertet évente kb. egymillió ember látogatja.

 8. Évente közel kétezer mentett állatot hoznak be az Állatkertbe, akiknek a tárolása és bemutatása jelenleg helyhiány miatt problémás.

9. Az 1866 óta működő Állatkert egész területe műemlék, laktak is benne: húsz évvel ezelőtt még 35 szolgálati lakásban.

10. Az egész átalakítás majd az ún. Pannon Park Projektben fog kicsúcsosodni, ami = Állatkert bővítése a Vidámpark területével. Ennek során a Vidámpark hat és fél hektárnyi területével bővül majd az Állatkert, ami így újra 18 hektáros lesz, ahogy a 18. század végén volt. Ez még a jövő zenéje, a teljes befejezés a tervek szerint 2017 végére várható.

11. A Liget rekonstrukciójára 135 milliárd forintot szán az állam, ebből az Állatkert átalakítása és kibővítése 15 milliárdos projekt lesz. A fejlesztési tervek elkészítésére idén százmillió forintot kapott az Állatkert. 

12. Az egyik új egység az ún. Pannon Park lesz (ez két részből áll: Pannon Ősvilág és Pannon Ősvadon csarnok), legmenőbb részének a Biodom tűnik: húszezer négyzetméternyi szubtrópusi csarnok, részben üveggel fedett terület, legmagasabb pontján negyven méteres és az lesz a feladata, hogy az ún. Pannon ősvadont idézze. Pálmafák is lesznek benne a tervrajzok szerint, és ha minden jól megy, úszó elefánt is.
Biodom látványterv (Illusztráció: Állatkert)

13. Kialakítanak egy Meseparkot is, ami kifejezetten gyerek- és családbarát egység lesz játszóterekkel, gyerek lovardával, mesevárral stb. Háromféle belépőt tervez az igazgató, attól függően, ki mit akar majd megnézni.

14. A Mesepark szíve az elvarázsolt kastély lesz, ami Végh Gyula építész munkája volt és most kábé egy romhalmaz, de már elkezdték felújítani.

A Biodom tetején sétálni és távolba látni is lehet majd (Forrás: Állatkert)

15. Mindez csütörtökön derült ki az Állatkertben, az elmúlt hónapok leghosszabb sajtótájékoztatóján. Majdnem két órán át tartott, fedett helyszínen és szabadtéren; csodálatos összhangban vezényelte le Persányi főigazgató és Hanga Zoltán szóvivő. A végén az újságírók répával etethették a lovakat.

Tegye fel a kezét, aki gondolta volna, hogy a Blahától néhány utcányira, ráadásul pont nem a belváros irányába, szuper tetőkertekbe lehet botlani. Pedig így van ez, Kaldeneker György szakács a megmondhatója. Budapest legjobb tetőkertjeit bemutató sorozatunk második része.

A többi képért klikkeljen a fotóra! (Fotók: Pályi Zsófia)

„Keleti kényelem a gettóban” – jellemezte a helyszínt György egy nyugágyon heverészve hat emelet magasságban. Karnyújtásnyira tőle óriási kaspókban rengeteg fűszer - biztosan lesz olyan, amit kihagyunk a felsorolásból: kakukkfű, menta, lestyán, metélőhagyma, rozmaring, zsálya, levendula.

És az egzotikumok, mint a kaktuszok, egy mandarinbokor, két citromfa - utóbbiak közül egyet valamelyik télen, mialatt a lépcsőház folyosóján telelt, megpróbáltak ellopni. A következő kifinomult technikával: mivel a tolvaj kaspóstul nem tudta mozdítani, kiszedte a kaspóból és az egymázsás földgolyóval együtt szépen húzta végig a fát a hatodiktól a földszintig. Kisétált, ám az egyik szomszéd megállította: „Hova viszed a Gyuri citromfáját?” – szegezte neki a kérdést, mire a tolvaj eldobta a fát és elrohant. György ezután visszavitte a hatodikra. Egy napig takarította a lépcsőházat és azóta máshol telelnek a terasz növényei.

Előtérben a grillszett, bal sarokban a komposztáló konténer. Klikkeljen!

De folytassuk a felsorolást: a honos zöldségek és gyümölcsök is pompásan érzik magukat a teraszon: metélőhagyma, rengeteg paradicsom, paprika, cukkíni, folyton érő szamóca, rebarbara - és természetesen minden előbb vagy utóbb György lábosában vagy serpenyőjében végzi. A hangulatot egy csomó kis tárgy fokozza, mint kagylók, bádognyulak asztaldíszként, fényfüzér, madáretető (nyáron dísz-, télen funkcionális tárgy). Rengeteg ékességén kívül a tetőkert legextrémebb felszerelése egy saját komposztáló konténer, György saját trágyadombja. És természetesen pazar a kilátás a tetőre.

A további fotókért kattintson a tetőre!

Hét éve költözött ide a házigazda, akit a tévéből nyilván sokan ismernek: szakács és kézműves lekvárok készítője. Eleinte tiltakozott a környék ellen, de beleszeretett a teraszba: „Évente hat hónappal megnő az ember élettere” – magyarázza döntését. A terasz ugyanis a maga 74 négyzetméterével áprilistól másfélszer akkorára növeli az életterét, mint télen, amikor az alig több mint 50 négyzetméteres lakásban éldegél.

Nemcsak növényekkel van tele a terasz: a nagyvárosi állatvilág érdeklődését is felkeltette a zöld oázis: egy időben minden negyedik nap ide hozta kibelezni elejtett galambjait egy vadászgörény. Egyszer pedig egy mókus tévesztette el a házszámot és besétált a lakásba; ki tudja honnan jött, túl sok fenyő nincs a környéken. Egy szürke madár a kakukkfüvet látogatja, amit az erkély egyik peremén ültetett végig, a mandarin virágzásáért pedig általában az összes madár lelkesedik.

Sokat süt ide a nap, mert az épület legfelső emeletére már alig vetül árnyék. Ezért már márciustól pár fokkal melegebb van itt, mint a városban. György (és vendégei) a növények gondozása mellett gyakran reggeliznek és vacsoráznak a teraszon, évente 2-3 nagyobb bulit rendeznek, aminek csak a visszhangos udvar szab határt. Az említett mikroklíma miatt a házigazda már április végi születésnapját itt szokta ünnepelni. „A múltkor is megittunk húsz üveg bort, kivittük a hangfalakat, és jó kaja volt, azt én prezentáltam” – sorolja a sikeres születésnap kellékeit.

Nagyjából fél óra után feltűnik, hogy négy tematikus részre lehet osztani a négyzet alakú kertet: a leglátványosabb a bőséges fűszerkert, egy másik szegletben van a nyugággyal és egy ódon felújított fürdőkáddal felszerelt wellnesz-központ (a kánikulában itt hűsölt a házigazda, mivel a kis lakásba fürdőkád már nem fért be). A harmadik szekció a társalgó rész, a negyedik pedig az ebédlő, amit napernyő véd a meleg ellen. A grillszett az ebédlő és a fűszerkert között kapott helyet. A tető remek adottságai miatt főzőműsorokat is forgattak már itt.

Amikor azt hinnénk, hogy ezt a menőséget tovább már nem lehet fokozni, kiderül, hogy Györgyön, barátain és hozzátartozóin kívül a jordán herceg és Mark Zuckerberg, Facebook-tulaj is falatozott már a teraszon termett dolgokból. Michael Jackson ügyvédje pedig nemcsak evett a házigazda főztjéből, hanem vendégeskedett is itt.

Itt láthatja előző részünket, amiben a Szent István park fölött néztünk körül

(Szuper tetőterasza van, amit megmutatna nekünk? Ide írjon: bpluszp@gmail.com! Itt pedig követni tudja blogunkat.)

A Google Maps is megmondta, hogy Budapest tele van pompás tetőteraszokkal, ám egy csomót nem használnak ki a tulajdonosok. Amiket viszont igen, azokból remek tetőkert lesz, ezeket mutatjuk be most induló sorozatunkban. Először Zsófi tetőkertjét a Szent István parkban.

Remek kilátás nyílik a Dunára (a kép nagyobban és a többi fotó megnyílik, ha ráklikkol a tetőkertre!)
Fotók: Hajdú D. András

Kicsit olyan ez a terasz, mint egy szabadidőpark: hintaágy, függőágy, napágy – belőlük épp a Dunára lehet látni -; fényfüzér, színes égősor, kis grill szett, kihajtható pingpong-asztal. Az itt lakók a kánikulát egy mini gumimedencében vészelik át. A kilátás pedig lenyűgöző, bizonyára ez vonzotta a Zsófiék macskáját is, amikor egyszer nekiindult a légnek és a harmadik emelet egyik erkélyéig repült (eközben csak egy foga törött ki). A húszas éveinek végén járó építész lány és barátja rendszeresen tartanak itt teraszbulikat, bár a barátaik ennél is többet követelnek. A szomszédok nem háborognak ilyenkor, Zsófi szerint azért, mert mindenki tisztában van vele, hogy tetőterasz = buli.

Kattintson a macskára, és galéria nyílik sok képpel!

A lakásban és a teraszon már három generáció óta Zsófi családja él: itt laktak a nagyszülők, Zsófi édesapja itt nőtt fel. Ő még csak három és fél évvel ezelőtt költözött ide barátjával, nagyjából ennyi idő kellett ahhoz is, hogy kitapasztalja, milyen növények bírják a speciális klímát, ugyanis napfelkeltétől kb. este hatig idetűz a nap. Plusz olyankor is fúj a szél, amikor a városban alig mozdul a levegő. A klíma nyerteseinek végül az igénytelen, húsos levelű növények bizonyultak, valamint a varjúháj, tuja, leander, muskátli és a piros levelű begónia. A fűszer- és haszonnövényeknek kialakított sarokban épp érik a paradicsom, nem messze tőle a bazsalikom, padlizsán, rozmaring, zsálya, oregano lengedez a szélben. A terasz kiirthatatlannak tűnő vendége a legendás csattanó maszlag, de szerencsés, hogy sem a házigazdák, sem a macska nem szeretik. A tetőkert ápolására naponta nagyjából fél órát fordítanak, tavasszal három-négy hétvégét töltenek a növények kiültetésével, ősszel kettőt az elcsomagolással.

A kánikulában néha kint alszanak a teraszon: „Nagyon jó úgy ébredni, hogy az első dolog, amit az ember lát, az a Duna”. A város forgalma mellett a Margitsziget hangjai is felhallatszanak a hatodik emeletre, Andrea Bocelli Time to Say Goodbye című lírai, grandiózus slágerének már minden részletét ismerik, a margitszigeti pávák visítását ezer állathang közül is felismernék.

Kattintson a kannára a többi fotóért!

Egyetlen árnyék vetül csak a tetőterasz-idillre: ahogy a város legtöbb tetőteraszán, itt sem tökéletes a szigetelés, a kavicsokkal megszórt betonlapokat évente többször fel kell szedni, hogy kiderüljön, hol ázik be az alattuk lévő lakás. Zsófi szerint a Szent István parki tetőteraszoknál ez egy örök szélmalomharc.  

(Szuper tetőterasza van, amit megmutatna nekünk? Ide írjon: bpluszp@gmail.com!)

Június elején a Füvészkert oldalán megjelent a hír, miszerint a rongálások és lopások miatt bizonytalan időre bezár a Viktóriaház. Erre nagy sírás-rívás alakult ki a neten, ám a helyszínen megtudtuk, aggodalomra semmi ok, valamikor a távoli jövőben kinyit még a Viktóriaház, de őszig-télig egész biztosan zárva lesz. Utána is csak akkor nyitja ki újra az igazgató, ha a látogatók betartják a házirendet és nem nyúlnak többé a növényekhez.

Egy szép nagy, egzotikus vízinövény levélébe ne böködje az ember kísérleti jelleggel az ujját, mert akkor a jövőben előle és a többi ember elől is elzárják a ritka növényt – ez a Viktóriaház bezárásának nagy tanulsága. A ház bejárata előtt átlyuggatott levelű hatalmas amazonasi tündérrózsa-levelek (victoria amazonica – innen a ház neve) hevernek, bent azok regenerálódnak, melyek túlélték a rongálást.

Néhány kivágott amazonasi tündérrózsa-levél. Szélükön a böködésből származó lyukak, amik a vesztüket okozták (A képre kattintva galéria nyílik, fotók: Tuba Zoltán)

A rongálásokat főleg gyerek- és nyugdíjas csoportok követték el. „Ők a legveszélyesebbek” – jelenti ki Kiszel Péter főkertész. A két csoport eltérő módszerekkel dolgozik: míg a gyerekek random rongálnak, a nyugdíjasok a házirendet értelmezik át, úgy, hogy „a 400 forintos belépőjegy megvásárlásával jogot formálhatnak a növénygyűjtésre, mivel szerintük mindenkinek joga van mindenből fogyasztani és hazavinni. Az orchideák a kedvenceik, de semmilyen növény nincs biztonságban” – magyarázza Kiszel Péter a bezárt Viktóriaházban tenyerét egy tündérrózsa levelén pihentetve. Ezt nem azért csinálja, hogy megmutassa, főkertészként bármit megtehet, hanem, hogy szemléltesse: ha valaki semmiképp sem tud ellenállni annak, hogy megérintse a növényt, akkor legalább teljes tenyérrel, óvatosan tegye.

Ugyanis ha nagy felületen érnek a tündérrózsához, semmi baja nem lesz: a levélre helyezett polikarbonát lappal együtt akár egy 20-25 kilós gyereket is elbír. Ezt a mutatványt a növényekkel együtt június 22-éig, a Múzeumok Éjszakájáig nem láthatja senki, akkor viszont  egyetlen éjszakára kinyitják a házat. A növények most regenerálódnak: a rongálások miatt a levelek több mint felét el kellett távolítani, így most két növénynek összesen 11 levele lebeg a 35 köbméteres medencében.

Mindez azért is sajnálatos, mert az amazonasi tündérrózsa virágzása augusztusban indul be, ekkor 3-4 naponta is kinyílik egy-egy - fehér és rósaszín - virág, főleg éjszakánként. A virágzást ráadásul kellemes ananász illat előzi meg.

A Viktóriaház egyébként a Trópusi és szubtrópusi blokkban van. A főkertésszel megnézzük a 2011-ben felújított pálmaházat is, ahol további rongálásokról mesél (a banánfákat és a kókuszpálmákat rendszerint rázni kezdik a látogatók, amint kezd beérni a termés; de a kaktuszok sincsenek biztonságban, a kancsóka növény nagy kancsóiba pedig tréfából kavicsokat dugdosnak a gyerekek). A pálmaházi teknősöket is el szokták csórni (ami teljesen értelmetlen, amióta összefertőzték egymást egy vírussal), de olyan is előfordul, hogy becsempésznek egy-egy megunt házikedvencet. Vannak persze jóérzésű törzsvendégek is – kismamák és nyugdíjasok vegyesen –, akik önkéntes biztonsági őrként viselkednek és rászólnak azokra, akik eltérnek az 1771 óta érvényben lévő szabályzattól, miszerint tilos megérinteni a növényeket.  

Szerencsére van a pálmaházban egy igazságosztó csalánfa, ami megbosszulja az összes lopást és rongálást: ha valaki megérinti, azonnal égni kezd a keze és hetekig stigmaként marad rajta egy kellemetlen piros folt. A főkertésznek oda se kell néznie, már a hangokból tudja, ha valaki ignorálja a figyelmeztető táblát.

Fotók: Tuba Zoltán

Csodás felirat a kapu fölött
 

Kiszel Péter főkertész, előtte az ép tündérrózsa levelek

Alapvetően tilos megérinteni a növényeket, de még a teljes tenyérrel való tapicskolás árt neki legkevésbé - bár az is tilos


A kancsókába kavicsokat szoktak dobálni a gyerekek, ami szintén tilos

A Viktóriaház kívülről

Amellett, hogy a teknősöket is tilos megérinteni, ellopni is fölösleges őket, mert vírussal fertőzöttek



Virágzó rododendron bonszáj (fölösleges a lopással próbálkozni, mert be van riasztózva)

A csalánfa viszont megtorol mindent, és jól megégeti azt, aki hozzányúl

(Ide klikkeljen, ha a jövőben semmiképp sem akar lemaradni a posztjainkról!)