A margitszigeti Szikla- és Japánkertet szeptemberben felújítva adta át a főpolgármester a közönségnek. A kert így november közepén is pompázik. De vajon mi a szépséghibája? 

A Japánkert kialakítása és a vízesés felépítése Magyar György nevéhez, a sziget egykori főkertészéhez fűződik.

A Zsigmondy-forrás által táplált vízesés elé épített japánkertet egzotikus vízinövényekkel, aranyhalakkal, különböző vízi élőlényekkel telepítette be. A sziklakerti hőforrásban elhelyezett, Normafának nevezett bükkfa megkövesedett maradványait ma is megtaláljuk a tóban. 

A vízesést tápláló melegvíz-forrásra Zsigmondy Vilmos talált rá 1866-ban. A sziklafal mögötti szivattyúházon van is egy emléktábla Zsigmondy tevékenységéről.

Fúrásainak köszönhetően ismerhettük meg a Margitsziget talajának rétegviszonyait. A homok- és iszap-, kavics-, kékes tengeri eredetű agyag- és agyagos mészkőrétegekből álló talajából, 119 méterről feltörő gyógyvíz kalciumot, magnéziumot és szénsavat tartalmaz.  

Magyar és Zsigmondy munkájának köszönhetően a kert, a tó és a sziklafal a vízeséssel együtt a sziget egyik közkedvelt pihenő- és találkozóhelyévé vált.A mostani rekonstrukciós munka során megújult a tájépítészeti elemek faburkolata. Az őszi környezethez mindenképpen illeszkedő piros fémpadokat helyeztek el a régi fapadok helyett.

Az utak burkolata műgyantával ragasztott, vízáteresztő kavicsburkolatot kapott, és új napelemes lámpák is kerültek a kertbe, amelyek egyelőre nem világítanak.

Az autentikus japánkerti hangulatot elsősorban a már meglévő növényállomány formájának átalakításával, a cserjék, fák ágainak, koronáinak felnyírásával, és új, tematikus növényszigetek - hunyorfélék, hortenziák, bazsarózsák - ültetésével alakították ki.

Megmaradtak a japánkertekre jellemző gömb bukszusok, a nagy levelű, árnyékkedvelő évelők és páfrányok, amelyek igazi ázsiai hangulatot teremtenek.

A tó is megújult, feltöltötték vízzel, és tavirózsákkal díszítették. Aranyhalakat ugyan most nem láttam, de annál nagyobb baj, hogy a vízesést sem. Ellenben azt láttam, hogy több helyen homokzsákokkal zárják el a víz útját.

Remélhetőleg megtalálják a víz elszivárgásának okát, és hamarosan teljes egészében élvezhetjük a Japánkertet.

A vízeséses kép forrása: http://tajepiteszek.hu/megujult-a-margitszigeti-japankert

Lajhárt, pingvineket, gorillát és vízilovat festettek a szürke, elhasználódott betonfelületre. A Fővárosi Állat- és Növénykert már a régi, 1911-ben készített vaskerítésnél is figyelt arra, hogy a kerítés kívülről ne mint a létesítményből kizáró elem jelenjen meg, ezért már az akkori kerítésen is voltak állatminták.

A jelenlegi projekt célja, hogy a már lekopott, szürke falfelület megszépüljön. Az állatkert és a Let’s Colour Településszépítő Egyesület közös koncepciójának az a lényege, hogy az utca irányába néző képek az állatkert közösségi szerepére hívják fel a figyelmet.

A képeken látható játék állatok és az állatkerti nagy állatok együttes megjelenítése arra utal, hogy amíg a kis játék állatokat otthon lehet tartani, addig ezeket a nagyméretű állatokat, mint a gorilla, a lajhár és a víziló Magyarországon csak az állatkert kínálta közösségi térben lehet megnézni. De ettől függetlenül a játék és az élő állat jól megférnek egymással a gyermekek lelkében.

A falak kifestéséhez művészeket, a Hegedűs Babett vezette Color Brigade csapatát - Zocskár Andrea szobrászművészt, Varga György festőművészt és Végi Pétert kérték fel.

Budapestről jól tudjuk, hogy semmiképp sem a botanikus kertek fővárosa. Az itteniek köszönőviszonyban sincsenek a londoni a Kew-kertekkel (Királyi Botanikus Kertek) vagy Párizs négy részből álló, a város különböző kerületeiben található botanikus kertjeivel. Budapest e zöldfelületei sem méreteiben, sem kínálatukban nem olyan gazdagok, mint az említett kertek. Ugyanakkor az ilyen meleg, napsütéses őszi napokon kellemes feltöltődést biztosítanak számunkra. Így aztán arra gondoltam, bejárom őket. Jól jártam!

Budapesten négy látogatható botanikus kert van.

A legismertebb az ELTE-hez tartozó Füvészkert, ami a hét minden napján 9–17 óráig október 31-jéig van nyitva. A nyolcadik kerületben, panelházak tövében található kert volt Magyarország első botanikus kertje. A fenntartó Egyetem a Józsefvárosi birtokra a reformkorban helyezte át a székhelyet. A több mint három hektár nagyságú területen szinte riasztó nyugalomban lehet eltölteni az időt akár a Pálmaházban, akár az ázsiai kertben vagy a kert bármely zugában.

A másik legnépszerűbb hely a Gellért-hegy déli lábánál, a Corvinus Egyetem budai campusához tartozó, alsó és felső kertre osztott Budai Arborétum.

Az egykoron szőlőskertek borította hegyoldalba az 1850-es években, Entz József orvos alapított kertésziskolát. Az iskola mai épülete a felső kertben még ma is megtalálható. Az arborétumban csaknem 2000 fás szárú dísznövény, több száz hagymás virág és egyéb évelő dísznövény pompázik. Találunk a kertben hungarikum növényeket, például hazai berkenyeféléket vagy gazdagon virágzó végzetfákat is. Az arborétum szemmel láthatóan népszerű, és nem utolsósorban mindenki számára ingyen használható és látogatható. 

A harmadik, nem városi kert, a szintén a Corvinus-hoz tartozó Soroksári Botanikus kert. A hatvan hektár nagyságú terület, a pannóniai erdőssztyepp növényzet eredeti maradványainak megőrzésével tűnik ki a többi magyarországi botanikus kert közül. Ez azt jelenti, hogy itt a pannóniai erdőssztyeppre jellemző, az eredeti kékperjés száradó lápréttől a homokbucka gyepig és az alföldi gyöngyvirágos tölgyesig minden megtalálható. A belvárostól ugyan távolabb, de tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, háborítatlan nyugalommal várja a látogatókat a természetvédelmi terület.

A negyedik kert Budapest határában, Budakeszihez tartozó egy hektárnyi budakalásziKemotaxonómiai Botanikus Kert. A kemotaxonómia – mielőtt mindenkit elriasztanék – azt jelenti, hogy a növényeket a kémiai rokonságuk alapján helyezik egymás mellé az ágyásokban. A körülbelül 950 féle birtokló növénykertet előzetes bejelentkezéssel lehet megtekinteni.

A hétvégi programajánlónkban elég lenne csak a designhétről írni, és már azzal kimerítenénk mindenki hétvégi kapacitását. A Magyar Formatervezési Tanács angol nyelvű térképpel rukkolt elő a design világnapján. A térkép és mobilalkalmazás Budapest designértékei között navigál. Közel 150, tematikus csoportokba rendezett budapesti designboltról, galériáról és múzeumról nyújt alapinformációkat.

Az Erzsébet téren mindenkit várnak az Art Market kiállítói. Idén Berlinre és az Art Photo Budapestre fókuszáló piacon 500 művész mutatkozik be. Október 9. és 12. között magyar és angol nyelvű tárlatvezetés kapcsolódik a programhoz.

A Wamp vasárnap a Millenárison a Wamp exluzívval várja az érdeklődőket. A bemutatón a Wamp történetének legtehetségesebb tervezői mutatkoznak be vadonatúj kollekcióikkal. Olyan alkotóké a főszerep, akik a korábbi években elnyerték a rangos Hónap Designere díjat, illetve résztvevői voltak a kizárólag pályázati úton elnyerhető Wamp+ megjelenéseknek.

A Café Budapest rendezvényei közül én leginkább az irodalmi kínálatban fürdőznék.Versek szódával sorozatban Kiss Judit Ágnes versel, zenél és játszik.  Az Irodalmi vándorcirkuszban ma este Keresztury Tibor és Víg Mihály együtt „boldogítja” a hallgató közönséget a Kisüzemben, míg holnap Dr. Máriás és Grecsó Krisztán a Kék Lóban.

A Fotóutca október 12-ig várja a fényképezés iránt érdeklődőket a Nagymező utcában, a Capa Központban és a Mai Manó Házban ingyenes programjaival. Láthatjuk Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado The Salt of the Earth című filmjének bemutatóját.

Lesz fényfestés, égi vetítés, filmvetítések, a 120 éves Mai Manó Ház kiállításai, archaikus technikák, kétóránként cserélődő kiállítások, performanszok, koncertek és tárlatvezetések, utcai jelmezes fényképezkedések, családi nap, múzeumpedagógiai programok, Vírus Est, művészeti vásár, képnéző show, kortárs fotósok és fotók minden mennyiségben.

A filmesek sem maradnak filmek nélkül. Az Urániában már hömpölyög a spanyol filmhét. Széles kínálatból lehet válogatni, többek között a torreádor Hófehérke (Hófehérke) drámai hangulatú, érzelmeit elnyomó, majd önmagára ébredő fiatal lány (Ne félj!) és a portugál-spanyol határ mentén játszódó, a nihilizmus, a fantasztikum és miszticizmus határait feszegető (Arraianos) filmek közül.

Bulizni egész hétvégén lehet a Kőleves kertben, ahol kerti nyárbúcsúztató bulit tartanak három napon át, és ahol Mezősímán simán zenél. A Mika Tivadar beöltözve vár a gengszterpartin. A terézvárosi búcsún a kétnapos programkínálat mellett, szombaton este a Magashegyi Underground ad  ingyenes koncertet.

Most, hogy a Margitsziget „futásilag” „csökkentett üzemmódban” várja a futókat, körbenéztünk, hogy hol lehet futni a belvárosban és egy kicsit a belvároson túl.

Margitsziget

Azért, mert a rekortánpályát épp felújítják, még nem igaz, hogy nem lehet futni a szigeten. Egyrészt futhatunk egy ajánlott és kijelölt útvonal mentén, a Margitsziget közepén és a még le nem zárt északi oldali futópályán. Másrészt, ha hajlandó vagy fizetni a sportolásért, akkor használhatod a MAC atlétikai pályáját is (1000 Ft/alkalom). 

Városmajor

Az idén felújított Városmajor park új 585 m hosszú, 140 cm széles rekortán futópályája este is bátran használható. Van közvilágítás és új térfigyelő rendszer. A Városmajor lett az a park, ahol figyelmet szenteltek a szabadfutás (free running) híveinek, ugyanis itt található Magyarország első parkourpályája. A free running tulajdonképpen egy szépen kivitelezett, a mozgás szépségét és dinamikáját hangsúlyozó akadályfutás – mondom ezt azoknak, akik nem tudnák. A futópályák mellett szabadtéri fitneszgépek, pingpongasztalok, felújított teniszfal és focipályák is várják a sportolni vágyókat.

Vérmező

A Budai vár és a Déli pályaudvar szomszédságában található Vérmezőn kb. 3000 métert tudunk egy hosszra lefutni. Nem ez a park a legszebb, a legzöldebb, legoxigéndúsabb parkunk, és nem ez a park a legkedvesebb futóterepünk, de futóknak túlélésre nem rossz ajánlat.

Gellért-hegy

A Gellért-hegy nem a legkönnyebb futóterep, így inkább azoknak ajánlom, akik bírják a hegymenetet és a terepfutást. Ebben az esetben, jó kondícióval akár 4,5 kilométert is futhatsz, mint ahogy azt a Salamon futónapra kijelölt útvonal is mutatja.

Vérhalom tér

Nem hosszú, de az ott lakó budai polgárok biztos örültek annak, hogy a Vérhalom téren kiépült egy 400 méteres rekortán futópálya. Esti levezetőnek tökéletes.

Kopaszi-gát

Az általam igen kedvelt Kopaszi-gáton patkó alakban kb. 3 km távolságot lehet egy hosszra lefutni. A futószakasz északi oldalán egy kb. 500 m hosszúságú rekortán futópálya található kellemes környezetben. Akinek meg kajakozni, kenuzni támad kedve, az tegye ezt az  LSE kajak-kenu szakosztályában.

Orczy-Kert (Park)

Nos, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Bárka Színház szomszédságában található, madárbarát Orczy-kertben nincs rekortánpálya. Van viszont nagy park, nagy tó, 400 méteres salakos atlétikai pálya és kb. 1000 méter hosszú „erdei”futóösvény.

Városliget

A Városliget – mindenki ligete – most még biztosan futható. Egyre jobban a liget nyakára ül a Múzeumi Negyed megvalósítása, így nem lehet tudni, meddig lehet élvezni ezt a nyugodt városi zöldszigetet. De futni még lehet, magabiztosan, kb. 3000 méter hosszú parki ösvényeken.

Népliget

Budapest egyik legnagyobb közparkjában, több parki futóösvényen, 2-10 km közötti távokat lehet futni. A liget szélén található sporttelepeken lehetőség van más sportágak, például tenisz és foci gyakorlására is.

Rákos-patak partja (Zugló)

Igazságtalan lennék a zuglóiakkal szemben, ha nem említeném meg kedvenc futóhelyüket, a Rákos-patak partját. Az ún. patakkör kb. 10 km hosszúságú a Kerepesi út és az M3-as közötti szakaszon.

Van az urbánus programoknak az a része, amikor olyan tevékenységet végzel, mintha vidéken lennél. Ilyen a közösségi kertekben eltöltött kertészkedés is. Ezen a hétvégén, tán jól sejtve a szép időt, kellemes időtöltést kínálnak a város kertjei.


A VIII. kerületben található Grundkert 2.0 őszi növény- és magcserére invitálja a kertészkedni vágyókat. A „nyolckernek” ebben a színes, önművelésen alapuló kertjében ezen a hétvégén növényeket fogadhatsz örökbe, elajándékozhatod azokat, amelyekből neked már sok van, de lehetőséged van meglévő „növénymagtárad” felfrissítésére is. A cseréről mindenki annyi növényt vihet haza, amennyit csak szeretne.

Bővebb információ a Grundkertről a blogjukon és a Facebook-oldalukon olvasható.

Az esemény Facebook-oldala innen elérhető.

Ha már viszont ott jártok a Bókay utcában, érdemes megnézni a pár utcával arrébb található, szintén közösségi kezdeményezésen alapuló Leonardo Kertet is.

A Leonardo kert Facebook-oldala.

A budai oldalon, a Millenáris parkban a Lecsós kert várja a kertészkedni vágyókat. A Lecsós kert 3 éves születésnapját ünnepli. 2011-ben a fenntarthatósági nap rendezvényén indították útjára a város első közösségi kertjét. Most születésnapot ünnepelnek, és egyben búcsúznak is a kerttől. Ezen az utolsó programon, amelyet az FN7-Fenntarthatósági napon belül tartanak, lesznek előadások, kertészkedés kicsiben, beszélgetés gyakorló közösségi kertészekkel és kertszervezőkkel, városi kertésztrükkök, történetek és lecsófőzés. A gyerekekre is figyeltek, egész nap kézműves-foglalkozásokat tartanak kicsiknek és nagyoknak - kavicsfestés, kerti jelölők, zellerpompa, szélforgógyártás és csigaházültetés.

 

A Lecsós kert zárórendezvényéről bővebben a Facebook-oldalukon olvashatsz.

Az elmúlt időszakban, ha a Várkert Bazárról esik szó, általában mindenki arról beszél, hogy hányadik alkalommal adják át a kerti építményt. Tulajdonképpen mindegy, ugyanakkor bosszantó, hogy így van. De ha nem ezzel foglalkozunk, mindenféleképpen érdemes észrevenni a Várkert Bazár felújításával járó pozitív eredményeket. Ezek közé a pozitívumok közé sorolandó a Bazár egykori neoreneszánsz kertjének felújítása is, ami a lakossági használatbavétel óta közparkként funkcionál.

Az ismét használható zöld terület két részből áll: az eredeti, a bazársorok mögött található, felújított egykori neoreneszánsz kertből és az Öntözőház udvarán kialakított új kertből. 

A Steffler István vezette Garten stúdió tervein alapuló felújítás még nem zárult le, de már most a kert leglátványosabb elemei közé tartoznak az egykori sétányok vezetési útvonalát megőrző sétautak, a nagy felületű gyepszőnyeg, a rózsasor és a ma még kevésbé látványos fiatal cserjék. 

A kert szépségét és értékét növelik olyan kerti építészeti elemek, műtárgyak mint a Triton-kút és a Grotta vagy az ízlésesen kivitelezett padok.

A Várkert Bazár kevésbé kedvelhető eleme a multifunkciós teremből felhordó lift. 

A kert szerkezetileg érdekes elemei a korrózióálló corten acélból készült kerti műtárgyak. 

Kedden, délután 1-kor megnyílik a régi Vidámpark egy része Holnemvolt Park néven, immár az Állatkert részeként. Ez az a terület, ahol a műemléknek nyilvánított játékok vannak, köztük a hullámvasút is.

A honlapukon azt írják, hogy az 1950-2013 között itt működött Vidámparktól megörökölt, nagyrészt műemléki játékok továbbra is üzemelnek. És azt is, hogy "újdonságként állatbemutató terek és simogató gazdagítják a látogatók állatvilággal kapcsolatos élményeit". Aki izgulna a hullámvasút miatt, annak egy jóhír: "A felújított pálya nagyszerűen vizsgázott száraz és nedves időben is, a szerelvények kiválóan futottak. Így a hullámvasúton minden készen áll a látogatók fogadására" - jelent meg az Állatkert oldalán csütörtökön.

Pár hónapja bejártuk a területet és írtunk róla, több infó a Holnemvolt Parkról itt. És itt van a logója, nagyon jópofa (mindkét kép az Állatkert honlapjáról van):

Itt pedig az látható, amint 125 flamingó költözik a dodzsem melletti sétányon kialakított új kifutójukra (Fotó: Állatkert).

(Itt követhető blogunk a Facebookon, de miután a Facebook pár napja már csak a követők tíz százalékának teszi láthatóvá az egyes posztokat, érdemes néha mechanikusan visszakattintani ide, mintha 2002-t írnánk. Még az is lehet, hogy hamarosan heti hírleveleket kell majd küldenünk.)

Hova vigyük a gyereket hétvégén, hogy ne a szokott DVD-ket nézze, ne a telefont nyomogassa naphosszat? Ha már megvolt számtalanszor a Hármashatár-hegy, a Liget, a Margitsziget, az Állatkert, a Normafa, a szentendrei séta, a visegrádi kirándulás, Csobánka és a Pál-völgyi-cseppkőbarlang, ha az ugrálós játszókat már kinőtte a gyerek (és ezeket őrületesen unjuk), de nincs épp tíz kis barát egy lézerharcra, akkor még mindig ott a Budakeszi Vadaspark, ahová kétévente egyszer azért érdemes kinézni. Vasárnapi élmények, nyolc pontban.

Fotók: Kalmár Csaba

1. Ha jól időzítünk, láthatunk úgynevezett látványetetést, ilyenkor gondozók, trénerek közelebb csalogatják a vadakat, miközben érezhető szeretettel mesélnek róluk, szórakoztatóan, a kicsiket is egy darabig lekötő stílusban. Mi végignézhettük az amúgy roppant bizalmatlan farkasok etetését (kerekded húspogácsával), majd a barnamedvék voltak soron: ketten vannak, Móric és Vackor, komótosan battyogtak fel-alá, majszolták a bedobott ennivalót, békésen bámultak vissza a fényképeket készítő anyukákra, vakaróztak egy sort, majd eldőltek egy fa tövében. A látványetetések időpontja fenn szokott lenni a honlapon, ha előbb érkezünk, a bölényeket is közelebbről látjuk. Amúgy ötvenféle állatfaj található a területen, szarvasok, őzek, barátságos mosómedvék, sárban, koszban elégedetten dagonyázó vaddisznók.

2. A parasztudvar önmagában is jó móka egy városi gyereknek, aki amúgy hónapokon át csak kutyát, macskát és galambot lát. Főleg most, hogy van vagy három, nemrég született kecske, pár kismalac, a megszokott állatsereglet (kacsa, liba, tyúk, szamár, nyúl, disznó) mellett. Ez a része a Vadasparknak ingyenes, a bejárat előtt van, de azért 10-15 percnél több néznivalót nem kínál.

3. Állatsimogató. Ilyen ugyan az Állatkertben is van, de attól a gyerkőcöknek még élmény, amikor egy muflon vagy dámszarvas eszi a tenyeréből az eledelt. Egyszerre húsz ember lehet benn a területen, hogy ne legyen nyüzsgés, azaz pár percet esetleg várni kell. Mi egy zsúfoltabb időszakban érkeztünk, jó tíz percet kellett várakozni, és az állatok is jóllakottnak tűntek, csak a harmaduk szagolgatta egykedvűen a kaját, a többi céltalanul lézengett vagy épp menekült egy felé szaladó, hangosabb óvodás elől.

4. Szoktak rendezni alkalmanként kiselőadást, „Állatijó bemutató” címmel. A ceremóniamester vasárnap délben egy szórakoztató férfi volt, aki úgy mutatott be egy kisegeret, egy vándorpatkányt és egy nyestet, hogy többször megnevette az ötven nézőt, főképp a gyerekeket. Félórás műsora alatt több poént eresztett el, mint a tévében nyomatott, neves stand-up humoristáink egy egész este, a gyerekek hálásan kacagtak vagy fintorogtak, borzadtak el, mikor mit kellett.

5. Van egy kilátó is a terület legmagasabb pontján, közvetlenül a három farkas által birtokolt terület mellett, szép kilátás nyílik a környékre.

6. Százéves feketefenyők mellett kirándulhatunk a környéken, van az út mellett egy nagyobb tisztás is, családi focira, tűzrakóhellyel, akár egy félnapos piknikre.

Bár az összkép mindenképp kedvező, és kifejezetten ajánljuk a parkot tavaszra, nyárra (akkor talán olyan állatok is előbújnak, amelyek a hűvös, szeles, március eleji vasárnapon nem mutatkoztak),  a végére némi negatívum:

7. Két pohárka forró csoki a gyerekeknek egy kerek ezres volt, ez igazi belvárosi ár, azaz a merész számokkal dolgozó büfében indokolt előbb megnézni, mi mennyi, és csak azután rendelni (persze sorban állás után).

8. A fizetős pakolóba akkor is beenged minket autóval a lakókocsi mellett strázsáló, amúgy barátságos öregúr, ha benn már telt ház van – így sikerült egy saras területen leállni, némi tekergés után. A kinti pakoló ingyenes, onnan jó 20 perc séta a park bejárata, de vasárnap 11-kor az is tele volt, egy matchbox sem fért volna el. Mivel a vadaspark mindennap kilenckor nyit, ha hétvégén megyünk, érkezzünk meg tízig, vagy délután egy után, ha jó parkolót akarunk. 

Több infó a honlapon.

(Ide kattints, ha követni szeretnéd blogunkat!)

Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója azt mutatta meg szerdán a sajtónak, amit a Vidámparktól örököltek. Hat és fél hektárt, ami most furcsa látványt nyújt: félig vagy teljesen lebontott játékok maradványai, cölöpök, itt-ott néhány állat. Bejártuk vele a hervatag területet, elmondta, mi lesz itt tavasztól és közben gyakran emlegette a cinóber szót dolgokra rámutatva. És a képen látható tevével beszélgetett.

Persányi főigazgató egy tevével szemléli, hova fognak költözni a tevék (Fotók: Vincze Barbara)

1. Mint azt már megírta mindenki, miután bezárt a Vidámpark, a területét megkapta az Állatkert, amit szépen átépít majd. Arról is írtunk, hogy a Vidámpark területével bővült Állatkert területén lesz egy ún. Mesepark és egy ún. Pannon Park. Ezek közül a Mesepark lesz előbb kész, a tervek szerint már 2015-re. A Pannon Park keményebb dió, mivel az épület is elég melós lesz, plusz terveznek bele egy csomó pálmát, krokodilokat és úszó elefántot is. A remények szerint az csak 2018-ra lesz kész (mindezekről már sokat írtunk az előző posztunkban). Hogy ez össze is jön-e? „Eddig az állatkert bicskája az elmúlt húsz évben semmibe nem tört bele” – mondta optimistán a két hét múlva huszadik állatkerti évét ünneplő igazgató.

2. A 2015-ös Mesepark nyitásig tehát lesz egy átmeneti időszak, amikor már látogatható lesz a vidámparki terület, várhatóan idén tavasztól. Ekkor átmeneti szolgáltatásokkal üzemelnek majd. A legfőbb attrakció idénre az állatbemutatók lesznek - magyarázta Persányi főigazgató.

Sok helyen hasonlóa látvány fogad (háttérben a Toxikológiai Intézet)

3. A Vidámpark Zrt. jogilag még létezik, de már csak egy munkavállalója van, jópár szakembert átvett állományába az Állatkert.

4. Minek örül és minek nem Persányi főigazgató? Annak örül, hogy már elvitték a nagy, "hiperhánytató játékokat"; annak nem örül, hogy egészen biztosan szennyezett a Vidámpark talaja, melynek mértéke még ismeretlen. Az ún. Hipphopp-toronyból – melynek már csak hűlt helye látható – például 2002 óta szivárgott a hidraulikai olaj. A főigazgató ugyanazon morfondírozott, amin mi is: „Hogy mikor éri el a Széchenyi fürdőt, nem tudjuk”.

5. Mennyi lesz az átmeneti időszakban a Vidámpark területére a belépő? Ötszáz forint, amiért lehet majd nézelődni, állatot simogatni, játszótéren játszani. A tervek szerint működni fognak a műemléki játékok, azaz a körhinta, a barlangvasút, a dzsungel mesevasút és bíznak benne, hogy a hullámvasút is (ezek később a Mesepark részei lesznek). Ha valaki felülne valamelyik műemléki játékra vagy egy pónira, az extra pénzbe kerül majd. Az igazgató szerint nem kizárt, hogy tantuszrendszerben működik majd az átmeneti időszak.

A figura múzeumba kerül majd

6. Mikor nyitnak? Pontosan még nem lehet tudni. A főigazgató azt reméli, hogy minél előbb, de legkésőbb májusban. Korábban úgy volt, hogy márciusban, de csúszott az átadás-átvétel, állítólag ezért lett május.

7. Hosszútávon ki hova költözik? A lényeg, hogy erre a területre egyelőre békésebb, házi vagy háziasított állatokat hoznak. Minden egyes állatot nem jegyeztem fel, de ami biztos: a gokart-pálya helyére jönnek a tevék, nagyjából a top spin nevű átfordulós-vízbe landolós játék helyére jön majd a vadmalac-óvoda. Az egykori panorámakerék közelében állatsimogató lesz (most a gép csonkjain kívül csak negyvenéves szovjet anyacsavarokat lehet látni, amivel a főigazgató megajándékozta az újságírókat.) A versenyautó-pálya csarnokában már most álldogál pár szamár és birka.

Negyvenéves szovjet anyacsavarok

8. Na, de ha átjönnek az Állatkertből a Vidámpark területére a békés háziállatok, mi lesz a helyükön? Erre is van válasz: a törpekenguruk és az emuk. Közéjük is be lehet majd menni.

9. Ide ugyan nem költözik állat, de teljesen átalakul: a lézerdodzsem alighanem a játszótér fedett folytatása lesz. Ennek az épületnek a tetőszerkezete műemléki, mivel évszázados ácsmunka. Az elvarázsolt kastély a kalandpálya része lesz, amit az elképzelések szerint bérbe adnak majd.

A hullámvasút jó eséllyel ugyancsak újra indul majd. Lehet, hogy tavasszal, de az is lehet, hogy később

10. A barlangvasút működik! Nyomvonalán végiggyalogolhattak az újságírók, és az állatkert volt olyan kedves, hogy erre az időszakra áramtalanította a síneket. Itt János vitéz története látható diorámákon, ami mozog meg minden (1953 óta). Az újranyitáskor újra járnak majd a sínen a kis kocsik is. Érdekesség: a műszikla mögött neogótikus homlokzat rejtőzik.

A barlangvasút egyik réme

A barlangvasút barátságos figurái

11. Akkor még egyszer vegyük végig a műemlékeket: a játékok közül a körhinta, a hullámvasút és a barlangvasút. A nem játékok közül a céllövölde hátfala és a lézerdodzsem épületének tetőszerkezete. Ezeket kötelező megőrizni.

Talált tárgyak az egyik jegykiadó bodega falán

12. Mibe kerül mindez? Lásd korábbi posztunkat.  

A Kanyargó nevű játék hűlt helye

(Ide kattints, ha nem szeretnél lemaradni posztjainkról! A főigazgató kérését is tolmácsoljuk: ha valakinek van olyan produkciója, amivel szívesen menne a leendő Meseparkba, jelezze az Állatkertnek!)