Ha a gyakorlatban tényleg büntetni fogják a lomizást, követve a szeptember végén született hulladéktörvény rendelkezéseit, akkor egyformán lőttek az üzletszerű és a DIY-lomizásnak is. Pedig a gazdasági válság egyik legrokonszenvesebb kényszerhozadéka épp a Do It Yourself-mozgalom (csináld magad) világméretű felvirágzása. Ez pedig kéz a kézben jár a re- és upcycling hozzáállással, ami meg ugye azt jelenti, hogy nem pazarlunk bele a vakvilágba és dobunk ki mindent egy mozdulattal, hanem amit lehet, felújítunk. Mindezekhez pedig nélkülözhetetlenek a kiszanált, de még használható/átépíthető alapanyagok.
Anita lomtalanításon (Fotó: Jacsó Györgyi)
Magyarországon nincsenek charity shopok, mint Angliában vagy Írországban; nem szokás az utcára tetszőleges időpontban kirakni a bútorokat vagy megunt használati tárgyakat, mint Berlinben. Vannak viszont garázsvásárok, mint Amerikában, bolhapiacok és Vatera (meg az Ecseri, bár az egyre inkább a lehúzós kategória). És vannak a lomtalanítások is, ami a törvénytisztelő állampolgárok számára mostantól tabu. Tilos elvinni a lomtalanításra kirakott tárgyakat, mert azok "a kihelyezés pillanatában" a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. tulajdonának számítanak, ezért aki elviszi, az lopást követ el. A büntetés a pénzbírságtól a két év börtönig terjed.
Látszik, hogy milyen emberek laknak a házban
Hogyan érinti a törvény azokat, akik nem a vas összegyűjtésére szakosodtak, hanem artisztikus/lakberendezési okokból lomiznak? Erről és eddigi lomizós tapasztalatairól kérdeztünk meg gyakorlott, DIY-tevékenységet végző fiatal nőket. Elszomorodnak, ha a törvényt komolyan betartatják, és a jövőben tényleg nem lehet "gubizni" - mondja Anita és barátnője Györgyi. Anita bízik azért benne, hogy nem fognak minden egyes lomkupac mellé rendőrt állítani.
Az elmúlt 4-5 évben jelentős lomtalanítási tapasztalatra tettek szert. "Látszik, hol milyen emberek laknak, mikor költöztek oda". Hogy ki mit dob ki, Anita szerint már a ház kinézete alapján is belőhető. Négy éve vásárolt kislakásukban találkozunk, ami annyira stílusos, hogy meglep, amikor egyre-másra derül ki funky tárgyaikról, hogy minden második lomtalanításról származik. Kezdetben a fotelokra vadásztak, most már a székeket és az ülőkéket is gyűjtik, és újítják fel.
A kis lakás beköltözésük előtt, középen a fotel, amit elsőként újítottak fel (Fotók: Jacsó Györgyi) És beköltözésük után pár évvel. A tárgyak egy részét lomtalanításon találták:
Nem a leggazdagabb kerületek a legjobbak
Érdeklődésüknek leginkább az 5. és a 11. kerület felel meg. Érdekes, hogy a 2. kerület, amit aranybányának hinne az ember, szerintük nem tud annyit, mint az említett két másik. Sőt, a 12. kerület is jobb a másodiknál. Hogy ennek mi az oka, azt Anita csak megtippelni tudja: "Talán mert a 12-ben kulturáltabbak az emberek, ami látszik a tárgyaikon". Kedvenc kerületeik mellett a 6., 8. és azért a 2. kerület lomtalanításait is szívesen látogatják, az egyik pompás klubfotelüket például épp a nyolckerben találták.
Útjuk általában nem keresztezi a vasgyűjtő lomisokét, békésen elvannak egymás mellett. Néhányszor fordult csak elő, hogy fizetniük kellett bestoppoló lomisoknak, de kétezer forintnál egyszer sem adtak ki többet. "Ezen a lámpán sokat tépelődtünk" - mutat Anita egy különleges, 70-es évek beli állólámpára - "föl-alá járkáltunk egy ideig, hogy olcsósítsa le" - ami meg is történt, végül egy ezresben egyeztek meg a cigányasszonnyal. A vasgyűjtő, kitelepülő lomisok mellett elvétve lakberendezőkkel is összefutnak, és néha belebotlanak még egy-két régi vágású kincskeresőbe is.
Anita és Györgyi lomtalanításon talált fotelei (Fotó: Jacsó Györgyi)